Paletta

Magazinunkban beszámolunk a KÉSZ október 6-ai megemlékezéséről, a Pál utcai fiúk százhalombattai bemutatójáról, és beavatjuk Önöket a csuhéfonás rejtelmeibe is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
1956. október 23.
Az ’56-os forradalmat John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke így jellemezte: „1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” 1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki. Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket. 1989. október 23-án pedig Szűrös Mátyás, a köztársasági elnöki teendőket ellátó országgyűlési elnök kikiáltotta Budapesten a Magyar Köztársaságot. 1990 májusa óta a forradalom kezdőnapja nemzeti ünnepünk.

AZ ÖTÖDIK KERÉK
Moyses Márton ellen az 1956-os forradalom idején tanúsított kiállásáért, a kommunista diktatúra túlkapásait nyíltan bíráló magatartásáért, határátlépési kísérletéért indítottak eljárást, miután egy besúgó révén elegendő terhelő információt szereztek róla. Első fokon hétévi, majd fellebbezést követően jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az ötödik kerék – Moyses Márton élete és tűzhalála, ezt a címet kapta Hegedűs Imre János író Moyses munkásságáról szóló könyve, melynek bemutatója a „Matrica” Múzeum és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Százhalombattai csoportja szervezésében valósult meg.
Megszólaló: Hegedűs Imre János – író

MEGEMLÉKEZÉS
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége írásából idézve – az aradi vértanúk emlékének őrzése ’magvetés’ népünk számára, ami táplálja a mai magyarok hazaszeretetét is. Kicsit visszaforgatva „az idő kerekét” – a KÉSZ százhalombattai csoportja által szervezett megemlékezéséről számolunk be Önöknek. Az Aradi Vértanúk Napján, az óvárosi Szent László téren tartott ünnepség remek lehetőséget adott arra, hogy Tóth Ernővel, a helyi csoport elnökével az ’emlékezés’ fontosságáról is beszélgessünk.
Megszólaló: Tóth Ernő – a KÉSZ helyi csoportjának elnöke

BANDY NAPLÓI
László Bandy 1985-ben kezdte el Napló-sorozatát, melyekből időről-időre kiállítás is készül. Ezúttal – az immár Pro Urbe-díjas képzőművész alkotásai a BKK Lépcső Galériájában kaptak helyet.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 24. – Teleki József születésnapja (1790.)
230 éve született Teleki József történetíró, Erdély kormányzója, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, az Akadémiai Könyvtár alapítója. Kolozsvári és pesti jogi tanulmányai után Pest vármegye, majd a budai helytartótanács szolgálatába lépett. 1812-ben külföldi útra indult, 2 évig a göttingeni egyetemen tanult, majd Németországban, Hollandiában, Svájcban és Észak-Itáliában utazott. 1815-ben tért vissza Magyarországra. Teleki részt vett az MTA szervezési munkálataiban, haláláig annak első elnöke, majd 1840-ben koronaőr és 1842-ben Erdély kormányzója volt. A szabadságharc után visszavonult a politikától és csak a tudománynak élt. Kezdetben nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott, majd irodalmi és történelmi tárgyú tanulmányai jelentek meg. 25 évi kutatómunkája után is befejezetlenül maradt nagy műve, a Hunyadiak kora Magyarországon. 25 000 kötetes könyvtárát az MTA-nak adományozta, így megalapozva ezzel az Akadémiai Könyvtárat.

NÉPDALKÖRI – KIÁLLÍTÁS
1995-ben a Városi Nyugdíjas Klub énekelni szerető tagjaiból Dobák Józsefné vezetésével alakult meg a Százhalombattai Nyugdíjas Népdalkör, mely a hosszú éveken keresztül tartó eredményes kulturális tevékenységéért 2007-ben megkapta a „Kultúráért Százhalombatta Díj” kitüntetést. Miután Dobák Józsefné hosszan tartó betegség után elhunyt, a Városi Népdalkör karvezetője Homoki Tímea lett. 2019-ben a kórustagok kérésére új nevet választottak, ahol figyelembe vették a saját magukra vonatkozó jellemvonásokat és így kapták a Cselefendi Asszonykórus nevet. A „cselefendi” szó fecsegő, kotnyeleskedő asszonyokat jelent. A Városi Népdalkörtől a Cselefendiig, 25 éves az Asszonykórus – ezt a címet kapta a jubileumi kiállítás.
Megszólaló: Homoki Tímea – karvezető

CSUHÉJAS
A csuhé a kukoricacső száraz, lefosztott buroklevele, ami lehet takarmány, ill. kisebb tárgyak készítéséhez használható alapanyag is. Klenczner Erzsébet a csuhésodrást 2001-ben tanulta, azóta – a hagyományos technikákat megőrizve, megtartva – elsősorban használati tárgyakat készít: fon táskákat, szatyrokat, papucsokat, kalapokat, tároló edényeket, falvédőt és székek ülőfelületét is. Klenczner Erzsébet a BKK legutóbbi Családi napján a csuhébabák készítésének „rejtelmeibe” vezette be a kisgyerekes családokat.
Megszólaló: Klenczner Erzsébet – csuhéfonó népi iparművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Pál utcai fiúk
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Könyvalakban először a Franklin-Társulatnál jelent meg, 1907-ben. A regény főszereplői – Áts Feri, Boka János, Geréb Dezső, Nemecsek Ernő – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz, ezért – a mű közismertségének köszönhetően – ezeket a neveket gyakran használják emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is. Az 1889 márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a vörösingesek csapatának egymással szembeni hadakozását írja le. A középiskolások megvédik a játszóterüket a kis Nemecsek Ernő segítségével, aki életét áldozza a grundért.

PUF
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik legfontosabb alakja Nemecsek Ernő, a látszólag törékeny, szőke fiúcska, aki hűségével, bátorságával és önfeláldozásával igazi hőssé válik a történet végére. A Pál utcai fiúk című zenés játékot, Vándorfi László rendezésében, a Pannon Várszínház társulatának előadásában – immár sokadszor – láthatta a BKK közönsége.
Megszólaló: Szente Árpád Csaba – színész