Paletta

Két év csúszással április 6-án ünnepelhette meg 20. születésnapját a Canticum Novum Vegyeskar a Szent István templomban. A koncert műsorán egyházzenei művek szerepeltek

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Nagyhét – Nagycsütörtök
A természet újjászületése az embereket is a megújulásra indítja mind fizikailag, mind lelkileg. Erre legalkalmasabb a virágvasárnapot követő nagyhét. A falusi parasztság igyekezett ezen időszak alatt rendbe tenni a háza környékét, de a közmunkákat – útjavításokat, kutak kitisztítását, árkok újra ásását – is ezen a héten végezték el. Nagycsütörtök – idén április 14-e – a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. A nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok, a csengők és az orgona. Ezután, ahogy a népi hiedelem tartja, a harangok Rómába repülnek, hangjukat kereplők helyettesítik a szertartásokon. Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak. Sajátos étkezési szokás szerint hagyományosan spenótot ettek ezen a napon, ezért zöldcsütörtöknek is nevezték.

CANTICUM 20
A Canticum Novum Vegyeskar 2000-ban alakult és 2001-től, az első húsvéti koncerttől kezdődően az énekkar minden évben egy oratórikus művet adott elő, zenekari kísérettel, szólistákkal. Ezek közül néhány darab vagy közkívánatra, vagy a kórus kívánságára több alkalommal is elhangzott. Ugyanakkor az idei koncertre gondolva – az énekkar vezetője úgy döntött, hogy mivel ezeken a műveken kívül a 20 év alatt olyan sok gyönyörű, de kíséret nélküli ún. a capella vagy csak egy hangszer által kísért egyházi darabot énekelt a kórus, hogy az idén ezekből fog egy csokorra valót átadni a közönségnek.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy

ILKA GÁBOR KIÁLLÍTÁSA
Ilka Gábor 1994 óta készíti egyedi, apró, történetmesélő szobrait. A nagyközönségnek 2000-ben mutatta meg először alkotásait, viszont azóta már több mint száz egyéni, ill. csoportos kiállításon láthatta a miniszobokat a művészetkedvelő közönség. „Festina lente!”, vagyis a „Lassan járj, tovább érsz!” – ezt a címet kapta az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban nyílt legújabb kiállítása, melyet Feledy Balázs művészeti író méltatott.
Megszólaló: Ilka Gábor – szobrászművész;
Feledy Balázs – művészeti író

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Nagypéntek
Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja, szintén nem mentes a babonás hiedelmektől. A lányok, akik még szebbek akartak lenni, napfelkelte előtt, a patak vizében mosakodtak. A férfiak, tartván a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ettek és hogy majd nyáron a kígyó a hasukba ne másszék, pálinkát ittak rá. Az asszonyok fekete gyászruhában mentek templomba, ahol a mise után a hívek nagy zajt csapva verték a padot, képletesen Krisztus elitélőjét, Pilátust. Nagypéntek a szigorú böjt és a gyász napja. A templomokban virággal díszített szentsírt rendeztek be, a halott Jézust szimbolizáló corpusszal. A nagypénteki templomi liturgia legismertebb része a János passió előadása, mégpedig nem latin, hanem magyar nyelven. A passió szerepei sok helyütt nemzedékről-nemzedékre öröklődtek. Számos étkezési szokás is kötődött nagypéntekhez. A Szeged környéki falvakban csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a templomi szertartásból hazaértek.

ÍGY MŰKÖDIK A LELKED
Barcs Krisztina „Így működik a lelked” című könyve a Pszichológiai ismeretek 10 éves kortól alcímet kapta és meseköntösbe burkolózva tanítja önismeretre, ill. a felmerülő problémák hatékony kezelésére a gyermekeket és szüleiket. A HBVK-ban tartott könyvbemutatón a szerzőt és az illusztrátort is megismerhették az érdeklődők. 
Megszólaló: Barcs Kriszta – szerző;
László Zsuzsi – illusztrátor

LÉLEKHÍD
Április 8-án 18 órától, egyszerre, egy időben szólaltak meg a hangszerek hetvenöt hazai zeneoktatási intézményben. Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kezdeményezésére egyedülálló és különleges eseményre került sor: a Lélekhíd jótékonysági koncertekkel a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rászoruló hallgatóit, az ott élő családokat támogatják és kifejezik együttérzésüket az Ukrajnából menekülni kényszerülőknek.
Megszólaló: Adorjánné Visontai Katalin – intézményvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Nagyszombat
Nagyszombat az új tűz-, és vízszentelés, valamint a böjti tilalom alól mentesülő húsétel – főként a sonka – megáldásának az ideje. Az ismét megkonduló harangok és az estébe nyúló körmenet már a feltámadást hirdeti. Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés, amely szokás keveredik a határkerülés mozzanatával. A Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, amikor felkel a nap, abban megpillantják a húsvéti bárányt, Jézust.

MUHI CSATA
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a tatárok Kárpát-medencébe való betörése után. A magyar történelem egyik legjelentősebb középkori csatája, egyben az ország elleni tatárjárás legnagyobb összecsapása volt, a mongolok megsemmisítő vereséget mértek IV. Béla király seregére. A csata kimenetele megnyitotta az utat a tatárdúlás előtt, amely aztán végigsöpört Magyarországon.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

FORRÁS 35
A Forrás Néptáncegyüttes fennállásának 35. évfordulóját két napon, két előadással ünnepelték, mely lehetőséget teremtett arra, hogy a Forrás család ismét együtt legyen a legkisebbektől a legnagyobbakig.
Megszólaló: Szigetvári József – alapító művészeti igazgató