Műsorunkban riportot láthatnak – egyebek mellett – a Régészeti Park jubileumi családi napjáról, a Freedom és a Romengo zenekarok százhalombattai koncertjeiről is
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 15. – Szent Teréz névünnepe
A népi kalendárium e heti legjelesebb napját – tizenötödikén – Nagy Szent Teréz névünnepe jelöli. Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort vagy ollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak szüretelni. Mögöttük a jókedvű férfinép pedig öntötte puttonyba a szőlőfürtöket. Avilai Szent Teréz napja – a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére – régen asszonyi dologtiltó nap volt. 1515-ben gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai Avilában Teresa, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet írt a misztikus teológia témakörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg és 40 évre rá, XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta.
25 ÉVES A R. PARK
A százhalombattai Régészeti Park, Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg a kapuit. A park 3,5 hektárnyi területén öt halomsír található, a feltárt halomsírt 1998-ban adták át, mely eredeti állapotába visszaállítva mutatja be a halomsírépítés szokását, technikáját. A halmok között pedig egy bronzkori és egy vaskori településrészletet alakítottak ki. A Régészeti Park családi nappal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – a „Matrica” Múzeum és Régészeti Park igazgatója
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 16. – Gál napja
Gál napja régen afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, ekkor hajtották ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából pedig már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők. Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, valamint érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján „kakas-ünnepeket” (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.
ÉRSEKCSANÁDI TÁNCOSOK
Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik. A településen élő idősebb generációk emlékezetében még egyértelműen él, hogy etnikailag a Sárközhöz tartoznak. Egyaránt bizonyítják ezt a rokoni kapcsolatok, a szinte azonos népviselet, a népszokások, a zene és a tánc stílus jegyei is. Az Érsekcsanádi Bazsarózsa Néptáncegyüttes is színpadra lépett az idei Summerfesten.
Megszólaló: Tóth-Mihó Erika – az Érsekcsanádi Bazsarózsa Néptáncegyüttes vezetője
PINGÁLÓS
Jelentős változást a 1920-as évek második fele és a 1930-as évek eleje hozott a pingálás történetében. Reneszánszát élte ezekben az években a népművészet, sorra fedezték fel a szebbnél szebb és színpompásabb népviseleteket országszerte. Természetesen a kalocsai alkotások, így a hímzés és a pingálás is bekerült a kereskedelem és az idegenforgalom figyelmébe. Íróasszonyok szerencsére ma is élnek, ill. alkotnak Kalocsán és környékén, így van, aki nem csak megőrizni, de továbbadni is képes a hagyományt. Tették ezt így az idei Summerfest egyik családi délutánján is.
Megszólaló: Romsicsné Balogh Mária – a Népművészet Ifjú Mestere
ROMENGO
A Romengo zenekar magyarországi oláh-cigány zenét játszik. A tagok nagy része ezt a muzsikát anyanyelvével együtt sajátította el és a szülőktől tanult hagyományos cigány népdalokkal, ill. saját számokkal és hangzásvilággal állnak színpadra. Lakatos Mónikával, a Romengo szólistájával és Rostás Mazsi Mihállyal, a zenekar vezetőjével a BKK színháztermében adott koncertjük előtt beszélgettünk.
Megszólaló: Lakatos Mónika – WOMEX-életműdíjas énekesnő;
Rostás Mazsi Mihály – a zenekar vezetője, zenész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 15. – Az ölelés világnapja
„Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten maradáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz.” – így vélekedik Virginia Satir író, családterapeuta. A világon több időpontot is kijelöltek az ölelés világnapjának, az USA-ban például január 21-én tartják, de egyes helyeken – köztük hazánkban is – október 15-én ünneplik. Az ölelés az egyik legelemibb, mégis óriási erőket mozgató emberi érintés. Hatására felszabadul szervezetünkben a boldogságért felelős hormon, az oxitocin. A szeretet kifejezésének egyik eszköze, mely elősegíti a biztonságérzet kialakulását és megnyugtatja testünket és lelkünket is. A szakértők véleménye szerint napi 15 ölelésre van szükségünk ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott emberek lehessünk és szeretetben gazdagon élhessük az életünket.
DEÁK FERENC
Deák Ferenc politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere a reformkorban és a dualizmusban is meghatározó szerepet töltött be. Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették – erről is beszélt nekünk Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész
FREEDOM KONCERT
A Freedom zenekar szeptember végén ismét jótékonysági koncertet tartott városunkban, melyet az idei évben a Százhalombattai Gondoskodás 2000 Ápolási Szolgálat javára szerveztek. A közkedvelt és sokszínű zenei formációhoz ezúttal vendég énekesként Bódy Magdi, Szatai Gábor és Torres Dani csatlakozott.
Megszólaló: Szula Miklós – zenész
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni