Műsorunból megismerhetik a dunafüredi „Vörös kő” történetét, tudósítást láthatnak a Múzeumok Éjszakája helyi eseményeiről, és megismerhetik a „Macskajaj” nevű bulizenekart is
ÉLETRE KELT A PARK
„Életre kelt a Park – Legyünk újra együtt!” Ez volt a mottója az elmúlt hétvégén, szombaton rendezett és a Múzeumok éjszakája elnevezésű, országos programhoz kapcsolódó rendezvénynek, mely során – sok idő után – ismét benépesült a Régészeti Park.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – a „Matrica” Múzeum és Régészeti Park igazgatója
PAPÍRSZÍNHÁZ
A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. László Anikó, a HBVK gyermekkönyvtárosa az elmúlt hétvégén a Régészeti Parkban és ezt megelőzően a BKK családi délelőttjén is mesélt a gyerekeknek.
Megszólaló: László Anikó – mesélő, gyermekkönyvtáros
BODZA MESEMŰHELY
A BKK családi mesedélelőttjét a Bodza Meseműhely interaktív gyerekműsora
zárta – Szélpál Stefi és Rédli Éva a történetek és dalok, Krisztics Csaba pedig a zene szárnyán repítette a gyerekeket egy igazán mesés világba.
Megszólaló: Rédli Éva – drámapedagógus;
Szélpál Stefi – drámapedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június utolsó szombatja – a Magyar szabadság napja
1991. június 19-én az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy is elhagyta Magyarország területét. Ennek emlékére az Országgyűlés június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját a Magyar szabadság napjává nyilvánította. E jeles nap Magyarország szuverenitásának 1991-es visszaszerzéséről szól, amikor a szovjetek végleg elhagyták hazánkat. A magyar szabadság napját országszerte sok helyen ünneplik – minden évben. Gödöllőn, az Alsóparkban a kivonulás első évfordulójára felállították Velekei József Lajos alkotását, a Világfát, azóta minden évben, június utolsó szombatján itt tartják az ünnepi megemlékezést. A Magyar Szabadság Napja Alapítvány a millennium évében megalapította a Magyar Szabadságért díjat. Az elismerést olyan személyek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához.
VÖRÖS KŐ
A városban ma már talán kevesen tudják, hogy Százhalombatta kulcsszerepet játszott az 1944-es szovjet hadjáratban. A Dunafüredhez közeli sáncok és Ercsi, illetve az Érd-Ófalu közti partszakasz a második legnagyobb dunai átkelés színhelye volt. 1944. december 4-én éjszaka csónakokon keltek át az akkor még felszabadítónak hitt szovjet csapatok. A Dunafüred és Ercsi közt, illetve Érd-Ófalunál átevező csapatok súlyos vérveszteségek árán alakították ki a hídfőket. Ennek emlékére áll az úgynevezett Vörös-kő a dunafüredi sáncoknál, amit azonban egy ideje Trianon-emlékművé festettek át.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja
Sarlós Boldogasszony napján a keresztények a Jézussal terhes Szűz Máriának Erzsébetnél, Keresztelő Szent János majdani anyjánál tett látogatására emlékeznek. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá.
Boldogasszony a szegények, a szükségben szenvedők, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója és a várandós édesanyákra is ő vigyáz.
Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon, akárcsak Péter Pál napját.
A nap elnevezése utal arra, hogy a 18. században még az asszonyok arattak sarlóval és a férfiak kötözték a kévét. Ez csak később, a jóval nagyobb fizikai erőt kívánó kasza használatának elterjedésével változott meg. Vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti és elválasztja a búzát a konkolytól, azaz ítélkezik az emberek felett. Számos népi hiedelem, hagyomány is kötődik az időponthoz. Az ezen a napon szedett gyógynövények, gabonafélék régen szentnek számítottak és a szerszámokat ilyenkor megáldatták.
KÖRÖMI MÁTÉ
A Pesovár Ferenc Néptánc Suli és a Forrás Néptáncegyüttes táncosai hosszú idő után tölthettek újra együtt egy vasárnap délutánt. A 2020/2021-es tanévet záró gálaműsorban a szólisták között fellépett Körömi Máté is, kinek neve – a sikerei és a színpadra termettsége miatt – már-már fogalom az iskolában.
Megszólaló: Körömi Máté – táncos
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 4. – a Függetlenség napja (Independence Day)
A függetlenség napja az Amerikai Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a függetlenségi nyilatkozat 1776-os kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától. A függetlenség napját, az egyetlen olyan ünnepnapot, amelyet az egész ország egyként ünnepel, különböző hazafias megnyilatkozások kísérik. Számos politikus tartja fontosnak ezen a napon valamilyen társadalmi eseményen való megjelenést, beszédet mondani a nemzet örökségéről és népeinek kapcsolatáról. A családok általában pikniket vagy kerti barbecue-partikat szerveznek július 4-én, gyakran használják ki a hosszú hétvége adta lehetőségeket és hívják meg távolabbi hozzátartozóikat is. Országszerte reggelente katonai parádékat, délután baseball-mérkőzést, este pedig mulatságokat és tűzijátékot szerveznek.
MACSKAJAJ ZENEKAR
Lévai Hangyássy László zenéhez való vonzalma már kis gyermekkorában előtört, addig könyörgött a szüleinek, mígnem vettek neki egy gitárt és beíratták a zeneiskolába – „Hangyának” azóta is a zene az élete. A százhalombattai származású basszusgitáros eddigi pályafutása alatt közel 30 albumon közreműködött és jelenleg is öt zenekarban játszik. Legutóbb a Macskajaj nevű bulizenekarával és zenésztársaival adott koncertet városunk egyik közkedvelt vendéglátóhelyén.
Megszólaló: Lévai Hangyássy László „Hangya” – basszusgitáros;
Barbaró Attila – gitáros, énekes
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni