Paletta

„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” – ez a József Attila idézet volt a mottója a Felhőjárók Mozdulatszínház ünnepi műsorának

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szent György
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A Krisztus hívővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt.

GOMBÓC ARTÚR
Gombóc Artúr nagyon szomorú… Mindenki csúfolja a kilói miatt. Végső elkeseredésében úgy dönt, hogy elköltözik Afrikába. Csukás István népszerű rajzfilmsorozatát a Rátonyi Róbert Színház társulatának színpadi feldolgozásában láthatta a BKK közönsége.
Megszólaló: Kiss Eszter Júlia – színésznő;
Bodrogi Attila – színművész;
Gieler Csaba – színművész

HÚSVÉTI BÜTYKÖLŐS
A Gombóc Artúr a világ körül című zenés mese előtt és után húsvétváró kézműves foglalkozással várták az érdeklődőket a BKK munkatársai – kicsiket és nagyokat egyaránt.
Megszólaló: Gebeiné Lepsényi Katalin – foglalkozásvezető

HÚSVÉTI MINITÁBOR
A „Matrica” Múzeumban a tavaszi szünetben, a húsvéti készülődés jegyében Mini tábort szerveztek a mesék és az kézműveskedés iránt érdeklődő gyerekeknek.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 24. – Szent György napja
„Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe, 24-e már az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli. A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.

ARCHÍVUMOS ELŐADÁS
A Százhalombattai Városi Archívum a város történelmi múltjába vezető ’kapu’ kíván lenni és gerincét a Helytörténeti Gyűjtemény állománya alkotja, valamint kiegészül a városlakók által adományozott dokumentumokkal. A hely története elnevezésű programsorozat részeként, a Városi Archívum bemutatása a „Matrica” Múzeumban és a Baráti Kör szervezésében valósult meg.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – előadó, helytörténész

ZSOLNAY
Zsolnay Vilmos – keramikusművész, nagyiparos, a pécsi Zsolnay porcelángyár felfejlesztője – bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotóművész is maradt és tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket is. Zsolnay Vilmos születésének évfordulója adta a lehetőséget, hogy ezúttal róla szóljon történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szent György napi hiedelmek
Régi hagyomány szerint kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból és –  a tejhozam gyarapításában bízva – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén „szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a „bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, valamint választották a falubírákat, sőt, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is. Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasoknak; ill. a hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

COVID HATÁSOK
Az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé is állította az embereket. Hiába csillapodott mostanra a pandémia, a közvetlen közelünkben kirobbant háború miatt továbbra sem lélegezhetünk fel. Hogyan hatnak a lelki egészségünkre a sorozatban érkező traumák és hogyan tudunk megküzdeni ennyi lelki teherrel? „A Covid hatások és a gyermekek lelke” – ezzel a címmel tartott két előadást a közismert pszichoterapeuta, Tari Annamária – elsőként diákoknak, majd pedig felnőtteknek a BKK-ban.
Megszólaló: Tari Annamária – előadó, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta

LEVEGŐT!
„Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent.” – ez a József Attila idézet volt a mottója a Felhőjárók Mozdulatszínház ünnepi műsorának. A magyar költészet napjához kapcsolódó, évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő program ezúttal a „Levegőt!” címet kapta.
Megszólaló: Szélpál Stefi – drámapedagógus;
Rédli Éva – drámapedagógus