Paletta

Műsorunkban folytatjuk történelmi ismeretterjesztő sorozatunkat, bemutatjuk a Talamba ütőegyüttest és ellátogatunk a fontos változásokon átment Pesovár néptánciskolába is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Jupiter feleségéről, Junó római istennőről kapta. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium pedig Szent Iván havának nevezi. A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. De ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán lenkoszorúval. A napisten szekeréről aláhulló Phaethón szintén június havát jelképezi. Phaethón a görög mitológia Nap-istenének, Héliosznak a fia. Héliosz – azaz maga a Nap – minden reggel tüzes szekerével, amelyet négy ló húz, megjelenik az égbolton, végigmegy rajta – ez maga a nappal – majd este eltűnik. A hagyomány úgy tartja, hogy a Tejút a Phaethón által „félrevezetett” napszekér keréknyoma. Június 1-jén kezdődik a meteorológiai nyár.

JERUSALEMA B-COOL
Százhalombattára is elért a Jerusalema örömtánc mozgalma. A dél-afrikai Master KG dala már egy éve tarol. A 24 éves előadó a dél-afrikai house műfaj egyik legnagyobbja. A Jerusalema című dalban a gyönyörű hangú Nomcebóval énekel együtt, a végeredmény pedig igencsak népszerű lett: fülbemászó afropopdallam és magával ragadó lüktetés, zseniális vokál hármasa. Több mint 360 millióan hallgatták már meg és sok száz baráti társaság, munkahelyi közösség tanulta meg a lépéseket és töltötte fel a videóit a közösségi oldalakra. A SZVISE B-Cool Dance Team a Régészeti Parkban járta az örömtáncot.
Megszólaló: Mészáros Gábor – vezetőedző, versenytáncos;
Lengyel Bonita – edző, versenytáncos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 1. – a rózsák ünnepe Bulgáriában
Bulgáriában, a trák sírkamrákról híres Kazanlak városa közelében a hatalmas rózsamezők feledhetetlen látványt nyújtanak. A Rózsák völgyében az apró virágú, különösen sok illóolajat tartalmazó damaszkuszi rózsa nagyüzemi termesztése folyik és amíg a szem ellát, rózsák nyílnak. A damaszkuszi rózsát a törökök honosították meg Bulgáriában, a 17. században. A talaj és a klíma tökéletes volt a rózsa számára, így a rózsaolaj-előállítás már a 18. században fontos iparággá fejlődött. A Karlovo és Kazanlak közötti völgyben 80 km hosszan elterülő ültetvényeken termő rózsák májustól június közepéig virágoznak. A szirmokat hajnalhasadás előtt szedik le, hogy az olaj el ne párologjon belőlük a nap melegétől. A „szüret” időszaka a legfontosabb a helyiek életében és ilyenkor, június elején tartják 1903 óta a Rózsafesztivált, Bulgária egyik legjelentősebb, mára nemzetközi szintűvé emelkedett kulturális eseményét. Az egyhetes Kazanlaki Rózsafesztiválon a rózsát zenével, tánccal és Rózsakirálynő választással ünneplik.

FORRÁS ÉS PESOVÁR
A Pesovár Ferenc Néptáncsuli növendékei évek óta a Forrás Néptáncegyüttes folyamatos utánpótlását biztosítják. Az intézmény változásokon megy keresztül, hiszen a 35 éves múltra visszatekintő Forrás Néptáncegyüttes Független Színházzá alakult.
Megszólaló: Szigetvári József – művészeti igazgató

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 1. – megnyílik az Angyalkert (1828.)
1828. június 1-jén nyitotta meg Brunszvik Teréz a krisztinavárosi Mikó utcában az Angyalkertet, Közép-Európa és a Habsburg Birodalom első kisdedóvóját. Az „óvoda” 40 gyermek befogadására volt képes, ahol a 3-5 éves gyermekeket beszéd- és értelemgyakorlatokon tanították, ezenkívül vallásos erkölcsre és illemtanra nevelték. Az Angyalkert nem a Nyugat-Európában létrehozott játszó-óvodákhoz hasonlított – ahol a gyermekeket a mai módszerekhez hasonlóan kötötték le – hanem sokkal inkább előiskolaként funkcionált. Budán és Pesten Brunszvik Teréz kitartó munkája ellenére ezután csak 1849 márciusában jött létre két újabb kisdedóvó, majd az Angyalkert alapítójának halálakor, 1861-ben már 80 kisdedóvó működött Magyarországon, ezek közül 11 a grófnő szervező munkáját dicsérte.
Brunszvik Terézt a gyermeknevelés terén végzett munkájáért idős korára köztisztelet övezte Magyarországon, az őt követő nemzedék pedig a „női Széchenyi” névvel illette őt.

I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ
Az óvárosi Szent László templom kertjében található I. Világháborús Hősök Emlékművén a turul intarzia mellett a hajdani turul-szárny még fölfedezhető – az eredetit erőszakos emberi beavatkozás rongálta meg. Erről is beszélt nekünk Lehoczki Zsuzsanna történész.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

TRIANON
A trianoni békeszerződést magyar forrásokban gyakran békediktátumnak, illetve kényszerszerződésnek, békeparancsnak hívják, melyet a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján. A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért és részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Június 1. – Morgan Freeman születésnapja (1937.)
Morgan Freeman Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész karrierje korán elindult, már nyolcévesen iskolai darabokban játszott és drámaversenyeket nyert, mégis visszautasította az egyetemi színészi ösztöndíjat, hogy szerelőként csatlakozzon az Egyesült Államok Légierejéhez. Dolgozott másolóként, táncosként és a Broadway színpadára is felállt, mielőtt filmszínészként befutott volna. 50 éves volt amikor a filmszakma igazán felfigyelt rá, azóta viszont több mint kilencven filmet forgatott. Morgan Freemant nem afro-amerikai filmszerepei tették rangos művésszé és mindig hangsúlyozta, hogy a rasszizmus felszámolásának egyetlen módja, ha nem tesszük állandóan beszédtémává a bőrszín kérdését. Egy interjúban azt mondta Mike Wallace újságírónak: „Nem nevezem többé fehér férfinek, s arra kérem, hogy Ön se nevezzen engem többet fekete férfinek.” A jelenleg is aktív Freeman legutoljára azzal került be a hírekbe, hogy hatalmas méhfarmmá alakította birtokát. A méheket nem a mézükért, hanem ökológiai fontosságukért tartja. 26 kaptárt telepített át mississippi-i birtokára, ahol zavartalanul élhetnek.

TALAMBA LISZT-DÍJAS
Az 1999-ben alakult Talamba Ütőegyüttes tagjai diákként találkoztak és barátkoztak össze a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Az ütőegyüttes elnevezés esetükben egy olyan baráti társaságot és profi zenészekből álló csapatot jelöl, akiknek életcéljuk a zenei műfajok széles repertoárjának bemutatása. A négy kivételes tehetségű zenész, az ütőhangszerek mesterei, a dobok és a ritmus szerelmesei kiemelkedő zenei előadóművészi tevékenységük elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesültek – ennek kapcsán beszélgettünk a formáció egyik tagjával, Zombor Leventével.
Megszólaló: Zombor Levente – Liszt Ferenc-díjas zenész, tanár