Paletta

Műsorunkban beszámolunk Pásztor Erzsi látogatásáról, egy regionális népdaltalálkozóról, és Weöres Sándor Holdbéli csónakos című művének százhalombattai előadásáról is

PÁVASZEM KISASSZONY
Weöres Sándor író-költő géniusz a Holdbeli csónakos című művébe olyan alakokat, ha úgy tetszik, archetípusokat írt, amelyekhez kapcsolódóan mindannyiunknak vannak olvasmányélményei, emlékei: Bolond Istók, Szép Heléna, Paprika Jancsi, Vitéz László… Mindegyik figura ismerős, ugyanakkor megragadhatatlan is egyben. A Déryné Program jóvoltából a BKK közönsége is láthatta az ebből a műből készült zenés játékot.
Megszólaló: Szemerédi Bernadett – színésznő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 7. – Erkel Ferenc születésnapja (1810)
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész Gyulán, egy olyan muzsikus családba született, ahol a zenei hivatás gyakorlásának nemzedékek óta gazdag hagyományai voltak. A diákévek elmúltával – 1827 táján – az ifjú Erkel már ismert és keresett zongoraművész lett, pályafutása pedig mindvégig töretlen volt. Erkel Ferencet időskorában a hála megannyi jele és az elismerések sora kísérte. Érzékeny mutatója volt megbecsültségének, zeneszerzői és művészi rangja elismerésének az ünnepi hangversenyek sokasága, a számos kitüntetés, a gyulai díszpolgári oklevél és az Operaház homlokzatán még életében felállított szobor. Ezt tükrözi Jókai Mór írásának részlete is 1888-ból: „A fenségestől kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, mindent feltalálunk eszményítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk.” Erkel Ferencet 1893. június 15-én hosszú betegség után érte a halál.

KILIÁN MIKLÓS
Kilián Miklós gyermekkorától fogékony volt a művészetek iránt és mintha az ismeretek alapjait a génjeiben hordozta volna, melyeket azután magas szakmai tudássá fejlesztett. Képein a tárgyak anyagszerűek és a színek valami különös szűrőn át gyönyörű harmóniába összecsengve, egymást erősítve szólnak. A százhalombattai alkotó sajnos már az égiek festőtáborát erősíti… Kilián Miklósra egy 2014-es, pályatársával közös kiállításának felidézésével emlékezünk…
Megszólaló: Kilián Miklós – festőművész

GOMBOLYAG KIÁLLÍTÁS
A Gombolyag klub különböző csipketechnikákat feldolgozó, kézimunkázni szerető asszonyokból alakult 2003 februárjában, de előtte már több évig szakköri formában dolgoztak. A Gombolyag Klub jubileumi kiállításának a BKK adott otthont.
Megszólaló: Uti Lajosné – a Gombolyag Klub vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 8. – megnyílik a Louvre Múzeum Párizsban (1793.)
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye, ahol az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők. A Louvre Párizs egyik legismertebb középülete, amely mind architektúrája, mind a benne elhelyezett múzeum révén világhírű. Nevét a hagyomány szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta. A Louvre a reneszánsz kezdetei óta, jóformán múzeuma a francia építészetnek és ha művészeti szempontból nem is egységes, hatalmas arányai, gazdag és változatos architektúrája révén egyike az újabbkori építőművészet reprezentatív alkotásainak. 1983-ban egy neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját kérték fel a Louvre kibővítésére, modernizálására. Az épület által határolt térre emelt, az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt 1989-ben adták át, amelynek magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott.

APOR VILMOS
„A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt a püspöki jelmondata az 1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmosnak, akit 1997. november 9-én II. János Pál pápa avatott boldoggá a római Szent Péter téren, több ezer magyar zarándok jelenlétében. Ezúttal Gyula és Győr díszpolgáráról, Apor Vilmosról szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Juhász Edina – történész

NÉPDALKÖRI TALÁLKOZÓ
A Százhalombattai Cselefendi Asszonykórus szervezésében a környező települések népdalköreinek találkozójának adott otthont a BKK. A főszervező kórus karnagyával, Homoki Tímeával beszélgettünk a közös énekléssel zárult program után.
Megszólaló: Homoki Tímea – karnagy, főszervező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 11. – Márton-nap
Szent Márton 316-ban Pannóniában született, a mai Szombathely területén egy római katonatiszt fiaként és ő is katona lett. A legenda szerint egy napon kettévágta a köpenyét, hogy felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő éjszaka megjelent előtte Krisztus, a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Márton kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett és téríteni kezdett. 371-ben Tours polgárai püspökké választották. Szent Márton személyét már a korai középkorban is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.” A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja, akkor havas telet vártak, ha rövid és barna, akkor sárost. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható.”

FERGETEGES LÁTOGATÁS
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki mama, aki váratlanul beállít a lakásukba? A Turay Ida Színház társulatának előadásában, Pásztor Erzsi főszereplésével, a „Fergeteges látogatás” című vígjáték a BKK közönségénél is fergeteges sikert aratott.
Megszólaló: Pásztor Erzsi – Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes művész