Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Nagyvárosi fények című előadás százhalombattai bemutatójáról, a Krepsz-testvérek közös kiállításáról, és a Múzeum Baráti Kör jubileumi előadássorozatáról

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Kos, a természetes újév kezdete
Az asztrológus kalendáriuma szerint március 21-től április 22-ig a Nap a Kos jegyében jár. Az ős-öreg csíziók könyvében ez olvasható: „midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvizek kiáradnak, az emberek örvendeznek, az állatokban megbővül a vér és a nedvesség, a madarak énekelnek, bízván a szántó embernek szántásában, a jövendő időnek földi munkájában és az esztendő bő termésében”. A régi könyvek, igazodva a valamikori római naptárakhoz, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét. Van is ebben valami, hiszen mintha minden új arcot öltene körülöttünk és a tavasz megújító ereje érződik a természetben.

A KREPSZEK
A HBVK-ban 2022 a Középiskolások éve – ennek jegyében az év második kiállítása nem is egy, hanem mindjárt négy diák közreműködésével jött létre.
Krepsz Anna és a hármasikrek, Adél, Ágnes és Ákos művészi vénával megáldott testvérek és a László Bandy képzőművész-tanár által vezetett SZIKE Látás Iskolája növendékei, valamint kiváló néptáncosok, tehetségük pedig alázattal és szorgalommal párosul. „A Krepszek” festményeiből nyílt kiállítás a könyvtár kiállítóterében várja a látogatókat.
Megszólaló: Krepsz Anna
Krepsz Ágnes
Krepsz Adél
Krepsz Ákos

MÚZEUM BARÁTI KÖR
A „Matrica” Múzeum Baráti Köre 2001-ben alakult ötven alapító taggal, azzal a céllal, hogy részt vegyenek a múzeum értékmegőrző és értékközvetítő, közösségteremtő tevékenységében. „A hely története” – ezt a címet kapta az az előadás-sorozat, mellyel a több mint 20 éves egyesület felidézi Százhalombatta történelmét úgy, ahogyan az itt élők megálmodták és alakították.
Megszólaló: Szalai Gáborné – a „Matrica” Múzeum Baráti Körének elnöke

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 23. – a meteorológusok nemzetközi világnapja;
Március 24. – Gábor napja
Teljesen új keletű, ám jellegénél fogva is említésre méltó dátum március 23-a, amely 1960 óta a meteorológusok nemzetközi világnapja. Annál is inkább jeles nap ez, mert tapasztalhatjuk, hogy a tudományos módszerekkel dolgozó szakemberek sem vetik el az évszázados megfigyeléseket, sőt igyekeznek hozzájárulni a „népi prognózisok” helyes értelmezéséhez. A Halak jegyéből a Kos csillagképbe átváltott március utolsó harmada a rügyfakasztó kikeletre összpontosította eleink figyelmét. Erre emlékeztet 24-én Gábriel, a három arkangyal egyike, vagyis Gábor napja,
amely a káposztaültetés hagyományos kezdete. A naphoz fűződő hajdani szokások közé persze némi babonás hiedelem is keveredett, mert egyes helyeken a távolabbi kertekbe igyekvő háziasszonyok arra törekedtek, hogy útközben ne találkozzanak kakassal, mert különben a földbe tett káposztamag csak gizgazos termést hozna. Gábriel héber jelentése: „az Isten embere”, egyik fő szereplője az angyali üdvözletnek, mert hiszen ő vitte a hírt Máriának, hogy születendő gyermeke az emberiség megváltója lesz.

LÉPJ KI A VALÓSÁGBÓL!
A Rajzmeditáció önismereti és művészetterápiás foglalkozás, ahol különböző minták rajzolása közben ellazult, meditatív állapotba kerülhetünk és a stresszoldás mellett pedig csodálatos alkotások születnek. Bábikné Gyovai Anita megfogalmazása szerint a rajzmeditáció egy olyan utazás, ahol a bőröndbe az elengedni való „holmikat” teszed, azokat otthagyod, de cserébe onnan mesés „kincseket” hozol vissza. „Lépj ki a valóságból!” címmel nyílt kiállítás a BKK-ban a százhalombattai Rajzmeditációs csoport alkotásaiból.
Megszólaló: Bábikné Gyovai Anita – webdesigner

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA
1919 márciusában Magyarországon a demokratikus köztársaságot felváltotta a proletárdiktatúra. A Károlyi-kormányban csalódott emberek eleinte reménykedtek a kedvező fordulatban, ám az idő múlásával egyre nagyobb ellenszenvvel figyelték a diktatúra által hozott intézkedéseket. Ezúttal a Tanácsköztársaság kikiáltásának történetét meséli el Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának elnevezése a Debreceni-kódexben fordul elő először, míg a XVI. században az Érdy-kódexben: „Asszonyunk, szűz Mária szeplőtelen foganatja” – meghatározás szerepel. Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal
nevezik e napot fecskehívogatónak is, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.

VARRÓ ÁGNES
Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjait támogató Aranykapu Alapítvány szervezésében megrendezett „Bohém karneválra” Varró Ágnes textilműves egyedi tervezésű és kivitelezésű táskákkal, hátizsákokkal és egyéb használati tárgyakkal, ill. játékokkal érkezett. Portékáinak megvásárlásával a bálozók az alapítványt is támogatták.
Megszólaló: Varró Ágnes – textilműves

NAGYVÁROSI FÉNYEK
Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimika szerepét. Miután sokat vívódott a hangos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények még némafilm lesz. Chaplin 1931-ben forgatott megindító alkotásának színpadi adaptációja fekete-fehér látványvilággal, zenével, de prózai szöveg és dal nélkül, különlegesen izgalmas, a némafilmek stílusát fölidéző színészi játékkal jött létre, az alkotók ezzel tisztelegnek a filmművészet nagy zsenije előtt.
Megszólaló: Csonka András – színművész;
Gáspár Kata – színművész;
Kolovratnik Krisztián – színművész