Műsorunkban többek között bemutatjuk Hangyássy Zsuzsa legújabb miniatűr festményeit és riportot láthatnak a Summerfest szigetszentmiklósi „nyitóceremóniájáról” is
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 24. – a Vezúv kitörése elpusztítja Pompeii városát (79.)
79. augusztus 24-én tört ki a Nápolyi-öböl félelmetes tűzhányója, a Vezúv, mely kétnapos működése során hamufelhővel és lávaáradattal borította el a környező településeket, Pompeii-t, Herculaneumot és az apró Stabiae-t. A természeti katasztrófának több tízezer halálos áldozata volt, az itt élők nagy része a mérgező gázoktól és a hömpölygő izzó láva árjában vesztette életét. 79. augusztus 23-án, az akkori híradások szerint, a Vezúv kürtője füstölni kezdett. A katasztrófa másnap következett be: délután 1 óra tájban hatalmas robbanás rázta meg a környéket, majd az óriási nyomás szétfeszítette a Vezúv kúpját, és új kürtőt nyitott, melyen keresztül aztán nagy mennyiségű mérges gáz távozott. A vulkán „dühöngése” másnap, 25-én ért tetőpontjára, amikor egy – becslések szerint – 30 kilométer magas felhőoszlop emelkedett a környező városok fölé. Bár sokan úgy tartják, a Pompeiiben élők a lávában égtek el, a valóságban az ottmaradók nagy része már a forró, mérges gázokkal teli felhő fojtásában elpusztult. A gázfelhőt aztán nemsokára követte a lávafolyam, mely 4 méter magasan rakódott rá a felszínre, és több mint 2,5 kilométeres távolságon keresztül haladt előre. Az áradat pillanatok alatt eltemette Pompeii és Herculaneum városokat, és maradandó változást okozott a táj képében is. Bár a későbbi kutatások során, az eltemetett településeken körülbelül 1500 holttestet fedeztek fel, a katasztrófa valószínűleg több tízezer ember életét követelte.
LEGYEN TÁNC
A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes tagjainak célja a magyar népi kultúra örökérvényű és letisztult üzeneteinek megismertetése, továbbadása a jövő generációinak. Legyen tánc Érden is! – ezt a címet kapta a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes fellépése a város főterén.
Megszólaló: Deffend Irén – együttes- és művészeti vezető
MINIATŰRÖK
Hangyássyné Zsuzsa az idén főként miniatűröket, vagyis kisméretű képeket festett – erről számolt be nekünk legutóbb, amikor találkoztunk vele egy rendezvényen.
Megszólaló: Hangyássyné Zsuzsa – festőművész
STRESSZOLDÓ GYAKORLATOK
A feszültség egy határig aktivizál, vérpezsdítő hatású, sőt, életünk unalmassá válna kihívások, megoldandó problémák nélkül. Ugyanakkor időnként úgy érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kihívásoknak. Vannak veszélyes látszatmegoldások – pl. nyugtató- vagy élénkítőszerek – amelyeket jobb elkerülni. A stresszt kezelni kell és ezt akár különféle gyakorlatokkal is tehetjük – ezúttal erről beszél nekünk Simó Ildikó kineziológus.
Megszólaló: Simó Ildikó – kineziológus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Pompeii és Herculaneum
A Vezúv 79-ben történt pusztítása az idők során feledésbe merült; bár akkori történetírók megörökítették a katasztrófát, a vulkán környékén álló gazdag városok emléke teljesen homályba burkolózott. Pompeii első nyomai csak 1748-ban bukkantak elő, amikor egy szőlősgazda ásni kezdett a birtokán; ezt követően aztán az amatőr és hivatásos régészek ellepték a Vezúv környékét, és bizony nem csak kifosztották, de sok esetben szét is dúlták a felbecsülhetetlen értékű területet. Az olasz kormány 1927-ben engedélyt adott Herculaneum kiásására is, ennek feltárását azonban már a legmodernebb eszközökkel és szigorúan tudományos módszerekkel hajtottak végre. Napjainkban már a két szerencsétlenül járt város Olaszország leghíresebb nevezetességei közé tartozik, hiszen a láva alá került területen 79. augusztus 25-én megállt az idő. Pompeiiben és Herculaneumban a mai napig úgy áll minden, ahogy a forró áradat egykor betemette – és gondosan konzerválta –, így a modern kor embere betekintést nyerhet az egykoron ott élő rómaiak mindennapjaiba.
NYITÓ MÁSKÉNT
Augusztus 14-én Szigetszentmiklóson, a Városi Könyvtár és Közösségi Házban jártunk egy forgatócsoporttal, hogy megörökítsük a Summerfest nyitóceremóniáját – hiszen az idén, rendhagyó módon Százhalombatta nem helyszíne a sokszínű programsorozatnak.
Megszólaló: Szigetvári József – fesztiváligazgató
HALLELUJA
A rendhagyó nyitóceremónián színpadra lépett Dánielfy Gergő is, akit már az elmúlt években számos alkalommal köszönthettük Százhalombattán, többek között a Summerfest ökumenikus istentiszteletén, de ezúttal Szigetszentmiklóson lépett fel.
Megszólaló: Dánielfy Gergő – énekes, előadóművész
KEREKES BAND
A kétszeres Fonogram-díjas Kerekes Band útja a fülledt hangulatú moldvai, gyimesi táncházaktól a világzenei nagyszínpadokig 25 évet ölel fel. Ezalatt a több mint két évtized alatt hozták létre azt a hangzást, amely összetéveszthetetlen a hazai és nemzetközi világzenei színtéren. A Kerekes Band Voodoo Csárda című műsora nyitotta a Summerfest szigetszentmiklósi szabadtéri színpadán a koncertek sorát.
Megszólaló: Fehér Zsombor – zenész, a Népművészet Ifjú Mestere
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 24. – Bertalan napja
Bertalan apostol a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. Bertalan napját őseink őszkezdő, a kánikulát végző napnak tartották. Több jelére is felfigyelhetünk a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. Augusztus napjai az őszi-téli időjárás várható alakulására és termésbecslésre adnak lehetőséget. Így például egy régi kalendáriumi rigmus szerint: „Ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen”. Más megfigyelések szerint, amilyen az idő Bertalan napján, vagyis augusztus 24-én, olyan lesz az ősz. A borászok mondókája pedig így szól: „Ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban”.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni