Paletta

Műsorunkban beszámolunk egy Kisvakondot megelevenítő bábelőadásról, megismerhetnek egy hagyományőrző görög táncegyüttest és playmobil-kalandokban is részük lehet

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Kisvakond története
A Kisvakond című, 1957-től 2002-ig vetített csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat megalkotója Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő volt. Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása. Miler nem akart szokványos propagandafilmet készíteni. Úgy gondolta, hogy jobb megoldás, ha egy szerethető figura kalandjai során ismerik meg a gyerekek a gyártási folyamatokat. Komolyan megküzdött a feladattal, alkotói válságából egy mára legendássá vált ’botlás’ segítette ki, hiszen séta közben megbotlott egy vakondtúrásban – így született meg Kisvakond ötlete. Bár az első változatban még beszélnek a szereplők, Miler és csapata szeretett volna egy olyan filmet csinálni, amely a gyerekek számára érthető függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek és ezt a minden részre később jellemző módon oldották meg: a szereplők szinte soha nem beszélnek, a mondanivalójukat a némafilmekhez hasonlóan gesztusokkal, illetve érzéseket kifejező hangokkal közlik, emiatt az epizódokat nem szükséges szinkronizálni. A hangokat Miler lányai adták és ők voltak azok, akik a részeket általában elsőként láthatták.

KISVAKOND
Zdenek Miler cseh rajzfilmkészítő szeretetre méltó figurája volt a főszereplője a BKK legutóbbi Családi bábszínházának. A Kisvakond szülinapja című előadás, Kalap Jakab bábkoncertje a folk-világzene sokszínűségét ötvözi a magyar hagyományokkal, kialakítva ezzel sajátos egyedi stílusát, amely nagy sikert aratott a százhalombattai gyermekek és szüleik körében is. 
Megszólaló: Kalap Jakab – zeneszerző, szövegíró, előadó

PLAYMOBIL KALAND
A Playmobil is jellegzetes figurán alapul, ami egy mozgatható fejű, csuklójú és lábú, néhány centis emberfigura. Ezek a játékfigurák rengeteg különböző variációkban fordulnak elő és a játékok mindig besorolhatók egy-egy témakörbe, melyekhez rengeteg kiegészítő is tartozhat: az egészen apró eszközöktől kezdve, különböző járműveken át, a nagyobb épületekig. Nagy kaland Playmobil városban – ezt a címet kapta a Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Ház programja.
Megszólaló: Forgács Máté

PYRGOS
A 2018-ban állami elismerésben, Nemzetiségekért Díjban részesült Pyrgos Hagyományőrző Görög Néptáncegyüttest kísérő zenekar tagjai a régi, hagyományos görög népzenét játszák, táncaik pedig a görög nép életét, szokásait és érzéseit fejezik ki. A Pyrgos is fellépett azon a jótékonysági esten, melynek célja Soczó Ádám gyógykezelésének támogatása volt.
Megszólaló: Takács Katalin – a Pyrgos Zenekar és Néptánc Együttes vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 18. – Jókai Mór születésnapja (1825.)
Dr. Ásvay Jókay Móricot egyik írótársa nevezte el Jókai Mórnak, majd Petőfi biztatására kezdte el az irodalmi életben nevét így használni. Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. A száznál is több kötetből álló életműve felidézi a nemzeti múlt egészének látomását és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Negyvennyolc dicsőségének és Petőfi emberi-költői nagyságának emlékét pedig senki sem szolgálta olyan erővel, mint az a Jókai, aki egykor annak a dicsőséges márciusi forradalomnak az egyik vezéralakja és Petőfinek barátja volt, amíg a forradalom kétféle magatartás-lehetősége el nem idegenítette őket egymástól. Jókai regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg. Az újabb értelmezések arra törekednek, hogy ne csupán a romantika és a realizmus kettősségében értelmezzék Jókai műveit, hanem új nézőpontokból vizsgálják azt, pl. a szerző iróniáján keresztül vagy a történetmondás összetettsége, többrétegűsége alapján, amely szempontokból Jókai inkább a kortárs, posztmodern irodalommal rokonítható.

KISS GYÖNGYI
Kiss Gyöngyi biológia tanár, ökológus, környezetvédő, természet-festő – egy korábbi kiállítás-megnyitón így mutatta be őt László Bandy. Kiss Gyöngyi alkotásai ezúttal a BKK Mini galériájában kaptak helyet, a kiállított képek pedig szokatlan megfogalmazásai egy versnek.
Megszólaló: Kiss Gyöngyi – képzőművész, tanár, biológus                                  

SZIVÁRVÁNY BÁL
A Százhalombattai Szivárvány Óvoda Puha Fészek Alapítványa és az Óvoda Szülői Szervezete az idén TengerParty Bálba invitálta az intézményhez ’kötődő’ szülőket, baráti társaságokat. A dresszkód és a környezet pedig a tengerek világát idézte.
Megszólaló: Raczkó Tamásné – a Szivárvány Óvoda vezetője;
Bogdán Tiborné – a Puha Fészek Alapítvány elnöke

ZSÁMBOKI MARCELL
Az idén új helyszínen, a százhalombattai sportcsarnokban tartotta újévi gáláját a B-Cool Dance Team Sportegyesület. A rendezvényre eljött a Magyar Táncsport Szakszövetség elnöke, Zsámboki Marcell is.
Megszólaló: Zsámboki Marcell – a Magyar Táncsport Szakszövetség elnöke

ASSZONYKÁM…
A Bársony Rózsi Emlékgyűrűt a színésznő férje, Schustek György alapította, a kitüntető díjat 1981 óta kétévente, titkos szavazással, később az eddigi díjazott szubrettek titkos szavazásával választanak ki és adják át a Magyar Operett Napján. Teremi Trixit – a remek tánc- és énektudású Kálmán Imre díjas színművésznőt – ezidáig a legfiatalabbként díjazták Bársony Rózsi-gyűrűvel. Teremi Trixi nevéhez fűződik a Nívót Produkció létrehozása is, melynek előadásában az „Asszonykám, adj egy kis kimenőt!” című ’zenés civódás csöppnyi prózával’ elnevezésű programon az örök és kimeríthetetlen téma: a férfi és a nő került ’reflektorfénybe’.
Megszólaló: Teremi Trixi – társulatvezető, Kálmán Imre-díjas színésznő