Paletta

Műsorunkban folytatjuk helytörténeti kalandozásunkat, megemlékezünk a holokauszt nemzetközi emléknapjáról, és egy új koncertfilmről is beszélgetünk az ötletgazdával, Strausz Kálmánnal

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 25. – Pál napja
A bibliai történet szerint a Jézust üldöző Saul január 25-én tért meg és Pál apostol lett belőle, ezért pálfordulónak is nevezik ezt a napot. A tél fordulójának tartják, a tél is ellenkezőjébe fordul és kifelé ballagva jeget tör vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek. Azt tartják a régi öregek, hogy „inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen!” – vagyis annál jobb, minél hidegebb az idő e napon, mert akkor megmenekülünk a betegségektől, háborúságtól, szegénységtől, nyomorúságtól és nem utolsó sorban a hosszú téltől.

MIKOR MEGYEK GALÍCIA FELÉ
A Honvéd Együttes az I. világháború kirobbanásának 100. évfordulójára egy öttételes férfikari kantáta megírására kérte fel Csemiczky Miklóst, Gyöngyösi Leventét, Orbán Györgyöt, Selmeczi Györgyöt és Vajda Jánost. A kantáta szimfonikus zenekarra, énekhangra és férfikarra íródott, az egyes tételekhez a zeneszerzők magyar vonatkozású, az első világháborút idéző szövegeket használtak fel. Strausz Kálmán azt mondta, meg akarták mutatni, hogy a Nagy Háború emléke még él a ma kultúrájában, alkotó zeneművészetében. Egy koncertfilm is készült a művekből, melyeket filmhíradók, fotók, festmények, irodalmi alkotások teszik teljessé.
Megszólaló: Strausz Kálmán – a film ötletgazdája, Liszt Ferenc-díjas karnagy

A HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI NAPJA
1945. január 27-én az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember halt meg a legnagyobb második világháborús megsemmisítő táborban. 2006-tól január 27-e – az ENSZ határozata alapján lett – a holokauszt nemzetközi emléknapja, melyen a világon mindenütt megemlékeznek a népirtás áldozatairól, a kb. 6 millió emberről, aki már soha nem térhetett haza.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 30. – a Budai Vigadó megnyitása (1900.)
A Budai Vigadó felépítésével a 19. század utolsó évében a budai polgárok régi vágya teljesült. Az épület földszintjén kávéház, vendéglő és ruhatárak voltak, az első emelet döntő részét a 350 négyzetméteres díszterem foglalta el, amelyet festmények és szecessziós faldíszek ékítettek. Két oldalt egy-egy kisebb terem csatlakozott hozzá. Az Iskola utcai oldalon hatalmas, négyszáz személyes éttermet alakítottak ki, valamint itt helyezték el a Budai Polgári Kör társalgóját, olvasó- és játéktermeit. Az épület stílusát tekintve nem volt hivalkodó, csak módjával díszítették kívülről. Több stílusirányzat is felismerhető volt rajta, de éppen egyszerűsége miatt ez nem volt zavaró. A régen várt Vigadó megnyitására 1900. január 30-án, egy farsangi bál alkalmával került sor. A II. világháború súlyos károkat okozott az épületben és a helyreállítás nem az eredeti állapot szerint történt. Ismét pusztult, kopott a polgárság hajdani találkozóhelye. Felújítása – eredeti állapotának megfelelően – 2005-ben elkezdődött; majd Hagyományok Háza néven a magyar népművészet teljességének kíván otthonul szolgálni.

KULTÚRA LOVAGJA – SZIGETVÁRI JÓZSEF
A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. szeptemberében hívta életre. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. „A kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”
Megszólaló: Szigetvári József – a „Magyar Kultúra Lovagja”

LITS GYULA
Legutóbbi adásunkban a Helytörténeti kalandozásunkat azzal zártuk, hogy Hugonnai Kálmán birtokait 1882-ben Lits Gyula vásárolta meg. Az országgyűlési képviselő birtokában volt a mai városközpont és az Urbárium/Pannónia-lakótelep nagy része. A kitűnő gazda hírében álló Lits Gyulával folytatódik sorozatunk.
Megszólaló: Lehoczki Zsuzsanna – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 26. – Fekete István születésnapja (1900.)
Fekete István író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója, az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője, vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Fekete István szépirodalmi alkotásai igen változatosak. Többek között írt regényeket, elbeszéléseket, önéletrajzot, színdarabokat, forgatókönyveket, történelmi regényeket és verseket is. Számos kamaszoknak szóló regénye a mai napig ott szerepel a kötelező háziolvasmányok között. Minden bizonnyal az, hogy egyes könyvei kötelező olvasmányokká váltak az iskolában, nagyban hozzásegítettek a népszerűségéhez, valamint ahhoz is, hogy más írásait is milliós példányszámokban vásárolják meg.

ROOMIE
Jurczyszak Elisabeth azt mondja: kitartás, bátorság és szenvedély kell egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez. Ami nem más – az ő esetében – mint a Roomie néven készített kézműves lakberendezési termékei, főként takarók, párnák és kisállat-fekhelyek. Liza az alig két évvel ezelőtt indult ’sikertörténetről’ – ahogy ő fogalmazott szerelemprojektjéről – mesélt nekünk.
Megszólaló: Jurczyszak Elisabeth – magánvállalkozó