Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Kék róka című színházi előadás százhalombattai bemutatójáról, a BKK Márton-napi családi napjáról, és megemlékezünk a magyar foci napjáról is

MAZSOLA ÉS TÁDÉ
Mazsola, a televízióból és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és egy új jövevény között. Miután megszereti kistestvérét, megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint azelőtt. A Mazsola és Tádé című mesejátékot az Ametist Bábszínház társulatának előadásában láthatta a BKK közönsége.
Megszólaló: Niklesz Ildikó – az Ametist Bábszínház alapítója, ügyvezető igazgatója és színésze

MÁRTON NAPI CSALÁDI NAP
A BKK legutóbbi vasárnapi családi délelőttje a Márton nap jegyében telt. Kerekítő foglalkozás, táncház és kézműveskedés várt a kicsikre és szüleikre.
Megszólaló: Gebeiné Lepsényi Katalin – művelődésszervező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 25. – Szent Katalin napja
A középkor legnépszerűbb női szentje a tizennégy segítőszent egyike, Alexandriai Szent Katalin vértanú Krisztus után 300 körül élt. Névnapjához – november 25-éhez – férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. Régen a lányok gyümölcsfaágat állítottak vízbe és ha az karácsonyra kihajtott, azt mondták, közel a férjhez menés. A fiúk böjtöltek ezen napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Számos vidéken dologtiltó nap volt, ilyenkor nem sütöttek kenyeret, nem szántottak, nem őröltek a malmok. Közismert népi időjóslás: „Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog”, sőt, a régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

KODÁLY ZOLTÁN
A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, ami Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni. 1935-től az Ádám Jenővel közösen kiadott könyvek később nagy hatással voltak mind a magyar, mind a nagyvilágbeli ének-zenei nevelésre. A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezése alapján 1991-ben november 22-ét a magyar közoktatás napjának nyilvánították – ez adta az ötletet arra, hogy ezúttal Kodály munkássága kerüljön reflektorfénybe.
Megszólaló: Kissné Szabó Éva – a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagya

„ARANYOS” DIÁKOK
„Naponta több tízezer embert csapnak be szerte a világon, mert figyelmetlenek. Legyünk alaposak minden pénzügyi tranzakciónál és vigyázzunk adatainkra.” Ezzel a megszívlelendő jótanáccsal zárul az a kisfilm, melyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és Nemzeti Kibervédelmi Intézet által kiírt pályázatra készített öt, 7. osztályos Arany iskolás diák.
Megszólaló: Balonyi Lilien
Takács Larissza
Nagy Laura
Babirák Gábor Ármin
Szemere Dominik

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 28. – Somlyó György születésnapja (1920.)
Somlyó György Kossuth-díjas és többszörös József Attila-díjas költő, író, esszéíró, műfordító, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője volt. Fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel és József Attilával is és hatott rá a francia szürrealizmus. Az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai. Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.

A MAGYAR FOCI NAPJA
A magyar labdarúgó „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

KÖRFORGÁS
Marik Adrienn a BKK Mini Galériájában nyílt fotókiállításának témája az évszakok, az élet körforgása egyedi, fényképezőgéppel megragadott szemszögből.
Megszólaló: Marik Adrienn – fotós

KÉK RÓKA
Herczeg Ferenc a XIX. század fordulóján élt és alkotott, számtalan remekművet írt. A Kék róka című darabban a szerzőre jellemző, gyönyörűen kidolgozott karakterek életébe nyerhetünk bepillantást, miközben egy szerelmi ötszög szereplői próbálják kibogozni életük meglehetősen összekuszált fonalát. A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, maga a főszereplő, Cecile.
Megszólaló: Viczián Ottó – Jászai Mari-díjas színművész