Paletta

Műsorunkban folytatjuk történelmi kalandozásainkat, megemlékezünk a népviselet napjáról, és bemutatjuk nézőinknek a Múzsák Társulatát is

ENDRŐDI ÁGI
A Múzsák Társulat 2006-ban Endrődi Ágnes és Tövispataki Beáta vezetésével jött létre, elsősorban utazó színházként. A repertoár és a társulat évről évre növekedett, az előadások számos vidéki városba eljutottak – többek között Százhalombattára is. A repertoárt elsősorban zenés előadások alkotják és a darabválasztásnál fontos szempont, hogy a szórakoztatáson túl fókuszba állítson komolyabb témákat is, mint például a környezetszennyezés, a szegénység, az árvaság vagy a csonka család fogalmának kérdése. A Múzs-Art Színházi és Művészeti Egyesületet alapító művésznővel, Endrődi Ágival arról beszélgettünk, hogy mennyiben változott az élete az elmúlt egy év során…
Megszólaló: Endrődi Ági – színésznő, zenepedagógus

NÉPVISELET NAPJA
„Elő a rakott szoknyákkal, mellényekkel, kendőkkel és csizmákkal... Április 24-én mutassuk meg újra a világnak, milyen gyönyörű viseleteink vannak.” Ez az ún. mottója a Népviselet napjának, amit immár 7. alkalommal rendeznek meg és amelyhez a BKK is csatlakozott.
Megszólaló: Szigetvári József – a BKK igazgatója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Majális
A majális a tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe, melynek eredete a pogány korra tehető, a természet megújuló erejének ünnepére. Már a XV. századból van adatunk arra a sok helyen még ma is élő szokásra, hogy ezen a napon reggel zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát. Régen a májusfa állítása a szeretett lány háza előtt egyfajta szerelmi vallomás volt. Sok helyen még napjainkban is állítanak májusfát, „májfát", akár az egész település népe számára – ligetekben, köztereken. A szinte egész Európában népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi. Magyarországon – a hagyományok szerint – a majálisnak vidám táncmulatságszerű jellege van.

MUNKA ÜNNEPE
Május elseje egyszerre munkásmozgalmi, pogány és keresztény ünnep is. Ezúttal a munka ünnepének eredetéről beszél nekünk Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szinyei Merse Pál: Majális, 1873
Szinyei Merse Pál Majális című képe a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. A kép átütő ereje többek között merész színhasználatában és üde hangulatában rejlik. Szinyei fiatalkori fő műve 1873-ban keletkezett és ahogy önéletrajzában írta, magát is ráfestette a képre, hason fekve, falatozva, hátat fordítva. Szinyei a testéhez modellt használt, a fejét pedig dupla tükörből tanulmányozva később másolta csak rá az alakra. A kiránduló csoportot alkotó hat
személy egyébként sosem volt így együtt: a festő egyenként állította be a modelleket kellő távolságra egymástól a műtermében és úgy festette meg őket, hogy a környezetükhöz igazította a színeket munka közben. A kép minden spontaneitása és könnyedsége ellenére hosszú műtermi hónapok alatt készült és a kép megszületése után közel negyedszázadnak kellett eltelnie, mire a közönség és a kritika is elismerte a mű kiemelkedő jelentőségét. Szinyei Pál a festményt először a bécsi világkiállításon mutatta be 1873-ban, majd 1883-ban ismét Bécsben és Budapesten. De az elismerést csak jóval később, az 1896-os budapesti millenáris kiállítás hozta el számára.

SZERB TEMPLOM
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban, Százhalombatta területére az 1690-es nagy vándorlás idején érkeztek. A faluba települő szerbek kezdetben faházakat építettek és az első templom is fából készült 1720-ban. A jelenlegi kőtemplom 1750-ben készült el. A Százhalombatta óvárosában található Szerb ortodox Szűzanya születése templomról szól ezúttal a Helytörténeti kalandozások sorozatunk legújabb része.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

TAKÁCS GERGELY
Takács Gergely 12 éve, a gyerekei születése óta foglalkozik komolyabban a fényképezéssel, kezdetben egy (ahogy ő fogalmazott) „kompromisszumos géppel és kevés sikerrel”, majd miután egy professzionális eszközt vásárolt, teljesen megváltozott a látásmódja. Gergő fotóz szinte mindent: esküvőket, eseményeket, babákat, tánc-előadásokat, de kedvence a portréfotózás.
Megszólaló: Takács Gergely – fotográfus, fotós

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 29. – a Tánc világnapja
Április 29-én, a Tánc Világnapján minden évben a világ mindenféle táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Táncbizottsága hozta létre és időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták. A nemzetközi táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése és hogy arra ösztönözzék a kormányokat, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben az alapfokú oktatástól egészen az
egyetemig. A tánc kialakulásáról többféle elmélet létezik. Az egyik elmélet szerint egyidős az ember történetével, a másik elmélet szerint az állatoktól ered. A különbség, hogy az állatok életében a „tánc” ösztönös. Annyi bizonyos, a tánc az emberi kultúra része, folyamatosan alakul, újabbak jönnek létre. A tánc nyelvén létrehozott műalkotások összessége a táncművészet. Napjainkban a táncot olyan tevékenységként értelmezzük, ami már nem kapcsolódik szervesen a mindennapi tevékenységekhez. Lehet táncolni hobbiból, különböző hagyományokhoz tartozó táncokat megtanulni vagy lehet a tánc közösségi élmény is.

KÉT KARANTÉN KOREÓ
Stílusában sokféle tánc létezik: a kötöttebb formákból álló társastáncoktól és a balettól kezdve a szabadabb formájú hip-hop táncon keresztül a teljesen kötetlen táncszínházig és improvizatív táncig. A B-Cool Dance Team Sport Egyesület 2009 óta működik Százhalombattán és azóta – még a szigorítások, ahogy Mészáros Gábor fogalmaz, az első és második karantén idején is – töretlen lelkesedéssel gyakoroltak, táncoltak az akrobatikus rock and roll-t táncstílus „szerelmesei”.
Megszólaló: Mészáros Gábor – vezetőedző, a Táncszakosztály és BCDTSE vezetője