Paletta

Magazinunkban legújabb daláról kérdezzük Geszti Péter, beszámolunk László Bandy online kiállításáról, és egy karácsonyi verset is meghallgathatnak nézőink József Rozsnyai Júliától

ONLINE KIÁLLÍTÁS
Mint ahogy már az új dal kapcsán is utaltunk rá, ez az év más, mint a többi és idén karácsonykor sokan lesznek távol szeretteiktől… „Közös állandók” – ezt a címet kapta a SZAK Stúdió és barátainak online kiállítása, melyet nem egy kiállítóteremben a képek és egymás közelségében, hanem a közösségi oldalukon nézhetnek meg az érdeklődők.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 21. – Tamás napja
A bibliai „hitetlen” Tamás néven emlegetett apostol próbával akart meggyőződni Krisztus feltámadásáról. A hagyomány szerint pünkösd után Jézus külön megjelent neki. Innen ered a szólás: „Szent Tamás szolgája vagyok”, azaz akkor hiszem, ha látom. December 21-ét Disznóölő Tamás napjának is nevezik, mert sok helyen ekkor vágják le a karácsonyi ünnepekre szánt hízott disznót. Régen ennek hájából eltettek egy darabot, mert a tamáshájat kelések gyógyítására vélték alkalmasnak. Régen Somogyban, a disznóölés napján szokás volt, hogy a vacsora idején a falubeli legények észrevétlenül egy többágú nyársat helyeztek a konyha ajtajához, rajta tréfás rigmusokat tartalmazó papírossal. Aztán a háziak a nyársra disznótoros finomságokat aggattak és kitették a kapuba, ahonnan a legények titokban magukkal vihették a kóstolnivalót.

NEMES NAGY ÁGNES: KARÁCSONY
Nemes Nagy Ágnes Karácsony című versének keletkezéséről Ferencz Győző irodalomtörténész ezt írja: „Nemes Nagy Ágnes verse a kanadai Winnipeg városában kiadott Kanadai Magyar Újság 1967. december 19–22. számában jelent meg. Kötetbe nem sorolta, kézirata nem került elő, az újságkivágás a költő hagyatékában maradt fenn.” Nemes Nagy Ágnes gyönyörű ünnepi vallomását József Rozsnyai Júlia, a HBVK munkatársa tolmácsolásában hallhatják.

KARÁCSONY
Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett.
Ezúttal a karácsonyról beszél nekünk Kovács Edina történész.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Karácsonyfa állítás
A pogány hagyományok szerint a karácsonyfa előzménye a termőág, a zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek és különféle módon díszítettek. A hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása a jelentése. A fán látható girland vagy boa a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet, a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

ÁLOMVÁNDOROK
„A színházszeretet terjesztése szívvel-lélekkel.” Ez, ami ’élteti’ az Álomvándorok Társasága vezetőjét, Soós Mártont. A Duna-menti Kővirágok Énekiskola növendékeiből alakult társulat „Holnap hajnalig” című retro dalokból létrehozott musical-jét még októberben az Ercsi Eötvös József Művelődési Házban láthatta a közönség. A rendező gondolatai mellett, most a Neoton Família Megváltást várok című dala kapott főszerepet összeállításunkban…
Megszólaló: Soós Márton – társulatvezető, rendező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Karácsonyi ünnepi vacsora
A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott, mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt és a feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, még a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal (a halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.

CSILLAGSZÓRÁS
Geszti Péter – saját bevallása szerint – ahogy egyre közeledett a december, azt gondolta, kéne egy kis fényt gyújtani, egy dalban, ami összehoz és összeköt minket. Dés Lászlóval, mint jól „összeszokott páros” közösen írtak egy dalt, a Csillagszórást, melynek fiatal előadóit – a Csillagszórókat – a szerzők a saját szakmai-baráti körükből kérték fel. A dalhoz készült video egy fogvacogtató éjszakán készült Válon, a hatalmas Szerelem szobor előtt. Alexander Milov alkotása látványos és inspiráló környezetet teremtett a Szabó Gábor és Geszti Péter rendezte kliphez.