Paletta

Műsorunkban felidézzük az óvárosi Szent László-napok eseményeit, beszámolunk egy színházi táborról és Trombitásné Gombos Mária festőművésszel is beszélgetünk

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 20. – Illés napja
Az Ószövetség egyik legnagyobb prófétája Illés, akiről a Királyok könyve így ír: „egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal … Így ment föl Illés forgószélben az égbe”. Évszázados népi megfigyelések szerint e napon vagy környékén gyakoriak a viharok, zivatarok. Mennydörgés idején hangoztatták, hogy Illés próféta szekere zörög. Ha netán mégsem dörgött az ég, a somogyszentpáliak megjegyezték: „Illés elfelejtette, hogy a neve napja van.” A munkatilalom országszerte jellemző volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdák attól is féltek, hogy a már meglévő asztagokat, kazlakat lobbantja lángra a mennykőcsapás. A Nagyberek pásztorai gonoszűző alkalomnak tartották ezt a napot. Ünnepi viseletbe öltöztek, a berki szállásokról bementek a csehi vagy a boglári templomba és misét hallgattak. Megszenteltették gonoszűző ostoraikat, amelyeket használtak is ekkor.

SZÍNI TANODA TÁBOR
A budapesti Thália Színi Tanoda napközis színházi tábort szervezett az idén is az Óvárosi Közösségi Házban. Színészmesterség, színpadi mozgás, tánc, ének, improvizálás, drámajátékok – ez várt az 5 nap során a gyerekekre, akik a hét zárásaként kis műsorral kedveskedtek a szüleiknek.
Megszólaló: Seszták Szidónia – a Színi Tanoda vezetője, színésznő

ÓVÁROSI BATTA TÚRA
Az Óvárosi Szent László Napok keretén belül a Duna parton a Batta Túrával „falusi sétát” is tehettek az érdeklődők, mindez lehetőséget adott egy izgalmas játék keretében felfedezni Százhalombatta legrégebbi városrészét.
Megszólaló: Ládi Tamás – a BattaTúra app fejlesztője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 19. – Móra Ferenc születésnapja (1879.)
Móra Ferenc – író, újságíró, muzeológus – pályáját versírással kezdte, majd elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója lett. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden, azonban ez nem az eredeti teljes szöveg volt, hanem cenzúrázott változat, amely több mint 200 változtatást – természetesen nem az író szándékai szerinti változtatást – tartalmazott. Móra 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. Kezdetben Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei – amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták – a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették.

FÉRFIKÓRUS
A Lendvai Károly Férfikórus 1924-ben alakult „Vasas Dalkar” néven. Lendvai Károly az énekkar kiemelkedő szervező egyénisége volt, lelkesedése és akaratereje sokszor adott új lendület a kórusnak – ezért váratlan halála után, kiemelkedő munkássága elismeréseként felvették a nevét. Tóth Csaba 17 éve vezeti a Lendvai Károly Férfikórust – melynek tagjai az idei Óvárosi Napok szombati programjaként a Szent László templomban léptek fel.
Megszólaló: Tóth Csaba – karvezető

KOSZORÚZÁS
A százhalombattai Szent László Napi Búcsú egyik hagyományos eseménye a koszorúzás – az idei ünnepség előtti percekben Németh Istvánnal az Óvárosi Szent László Napok programjairól beszélgettünk.
Megszólaló: Németh István – az egyházközség világi elnöke

ELŐADÁS SZENT LÁSZLÓRÓL
Harangozó Imre néprajzkutató azt mondja: Szent László jelentősége abban áll, hogy önmagában a folytonosság jele és jegye a magyar kultúrában; ő volt az a királyunk, aki a történelmi magyar tradíciót egyesítette a keresztény tradícióval. Az Óvárosi Szent László Napok záróeseményeként Harangozó Imre tartott előadást Szent László királyról.
Megszólaló: Harangozó Imre – előadó, néprajzkutató

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 25. – Jakab napja
Az apostolok közül elsőként Szent Jakab szenvedett vértanúhalált. A búcsújárók, a hajósok, az utazók védőszentje. Névünnepéhez számos időjárási és termésjóslás kapcsolódik. „Ha Jakab napon tiszta az ég, sok gyümölcs lesz.” Ha viszont esős, kárt szenved a dió és a mogyoró. Fontos volt ez a nap a szőlőtermesztők számára is, hiszen Jakabkor megszűnik a hajtások növekedése, a bogyók elkezdenek „tarkulni”, édesedni. Már a téli időjárásra is következtettek ekkor, hiszen úgy vélték, „ha Szent Jakab napján sok a felleg az égen, akkor télen sok hó lesz.” A néphagyomány szerint Jakabra le kell aratni a zabot, a gyűjtésekből tudjuk, hogy régen Somogy megyében betartották ezt a határnapot.

TROMBITÁSNÉ G. MÁRIA
Trombitásné Gombos Mária – saját bevallása szerint – szeretne örömet szerezni az embereknek képeivel, békességet, harmóniát vinni a lelkekbe. Amikor meglátogattuk otthonukban – ahol férjével, a fafaragó, népi iparművész Trombitás Józseffel él – ez igazán érződött, alkotásaik békességet és harmóniát sugároznak.
Megszólaló: Trombitásné Gombos Mária – képzőművész, tanár