Paletta

Műsorunkban beszámolunk Csóka László kiállításáról, a Cimbaliband koncertjéről, és újabb riportokkal tekintünk vissza a Summerfest népszerű kézműves foglalkozásaira

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október
„Hideggel ijesztő Mindszent hava, te mint borzasztod és búsítod szívünket...” – A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, amelynek persze inkább csak az utolsó harmada szokta meghozni a deres, fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy a tizedik hónapunkat, az elmúlást jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, minden-szentekről nevezzék el. „E hó ismét előhozza a hideget” – a középkorban megjelent népi kalendáriumban ez olvasható és az október jelesebb napjai – és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok – mind-mind a közelgő „nemszeretem” időszakra figyelmeztetnek. Szerencsére, vagy talán az ősz javára irható évszak eltolódásnak köszönhetően, Mindszent hónapja azért nem olyan „csúf” a mi korunkban, mint amilyennek akár ükapáink is tapasztalhatták. Ha csípősebbek is a hajnalai, delente még gyakran visszacsalja a kellemes verőfényt, jobb kedvre derítve a szőlőshegyek puttonyosait, a szüretelőket és a magvetőket.

KEREKÍTŐ
Benedek Krisztina hitvallása, hogy a mondókák a rigmusköltészet alapkövei, ugyanakkor a zenetanulás és a néptáncismeretek megalapozása is ezekkel a „gyermekversikékkel” veszi kezdetét. A gyerekek ezért értik és érzik ösztönösen a dalocskák lüktetését, ezért kívánják hozzá a mozgást és ezért is érzi szüntelen „kötelességének”, hogy minél több édesanyával és gyermekkel megismertesse őket. Kameránkkal Benedek Krisztina Kerekítő foglalkozásán jártunk – a BKK szeptemberi Családi délelőttjén.
Megszólaló: Benedek Krisztina – Kerekítő foglalkozásvezető, néptáncpedagógus, népi énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 4. – Ferenc napja
1182-ben született Giovanni Bernardore, aki később Assisi Szent Ferenc néven vált ismertté a keresztény egyházban. Az eleinte könnyelmű életű, jómódú fiatalember egy súlyos betegségből felgyógyulva teljesen megváltozott és minden idejét betegek ápolására, nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és apja üzletében azért dolgozott, hogy egy romba dőlt kis Mária kápolnát helyreállítson. Később eladta minden örökölt vagyonát és bűnbánást hirdetve bejárta az egész országot. Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret és a búzavetés kezdetét jelentette. Ezt a dátumot a háziasszonyok is számontartották és a vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret. A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, majd a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.

A FERENCZ JÓZSEF HÍD ÁTADÁSA
1896. október 4-én, Ferenc József személyes jelenlétében adták át Budapest negyedik folyami hídját, mely 1946-ig az uralkodó nevét viselte, napjainkban pedig Szabadság híd néven ismeretes. A millenniumi ünnepségek keretében megnyitott híd történetéről Kovács Edina történész mesélt nekünk.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

CSÓKA LÁSZLÓ KIÁLLÍTÁSA
Csóka László festőművész 2010-ben visszatért ahhoz az absztrakthoz, ami 2004-ben számára abba maradt. Azóta újra egy különleges világot jelenít meg művein keresztül és egyedi munkáinak különleges formái, nonfiguratív színes világa jelenik meg képein, melyek harmóniát sugároznak. Csóka László 26 évig élt Százhalombattán, majd pár éve Adonyba költözött, de most alkotásaival ismét visszatért városunkba – képeinek a HBVK adott otthont.
Megszólaló: Csóka László – festőművész

LUKÁCS DÁNIEL
Simonpusztán került bemutatásra a Magyar Történelmi Színház első premier darabja, a Sárkányszív, amely a lovagkirályok legendás történetét meséli el. A musical Nagy Lajos király korába kalauzolja el a nézőket, amikor családi és hatalmi törekvések, trónviszályok és véres leszámolások sújtották az országot. A történetben egy mesebeli alak, a Sárkány vezeti végig Zsigmondot, az uralkodó vejét, a férfivá és uralkodóvá válás útján. A fiatal, útját kereső Zsigmondot Lukács Dániel személyesíti meg.
Megszólaló: Lukács Dániel – színművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 9. – Dénes napja
Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott Dénes utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe „megmutatja” a telet, ugyanis, ha északról fúj a szél, tiszta az ég és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fúj a szél és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben. Egy bizonyos, a Mindszent havaként is emlegetett, hűvösödő október számtalan találgatásra kínál alkalmat. „Megmutatja a márciust” – mondogatták a régi öregek, sőt hosszú és szép őszt jósoltak a pásztorok a levegőben úszó ökörnyálról is.

BŐRMÍVES
Gajdics Krisztián a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Príma Díjas, Népi Iparművész Bőrmíves Mester egyedi megrendelésekre, a magyar hagyományok alapján, tradicionális és modern igényeknek megfelelően készít bőrbe öltött álmokat. A Summerfesten pedig bőrműves foglalkozásokat tartott, ahol a gyerekekkel és szüleikkel egyedi bőrkarkötőket és bőrmedálokat készített.
Megszólaló: Gajdics Krisztián – bőrmíves mester, a Népművészet Ifjú Mestere

GYÖNGYFŰZŐS
Nagy Gyöngyi azt mondja, gyermekkora óta töretlen a vonzalma a gyöngyök iránt. Eleinte csak hobbi volt az óvónői munkája mellett, majd később szenvedély lett belőle, ma pedig hivatás és az alkotás mellett tudását elhivatottsággal adja át az érdeklődőknek. Nagy Gyöngyi az Iharos Népművészeti Egyesület tagjaként tartott gyöngyfűző-foglalkozást az idei Summerfesten.
Megszólaló: Nagy Gyöngyi – gyöngyfűző népi iparművész

CIMBALIBAND
A Cimbaliband és Danics Dóra 2019-ben megjelent Iram című lemeze elnyerte a Fonogram Magyar Zenei Díjat szórakoztatózene kategóriában. A zenekar tizenegyedik albumának különlegessége, hogy Unger Balázs népzenei ihletettségű dallamaira Danics Dóra írt szöveget, megalkotva ezzel egy új, közös zenei világot. Az X-Faktor zenei vetélkedő első női győztesének csodálatos énekhangját már a zenekar előző kettő albumán is hallhattuk, de a Cimbalibanddel és Unger Balázs cimbalmossal valódi alkotótársakká az Iram című albummal váltak. Erről az „összhangról” meggyőződhetett a Summerfest közönsége is.
Megszólaló: Unger Balázs – zenekarvezető, cimbalmos;
Danics Dóra – énekesnő