A 2011-ben tartott Mesekocsi Színház „Éljenek a Nyuszik!” című előadásán a közönség is bekapcsolódhatott a "történet" formálásába
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvéti jelkép – a tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Régen a minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.
ÓVÁROSI HÚSVÉTVÁRÓ
És ha már Húsvét hétfő van – lássuk, a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban rendezett Húsvétváró Családi Napon, 2012-ben, mi mindennel várták az érdeklődőket.
Megszólaló: Gere László – drámapedagógus;
Poszpisek Márta – foglalkozásvezető, grafikusművész
HÚSVÉTI MATINÉ
Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. Régebben a tojások festéséhez házi festékanyagokat használtak, a tojások „írásának” legismertebb módja pedig az, hogy viaszt olvasztanak meg és a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. A BKK Kamaratermében megrendezett Húsvéti Családi Matinén különféle népi gyermekjátékok, valamint írókával való tojásfestés várta az érdeklődőket 2013-ban.
Megszólaló: Fábián Zsófi – foglalkozásvezető, táncpedagógus;
Tamaska Józsefné – foglalkozásvezető
TOJÁSKÉSZÍTŐS DUNAFÜREDEN
2013-ban a Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban is a húsvéti készülődés tojásfestéssel, különféle tojásfestési módok kipróbálásával telt, majd kicsik és nagyok egyaránt énekelhettek együtt a hétpettyes katicával, hiszen a Nefelejcs Bábszínház előadása is várta őket.
Megszólaló: Erdélyi Erika – bábszínész
ÉLJENEK A NYUSZIK!
A Mesekocsi Színház „Éljenek a Nyuszik!” című előadásának szereplők: Tapsi és Tepsi nyuszi, valamint Ralábé, a róka. A 2011-ben tartott Óvárosi Húsvéti Családi Napon bemutatott gyermekeknek szóló előadáson a közönség is bekapcsolódhatott a „történet” formálásába.
Megszólaló: Ferencz Attila – színész
JÓZSEF
A „József és a színes szélesvásznú álomkabát” c. musical Józsefről és testvéreiről szóló csodálatos bibliai mese, mely példát mutat testvéri szeretetről, bűnbocsánatról. Az Ótestamentumban szereplő Jákob és tizenkét fia, azok közül is a legkedvesebb, József kalandjait meséli el villanásnyi jelenetekkel és jobbnál jobb dalokkal. A musicalt a Sziget Színház társulatának előadásában láthatta a sz-i közönség a BKK-ban 2013-ban.
Megszólaló: Pintér Tibor – rendező, színművész, a Sziget Színház igazgatója
KERESZTÚT
A keresztút az a kb. fél km-es útvonal, amelyen Jézus a kereszttel a Praetoriumtól kiment a Golgotára. Ma olyan ájtatosság, aminek segítségével a keresztény hívek Jézus szenvedésein elmélkedhetnek. Hogy Keleti Anikó festőművész életében, műveiben mit jelent a Keresztút – erről is kérdeztük őt a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban, 2012-ben nyílt kiállításának kapcsán.
Megszólaló: Keleti Anikó – képzőművész
CSÍKSOMLYÓI
Az Evangélium Színház és a Forrás Színház közös produkciója, a Csíksomlyói magyar passió a rendező, Pataki András koncepciója és dramaturgi munkája nyomán jelentős módosuláson esett át: a jelenetek közti morális közjátékok dalszövegekké alakultak, amelyekre Szarka Gyula szerzett a népénekek világát idéző modern hangzású zenét. Az orgonán és dobokon megszólaló dallamok és ritmusok pedig a kortárs tánctechnikák felhasználására ösztönözték Demcsák Ottó balettművészt, koreográfust. A Csíksomlyói magyar passió című előadást 2011-ben láthatta a battai közönség.
Megszólaló: Pataki András – rendező
PÁL LEVELEI
Pál Jézus kereszthalála után néhány évvel lett keresztényüldözőből kereszténnyé és apostollá. Élete utolsó 16 esztendejéből 13 levelet ismerünk, köztük a legfontosabbnak tartott – A rómaiakhoz címűt. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, melyhez Gryllus Dániel zenét is szerzett. A dalokat új hangszerelésben Gryllus Dániel – énekével és citerajátékával, Halmos Béla – brácsán és a Rackajam együttes pedig cseppet sem szokványos hangszerek megszólaltatásával mutatta be a Szent István Katolikus Templomban, 2013-ban, a BKK által szervezett nagyheti hangversenyen.
Megszólaló: Gryllus Dániel – Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész
HÚSVÉTI KONCERT
A Canticum Novum Kamarakórus tagjai az immár hagyományos húsvéti koncertjükön 2014-ben két kórussal – a Budapesti Bartók Kórussal és a Liszt Ferenc Vegyeskarral –, valamint az Érdi Bach Kamarazenekarral kiegészülve két rendkívül ritkán hallható XX. századi magyar művet – Farkas Ferenc: Missa Secundáját és Kocsár Miklós: Magnificatját adták elő a Szent István Katolikus Templomban.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni