Paletta

A RitMusa Zenekar repertoárjába tartozik az autentikus cigányzene és a magyar népzene egyedi hangszereléssel. Műsorunkban a zenekar vezetőjével Musa Józseffel beszélgetünk

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December
December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: „tizedik”. Ez a hónap mindig is a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit. December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (vagyis a „Jó Istennő”) tiszteletére, aki másik nevén Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása volt. December közepe táján kezdődött a latiumi földművesek ősi istenének, Saturnusnak az ünnepi hete. Minthogy decemberre minden jelentősebb paraszti munka befejeződött, a falusi nép méltóképpen köszönthette égi gazdáját. A Saturnalia eredetileg tehát falusi ünnepségsorozat volt és több elkülöníthető ünnepből állt.

SZENT LUCA
Szent Lúciára emlékezünk december 13-án. Rómában a 6. század óta ünneplik, a középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Neve a lux (vagyis fény) szóból ered. Legendájából írók, költők és festők merítettek. Emléknapjához – a néphagyományban Luca-nap – számos hiedelem és szokás kapcsolódik.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

NEMZETI TÁNCEGYÜTTES
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csipkerózsika című előadásának érdekessége, hogy az eredeti néptáncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik és annak elemeit használja fel e közismert mesedarab színpadi megfogalmazásában. A BKK színpadán is bemutatott táncjátékról a táncegyüttes művészeti vezetőjével, Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Megszólaló: Zsuráfszky Zoltán – a MNTE művészeti igazgatója, Kossuth-díjas, kiváló művész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 10. – Tanner Ilona (Török Sophie) születésnapja (1895.)
125 éve született Tanner Ilona – teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla, aki Török Sophie álnéven lett Baumgarten-díjas magyar írónőnő – Babits Mihály felesége volt. Verseiben a tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg. Szabadversei szélsőséges énképet sugároznak: a mély önmegvetés és a kritikátlan önimádat skáláján minden szín megtalálható bennük. Prózája a modern női lélek sokoldalú, érzékeny rajzát mutatja. Az irodalomtörténészek szerint az asszony nem tudott kitörni a költőfeleség szerepből. Ez is lett élete legnagyobb tragédiája, hogy – ugyan egész életében tudatosan Babits társaként élt, akivel egymásban szellemi partnerre leltek – sosem tudott önálló költővé válni. Férje minden igyekezete ellenére sosem ismerték el Sophie-t. Érdekesség, hogy az asszony minden iratot, levelet, kis jegyzetet megőrzött Babitsról, hogy az utókornak minden megmaradjon a huszadik század egyik legnagyobb költőjéről.

MÚZEUMI KIÁLLÍTÁS
Az elmúlt ötven év legjelentősebb pillanatait, várostörténeti eredményeit mutatja be a „Vissza a jövőnkbe” című kiállítás, amelyet Százhalombatta várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett a „Matrica” Múzeum. Mivel jelenleg az intézmény nem látogatható, kameránk segítségével mutatjuk meg Önöknek a jubileumi tárlatot.
Megszólaló: Vicze Magdolna Ph.D. – múzeumigazgató

KÉPZELETSZÍNHÁZ
Janikovszky Éva: A lemez két oldala – egyfelvonásos képzeletszínházi előadás felnőtteknek; emberi játszmák női hangon; abszolút szórakoztató színház, egy óra nevetőizom tréning. Így lehetne összefoglalni azt az előadást, melynek színpadi szövegváltozatát készítette és az előadást rendezte: Tollár Mónika. És – többek között – a lemez „A és B oldalán” Kovács Vanda színésznő hallható. Az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban is bemutatott rendhagyó előadáson Kakasy Dóra volt a vendég-színésznő.
Megszólaló: Kovács Vanda – színésznő;
Kakasy Dóra – színésznő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 10. – Emily Dickinson születésnapja (1830.)
190 éve született Emily Dickinson amerikai költőnő, aki magába fordulóan és a környezetétől elzárkózottan élt. A legújabb adatok szerint összesen 1789 verset írt, ezek közül azonban csak néhány (kb. 7-10) jelent meg életében, azok is névtelenül, vagy tudta nélkül. Legtöbbször papírszeletkékre, újságszélre, számlák, receptek hátoldalára írt és ezekről később másolatot is készített. Verseiben egy bonyolult gondolkodó, valódi intellektuális nő rajzolódik ki, aki különös látásmódjával szinte zavarba hozza olvasóját. Műveit fegyelmezett kifejezésmód, precíz fogalmazás, szokatlan metaforák és meglepő paradoxonok jellemzik. Költői tevékenysége alapján egy sajátos vallási kép rajzolódik ki, versei azonban sokszor egyszerű, életből vett dolgokról szólnak, ezért is szokták a „mezítlábas költő”-nek nevezni. Emily Dickinson a 19. század második felének méltán egyik legjelentősebb amerikai költője, bár nagyságát csak jóval halála után ismerték fel.

RITMUSA
A RitMusa Zenekar repertoárjába tartozik az autentikus cigányzene és a magyar népzene egyedi hangszereléssel. A tagjaik között van cigány, rác és kárpátaljai is – erről is beszélt nekünk a zenekar vezetője Musa József.
Megszólaló: Musa József