Paletta

CARMINA BURANA - A Summerfest közönsége a Szegedi Kortárs Balett előadásában láthatta a Carmina Buranát

BAHORKA KONCERT
A BaHorKa Társulat saját stílust alakított ki, úgynevezett improvizációs folklórszínházat. Zenével mesélnek, lebontva a színpad és nézőtér közötti határokat, így a közönség is úgy érezheti, velük együtt visszacsöppent egy régi, de mégis valahonnan ismerős és mai érzéseket közvetítő világba. Így volt ez a Summerfesten is.
Megszólaló: Balogh Melinda – előadóművész;
Fundák-Kaszai Lili – előadóművész

ÁLARCOS
Az idei Summerfest ideje alatt is, 5 napon keresztül a szervezők a családokat várták a délutáni programokra. A zárónapon a babráló-matató-alkotóház foglalkozásvezetőjét kérdeztük, hogyan telt a hét.
Megszólaló: Gebeiné Lepsényi Katalin – foglalkozásvezető

TÖRÖKVÉSZ VITÉZ
Fekete Dávid bábos-mesemondó Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című vásári bábtáncoltató-játékát élő zenével kíséri. A Summerfesten is előadott tréfás történetből az is kiderült, mióta tud a magyar nyugodtan aludni…
Megszólaló: Fekete Dávid – bábos-mesemondó

DÓSA ANNAMÁRIA
A Gyerekek Summerfestje programkavalkád része volt az ún. Népmesesarok is, ahol a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület mesemondói léptek a közönség elé. A hét zárásaként Dósa Annamária és mentora, Kovács Marianna mesélt az érdeklődőknek.
Megszólaló: Dósa Annamária – mesemondó

GYÉKÉNYES
Az Iharos Népművészeti Egyesület is minden nap képviseltette magát a Summerfest gyerekeknek szóló programján. A tagok által tartott kézműves foglalkozáson természetes anyagokkal ’babrálhattak’ az odalátogatók – zárásként csuhéból, gyékényből, szalmából készültek a kis tárgyak, emlékek.
Megszólaló: Kiss Zsuzsanna – foglalkozásvezető

BOKROS TRIÓ
Szerényi Béla – hangszerkészítő mester, előadóművész, tanár, népzenekutató az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója – két zenésztársával, a Bokros Trió nevű formációval a BKK lépcsős teraszán lépett a Summerfest közönsége elé. Hogy honnan a ’Bokros’ név, ez is kiderül a most következő beszélgetésből.
Megszólaló: Szerényi Béla – előadóművész, tanár

SAVANYÚ JÓSKA
Savanyó József Savanyú vagy Savanyó Jóska néven hírhedtté vált bakonyi betyár. A hozzá fűzött mondák Vas, Zala és Veszprém megyében máig közismertek. Ezúttal az utolsó híres magyar betyárról mesél nekünk Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Carmina Burana
A Carmina Burana Carl Orff 1935-36-ban, a hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire komponált kantátája, a zeneszerző kimagaslóan legnépszerűbb alkotása. Műfaját a szerző maga a következőképpen határozta meg: „világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. Amint ebből kiderül, az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a szerző eredeti elképzelése szerint színpadi játék egészíti ki – éppen ezért nevezi a Magyar nagylexikon „szcenikus kantátának”. A darabot azonban igen gyakran adják elő színpad nélkül, oratóriumszerűen is. A dallamokon a kései reneszánsz és a korai barokk zene hatása figyelhető meg. A kantáta alapjául szolgáló 11-13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményt egy bajorországi kolostorban találták meg 1803-ban. A világi élvezeteket dicsőítő vágáns költők verseire komponált, a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is ismert művet Frankfurtban mutatták be 1937. június 8-án, először.

CARMINA BURANA
A táncegyüttesek az 1960-as években fedezték fel maguknak a Carmina Buranát, hiszen keretszerű felépítésével, összetéveszthetetlen, pajzán lüktetésével, pimasz dimenzióváltásaival hálás alapanyagként szolgálja és végtelennek ható, kreatív inspirációval látja el a művészet bármely műfajában mozgó alkotókat. A Summerfest közönsége a Szegedi Kortárs Balett előadásában láthatta a Carmina Buranát.
Megszólaló: Pataki András – a SZKB igazgatója