Paletta

Műsorunkban megemlékezünk Benkő Lászlóról, megismerhetnek egy különleges ütőshangszert, a talambát, és beavatjuk nézőinket a mézeskalács készítés rejtelmeibe is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Benkő Lászlóra emlékezünk…
Megrendülve értesültünk róla, hogy Benkő László, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt. És ahogy a pár szavas hírben is olvasható volt: „a magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói gyászolják itthon és külföldön egyaránt”. Benkő Lászlót 2017-ben májrákkal diagnosztizálták, kitartó küzdelem után, egy darabig úgy tűnt, felépült és a koncertezést ez idő alatt se hagyta abba. Az Omega fennállását 1962. szeptember 23-ától számítják. Az együttes első évtizedében Benkő szerepköre többször változott: kezdetben zongorán játszott, majd orgonán. 1968-tól – Presser Gábor személyében – másik billentyűse lett az együttesnek, ekkor Benkő többféle hangszeren játszott: furulyán, trombitán, citerán, időnként zongorázott is. Presser távozása óta viszont kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amit 1973-ban az Omega használt először Magyarországon. A legendás zenekar tagjai közül ő alkotott és játszott legtöbbet önállóan, illetve más produkciókban is. Benkő László az utolsó hónapjaiban is változatlan energiával dolgozott az Omega tervezett turnéjának megvalósításán. A koronavírus járvány azonban közbeszólt, a Testamentum koncertsorozat tervét azonban mégsem adta fel, azt mondta: „ha nem 2020-ban, akkor jövőre folytatjuk a közös zenélést…”

KELETI ANIKÓ
Keleti Anikó 20 éves korában jelentkezett a Bécsi Iparművészeti Főiskolára, majd miután megismerkedett német férjével, Németországba költöztek. 45 évig csak német nyelvi környezetben élt, tanult, dolgozott és alkotott – majd Százhalombattára költözött, ahol új otthonra és új barátokra talált. Az elmúlt héten Keleti Anikó képzőművésznél jártunk, hogy beszámolhassunk a lehelet finom színesceruza-rajzokkal illusztrált és német nyelven megjelent könyvéről – pont azon a napon beszélgettünk, amikor a szomorú hír hozzá is eljutott, Benkő László elhunyt, ők személyesen is ismerték egymást…
Megszólaló: Keleti Anikó – képzőművész

MÉZESKALÁCSOS
A mézeskalács olyan sütemény, mely változatos alakjával és díszítésével sokféle lehet. Készítése komoly hagyományokkal rendelkezik, eredetileg az isteneknek felajánlott eledel, majd emberek közötti ajándék szerepét töltötte be. A mézeskalács készítéséhez jó kézügyesség szükséges, magas színvonalú díszítése pedig időigényes munka. Amikor Szabó Lajos tárnoki műhelyében jártunk, a megvásárolható karácsonyfadíszek között míves mézeskalácsokat is találtunk…
Megszólaló: Szabóné Janik Anita – mézeskalács-készítő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November hónap negyedik csütörtökje – A hálaadás ünnepe
Az Amerikai Egyesült Államokban, főleg északon, a hálaadás az egyik legfontosabb ünnepnek számít. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után Istennek adnak hálát a termésért. Az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték az előző évben az Újvilágba érkező, az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett. A telepeseket egy indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést és a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták. Országos szinten hivatalosan George Washington hirdetett először hálaadási nemzeti ünnepnapot, 1789-ben. Rendszeres ünneppé pedig Abraham Lincoln 1863-as proklamációja után vált.

TALAMBA
Ötödik alkalommal rendezték meg a Carnegie Hall-ban a Manhattan Nemzetközi Zenei Versenyt, amelynek idén hazai díjazottja is lett: a Talamba Ütőegyüttes. A Százhalombattán is már számos alkalommal fellépett együttes 1999-ben alakult, tagjai – Grünvald László, Nagy Tamás, Szitha Miklós és Zombor Levente – diákként találkoztak és barátkoztak össze a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Igazi crossover együttes, akik valódi XXI. századi muzsikával szórakoztatják a közönséget itthon és külföldön egyaránt.
Megszólaló: Zombor Levente – a Talamba Ütőegyüttes tagja

EGYÜTT
„Sokszor azt gondoljuk, hogy mi tudjuk mi a helyes, és nekünk ezt senki ne akarja megmondani… pedig néha csak meg kéne hallgatnunk a másikat, és nyitnunk az emberek, a világ felé, mert mi egyedül nem mindig vagyunk elegek, de ha összefogunk, akkor sokkal több mindent érhetünk el…közösen…EGYÜTT” – többek között ez is olvasható a százhalombattai Keresztény Ifjúsági Stúdió égisze alatt született film beharangozójában. Az ünnepélyes vetítés ugyan elmaradt, de az elkészült és bemutatásra váró filmről tudtunk beszélgetni a Kedves testvérpárral, Zsófival és Patrikkal.
Megszólaló: Kedves Patrik Gábor – rendező, stúdióigazgató;
Kedves Zsófia – szereplő

A FONOGRÁF FELTALÁLÁSA
A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat vagy akár összetettebb dallamokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség. A fonográf – az első olyan hangfelvételre és lejátszásra is alkalmas készülék, mely a gyakorlatban is bevált – Thomas Alva Edison találmánya volt.
Megszólaló: Kovács Edina – történész

VÖRÖSINGESEK
A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink. A Pannon Várszínház társulatának zenés játékából – melyet még októberben láthatott a közönség a BKK-ban – ezúttal a „vörösingesek és vezérük” kerülnek reflektorfénybe.
Megszólaló: Németh Ádám – színművész