Paletta

MESEFOGLALKOZÁS
A szakemberek azt mondják: a mese a legjobb érzelmi intelligenciafejlesztő módszer, a minőségi idő egyik legértékesebb módja és azok a felnőttek, akiknek meséltek gyermekkorukban sokkal könnyebben küzdenek meg az élet nehézségeivel, érzelmileg stabilabbak, hiszen számtalan példát, mintát kaptak a mesékből. Azért, hogy a százhalombattai gyerekeknek minél több „minőségi időben” lehessen részük – mesefoglalkozásokra várják őket a HBVK-ban.
Megszólaló: Kovács Marianna – foglalkozásvezető, mesemondó, könyvtáros

ERDÉLY SZÍNEI
A HBVK Erdélyi barangolás sorozata az idén úgy folytatódott, hogy egy-egy város képzőművészete mellett, egy-egy alkotó munkásságát is megismerhetik a tárlatlátogatók és természetesen továbbra is a megnyitón a József Rozsnyai Júlia által tolmácsolt irodalmi szemelvények közvetlenül kapcsolódnak a kiállított festményekhez. Legutóbb Erdély színei, Szolnay Sándor és a Barabás Miklós céh alkotásai kaptak helyet a könyvtár galériájában.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

CSALÁD ELLEN NINCS ORVOSSÁG
Vajon mit tegyen az ember, ha élete legfontosabb konferencia-előadása előtt néhány perccel betoppan rég nem látott szeretője és vele jön szerelmük tizennyolc éves izgága gyümölcse is? Erre a kérdésre kaphattak választ mindazok akik – minden bizonnyal – végigkacagták a BKK „Örkény” színházi bérletének második előadását, a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátékát, melynek címe: Család ellen nincs orvosság.
Megszólaló: Hirtling István – Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes művész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 11. nevezetes eseményei
1241 – Április 11-e – többek között – a muhi csata első napjáról is nevezetes. A muhi csata a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére.
1896 – Hajós Alfréd – a sportsajtóban „Magyar delfinként” emlegetett – versenyúszó 1896. április 11-én szerezte meg az első magyar olimpiai aranyérmet és ezzel ő lett az első magyar olimpiai bajnok.
1900 – Márai Sándor író, költő, drámaíró, újságíró életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott, amikor azonban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Márai 1900. április 11-én született.
1905 – 5 évvel később, szintén e napon született József Attila költő. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja tiszteletére 1964 óta ezen a napon ünnepeljük a költészet napját.
1924 – A 2010-ben elhunyt Horkai János Jászai-díjas színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja is április 11-én ünnepelte születésnapját.
1948. április 11. – Elkezdik építeni a budapesti Gyermekvasút első szakaszát;
1956 – és Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színművésznő, Érdemes művész számára is jeles e nap, hiszen április 11-én van neki is a születésnapja.

IKONOK VILÁGA
Az ikon görög eredetű szó, „képet“, „képmást“ jelent. Ikonokon elsősorban a keleti egyházak szentképeit értjük, különösen az ortodox egyház és az abból kivált és Rómával egyesült, bizánci rítusú görög katolikus egyház liturgikus képeit. Az ikonok világába kalauzolta el legutóbb a hallgatóságot a „Matrica” Múzeumban tartott előadásán László Bandy.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár

ISTENKERESŐ
A Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem legutóbbi előadását Tóth Sándor költő, író tartotta, aki az Istenkereső modern irodalomról beszélt az érdeklődőknek.
Megszólaló: Tóth Sándor – költő, író

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 9. – Doráti Antal születésnapja (1906)
Doráti Antal – Bartók-Pásztory-díjas karmester, zeneszerző – tanulmányait a Zeneakadémián végezte Bartók Béla, Kodály Zoltán, Székely Zoltán és Weiner Leó növendékeként. Pályafutását korrepetitorként kezdte. Volt opera- és balettkarmester, majd különböző szimfonikus zenekarok karmestere. 1974-ben Rudolf Kempe utódaként került a londoni Royal Philharmonic Orchestra élére. Pályafutásának utolsó évtizedében karmesterként és zeneszerzőként is rendszeresen vendégszerepelt Magyarországon. Önéletrajzi írása, Egy élet muzsikája címmel 1981-ben jelent meg magyarul.

TÖRÖK EST
Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. E sokszínűségről és útiélményeiről is beszélt az érdeklődőknek Kovács Gergő, a BKK-ban tartott előadásán.
Megszólaló: Kovács Máté Gergő – előadó, építész, török szakos hallgató

BÁNYAVIRÁG
Székely Csaba egy fiatal erdélyi írógeneráció üstököse, aki születésénél, neveltetésénél fogva magában hordozza Erdély szellemiségét, mégis kritikus szemmel tudja szemlélni környezetét. Szereplői felett nem ítélkezik, végtelen szeretettel formálja meg őket és tehetetlen aggódással szemléli vergődésüket. A Bányavirág c. műve egy erdélyi bányászfaluban játszódik, ahol a bányák kényszerű bezárása miatt megnőtt a munkanélküliség. A mélyszegénység és kilátástalanság sok férfit kerget az öngyilkosságba vagy az alkoholizmusba. De mégis, az élet makacsul felüti a fejét… A Budapesti Játékszín a BKK-ban is előadott vendégjátéka előtt a darab “csehovi orvosfigurájával”, Csillag Mihállyal, vagyis Stohl András színművésszel beszélgettünk.
Megszólaló: Stohl András – Jászai Mari-díjas színművész