Színes palettájú kulturális magazinunkban lábbábot, festménykiállítást és cigányzenét egyaránt kínálunk Önöknek
LÁBBÁBOS
Csernik Szende székely mesemondó és lábbábos. Egyszemélyes színháza a Lábita Bábszínház nevet kapta. Csernik Szende – saját bevallása szerint – hisz a mesékben, az élő szóban, a mese teremtő erejében és mivel benne a mese fészket rakott, ő azért mesél, hogy az mások lelkében is fészket rakjon. A lábbábos mesemondó az érdi főtéren mesélt a közönségnek.
Megszólaló: Csernik Szende – lábbábos mesemondó
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 15. – Agatha Christie írónő születésnapja (1890.)
130 éve született Agatha Christie angol írónő, a világ egyik legismertebb krimiszerzője, aki pályafutása során olyan legendás nyomozók figuráját álmodta meg, mint Hercule Poirot vagy Miss Marple. A brit hölgy, aki bűnügyi regényei és novellái mellett a romantikus műfajban is alkotott, egyike a világ legtöbbet olvasott szerzőinek, műveit már közvetlenül a megjelenésük után több tucat nyelvre lefordították és milliós példányszámban árusították, szerte a világon. Az írónő tehetsége még a brit királyi udvar figyelmét is felkeltette, így Agatha 1971-ben a Brit Birodalom dámája cím – ez a lord méltóság női megfelelője volt – büszke tulajdonosa lett. Bár ebben az esztendőben az idős asszony már számos betegségtől szenvedett, élete utolsó éveiben sem hagyta abba az írást és 1976-ban bekövetkező haláláig többek között Poirot kalandos élettörténetét is befejezte. Az Agatha Christie-regényeknek szinte védjegyévé vált a mindenkit körbelengő gyanú, a fojtott hangulat és a lassú, komótos leleplezés, mely rendszerint egy könyvtárszobában, az összes szereplő előtt, egyfajta kinyilatkoztatásként zajlott le.
TEMPLOMSZENTELŐS
Az óvárosi Szent László Templom felszentelésének 110. évfordulója alkalmából háromnapos programsorozat valósult meg a Százhalombattai Plébánia és a KÉSZ helyi csoportja szervezésében. Az első napon szentségimádás és a templom történetéről szóló előadás várta a „születésnapos épületben” a látogatókat.
Megszólaló: Németh István – a Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke
BOREST
Egy kis Bükk-aljai településen, Szomolyán, valóságos búcsújáró hely Kaló Imre pincéje, mert szájról szájra terjed, hogy itt meg lehet merítkezni magyarságban, hitben, ember- és természetszeretetben is. A Szent László Templom felszentelésének 110. évfordulójához kapcsolódóan születésnapi borkóstolónak adott otthont az óvárosi közösségi ház. A „Borászok Borásza” díjjal kitüntetett Kaló Imre nem csupán bemutatta borait, hanem egy ún. „szellemi kalandra” is invitálta az érdeklődőket.
Megszólaló: Kaló Imre – borász
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 15. – Hétfájdalmú Szűzanya napja
A népi kalendárium szerint szeptember 15-e Mária anyai fájdalmára való emlékezés napja. Költészetünk egyik legrégebbi emléke, az Ómagyar Mária-siralom is ennek a kultusznak állít emléket. A Pieta pedig, mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett, hiszen a Krisztus kínszenvedéséről és Mária keserűségéről szóló imádságokat a Pieta előtt kell végezni. Ez eleinte a feszületet is jelenthette, de legáltalánosabban és később kizárólag a Mária ölében nyugvó halott Krisztust. Sajátos egri szőlőműves kifejezés: „fájdalmasra szed”, arra utal, hogy eddigre már vége a szüretnek. Régen a szőlőszedést befejező szüreti mulatságot hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották. A táncmulatság helyét, az épületet, a sátrat, a lugast szőlőfürtökkel díszítették fel. Ott, ahol ilyen közös szüreti mulatságot nem tartottak, a szüret befejezését ünnepi vacsorával ünnepelték, amelynek elengedhetetlen része a mai napig is a birkapaprikás.
CIGÁNYZENÉSZEK
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága a járványhelyzet miatt az előadóművészeti szféra támogatására számos döntést hozott, többek között – ennek köszönhetően – a Hagyományok Háza „Köszönjük, Magyarország!” címmel pályázati felhívást hirdetett a hazai népművészet területén tevékenykedő néptánc, népzenei előadók, valamint cigányzenészek számára. A népies műzenét játszó cigányzenészek legalább 3 fellépésének megvalósításába helyszínként bekapcsolódott a BKK is.
Megszólaló: Nagy Tibor – zenekarvezető
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 16. – az Ózon Világnapja
1987. szeptember 16-án, 46 ország képviselője írta alá a magaslégköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet, mely konkrét korlátozási kötelezettségeket tartalmaz az ózonréteg elvékonyodását okozó klór, illetve brómtartalmú freon és halon vegyületek termelésére, felhasználására és kereskedelmére vonatkozóan. A Nap legerősebb UV-sugaraitól a Föld felett kialakult, felhőszerű réteg, az ózonpajzs véd meg minket. E nélkül nem is létezhetne élet a Földön. Már a hetvenes években a mérések kimutatták, hogy időnként végzetesnek tűnő mértékben elvékonyodik a pajzs. Sokan úgy fejezték ki magukat, hogy „lyuk keletkezett rajta”. A földi megfigyelőállomások mellett ma
már műholdak és repülőgépek is ellenőrzik a pajzsot. Világszerte tiltásokat vezettek be az aeroszolos hajtógázokra és a hűtőszekrények hűtőfolyadékaira. Ám amióta mindenütt komolyan veszik a tiltásokat, megállt az ózonpajzs elvékonyodása. Ha a környezetvédelmi intézkedések megmaradnak, akkor az északi sarkvidéken 2050-re, az antarktiszi régióban pedig 2065-re visszaállhat az ózonréteg eredeti vastagsága.
RAPAINÉ KIÁLLÍTÁSA
Ha majd ősz lesz… - ezt a címet kapta Rapainé Hamberger Anikó festménykiállítása, melynek az ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár adott otthont. A kiállító, aki mindig is a pénzügy területén dolgozott – 5 évvel ezelőtt talált rá a festés szépségére és immár második kiállításával mutatkozik be a művészetkedvelő közönség előtt.
Megszólaló: Rapainé Hamberger Anikó – festőművész
LÁSZLÓ ATTILA ERCSIBEN
A nyár esti dallamok jegyében telt – és szintén az ercsi Eötvös József Művelődési Ház szervezésében valósult meg – László Attila koncertje, amelyre kameránkkal mi is ellátogattunk.
Megszólaló: László Attila – énekes, előadóművész
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni