Paletta

Emlékezés és újrakezdés – ezt a címet kapta és ennek a két gondolatnak a jegyében is telt az a koncert, amely Csehák Izolda karnagy szervezett

HAZANÉZŐ
Vigh Judit Márta a sorban a 6. és a Hazanéző című műsorának 2. előadásán – ahogy a bevezetőben is elhangzott – a líra nyelvén mesélt arról a múlhatatlan szeretetről, ami őt a szülőföldjéhez, Erdélyhez és hazájához Magyarországhoz köti. Az előadói estnek ezúttal is a HBVK adott helyet.
Megszólaló: Vigh Judit Márta – előadó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 1. – Mindenszentek napja
November 2. – Halottak napja
November Mindenszentek napjával kezdődik, amelyet még 835-ben IV. Sixtus pápa iktatott az egyházi ünnepek sorába, valamennyi szent emlékezetére. Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről – mivel sokan vannak – név szerint nem emlékezik meg a naptár. Szorosan kapcsolódik mindenszentek napjához, a halottak napja, amelyet november 2-án tartanak. Bár az előbbi ünnep néhány száz évvel korábbi, mégis mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. E két napon nem csak az egyház, de az egész társadalom is a halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, gyertyákat égetnek a sírokon vagy otthon, a lakásban és számos templomban rekviemmel emlékeznek a halottakra. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért néhány vidéken a halott családtagoknak is terítettek az asztalnál. A gyertyagyújtás is mágikus szokást idéz, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkek visszataláljanak a helyükre és ne kísértsék az élőket.

REQUIEM
A százhalombattai Liszt Ferenc Vegyeskart 1973-ban hívta életre néhány lelkes, zenekedvelő fiatal, az akkor még Barátság Művelődési Központban. Városunk legrégebbi művészeti csoportja azóta is töretlenül működik és Százhalombatta ipari arculatát igényes muzsikálással ellensúlyozza, ezzel idevonzva a régióból is az amatőr énekeseket. Mai műsorunkban a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagyának, ill. tagjainak közreműködésével egy újabb sorozatot indítunk útjára, bízva abban, hogy a Paletta zenekedvelő nézőit ezzel is sikerül ’megszólítanunk’.
Megszólaló: Kriesch András – a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagya;
Kovács Gyöngyvér – a Liszt Ferenc Vegyeskar tagja

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Mindenszentek időjárása, hiedelmei
A népi kalendárium szerint Mindenszentek időjárása „megmutatja” a várható telet: ha ekkor hó esik – jósolták a babonás megfigyelők – nem olvad el márciusig. Ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik – mondogatták a régi öregek. Egyes helyeken halottak napján – a holtak nyugalma érdekében – a gazdaemberek tartózkodtak a mezei munkától. Számos vidéken a halottak napjának hetében tilos volt a mosás és gazdasági hagyományok is kötődnek e két naphoz. Az állatok sok helyütt ilyenkor szorultak be az istállóba. Néhány faluban a cselédek és pásztorok felfogadásának napja is ez a két nap. Az öregek a Mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, enyhébb télre következtettek.

HANGYÁSSYNÉ KIÁLLÍTÁSA
Az idei Eötvös Napokhoz kapcsolódóan, Dunai illúziók elnevezéssel Ercsi városában alkotótábort szerveztek, amelyre elsősorban a térség autodidakta festőinek vagy társművészetekben alkotóknak a jelentkezését várták. A háromnapos rendezvényen részt vett Hangyássyné Zsuzsa is, akit ezt követően az Eötvös Művelődési Ház és Könyvtár munkatársai felkértek, hogy az október 18-ai Magyar Festészet Napjához kötődően városukban önálló kiállítással mutatkozzon be a művészetkedvelő közönségüknek.
Megszólaló: Hangyássy Jánosné Zsuzsa – festőművész

A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a későbbi Magyar Tudományos Akadémia létrehozását, majd 1996-ban, a Magyar Tudósok Világtalálkozóján döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar Tudomány Napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Erről szól történelmi sorozatunk legújabb állomása.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 3. – Szent Hubertus napja
November 4. – Szent Károly napja
November 5. – Szent Imre napja
Az ünnepnaptár Mindenszentek után számos jelentős szent napját tartja számon november első napjaiban, Hubertusét például 3-án. Az erdészek, vadászok védőszentjének napja ismét az élet örömeire fordította az élők figyelmét, hiszen régen nagy eszem-iszommal ünnepeltek a vadászok, szólt a puska hegyen-völgyön. November 4-én Károly napját ünnepli az egyház. Milánó érseke, Borromei Szent Károly alakja megjelenik Monzoni híres regényében, a Jegyesekben is, mint a pestises betegek ápolója. Szent István és Boldog Gizella fiának, Imre hercegnek a névünnepét november 5-én tartja az egyház. A királyfit egy vadászaton érte baleset, 1031-ben hunyt el. Jámborsága, erkölcsi tisztasága példaképül szolgál a mindenkori
fiatalság számára. 1083-ban Szent László királyunk oltárra emelte Szent Istvánt, Szent Imre herceget és nevelőjét, Gellért püspököt – ez az aktus azonos értékű volt a szentté avatással. Az Imrék névünnepe nyitotta régen a „nagy névnapozások” és az ún. kisfarsang idejét.

KARANTÉNON INNEN ÉS TÚL
A hétköznapok forgatagában előfordulhat, hogy olyan természetesnek vesszük, hogy együtt élünk, hogy egyre kevésbé figyelünk arra, hogy ne csak egymás mellett éljünk. A pandémiás időszak talán ezen változtatott és csak bízhatunk abban, hogy számos család, közösség életében tette éppen erősebbé a kapcsolatokat. A „Karanténon innen és túl” címmel Brunnerné Berta Nóra pszichológus előadását hallgathatták meg az érdeklődők a HBVK-ban.
Megszólaló: Brunnerné Berta Nóra – pszichológus, tanácsadó szakpszichológus jelölt

EMLÉKEZÉS ÉS ÚJRAKEZDÉS
Emlékezés és újrakezdés – ezt a címet kapta és ennek a két gondolatnak a jegyében is telt az a koncert, amely Csehák Izolda karnagy szervezésével és több százhalombattai kórus összefogásával a Szent István templomban valósult meg.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy