KALAP KALAND
A Kalap kaland c. mesejáték egy kicsiny, a bajt még fel nem ismerő, nagyszájú kismókusról szól. A Budai Bábszínház előadását az Óvárosi Kulturális Napok programjaként láthatták az érdeklődők a Zenálkó Etel Óvárosi Közössségi Házban.
Megszólaló: Cs. Szabó István – rendező, bábszínész, a Budai Bábszínház vezetője
JP DVD
Papp János a Budapesti Operettszínház Musical Együttesének táncművészeként számos előadásban táncol, mégis, a sok-sok fellépés mellett szakít időt arra is, hogy gyerekeket tanítson, koreográfiákat készítsen – sőt, akár video-klippet is. Papp Jánossal, a J. P. Dance Company vezetőjével, a BKK-ban a nyári szünet előtti utolsó próba szünetében beszélgettünk a 3 filmetüd születéséről.
Megszólaló: Papp János – tánctanár, koreográfus, az Operettszínház táncművésze
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 20. – az első magyar nyelvű biblia megjelenésének napja (1590)
A Károlyi- (protestáns gyakorlatban: Károli-) avagy vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította, a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki és a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy a három év alatt legalább három segítőtársa volt. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint nyomdász vezetésével, aki Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. Időközben Mantskovits a nyomdáját Galgócról áthelyezte Vizsolyba – innen a Vizsolyi biblia elnevezés. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Az eltelt 1 év és 5 hónap alatt 700–800 példányt nyomtattak az első magyar nyelvű Szentírásból.
CANTICUM ÉVADZÁRÓ
A 2000-ben megalakult Canticum Novum Kamarakórus hiánypótló volt városunk kóruséletben, hiszen vegyes kórus és női kórus már volt, de kamarakórus még nem. Csehák Izolda karnagy azt mondja, mint kamarakórus más repertoárral dolgoznak, lehetőségeik bizonyos értelemben szűkebbek, ugyanakkor bővebbek is, mert kevés hangra, hangszerre írt műveket is elő tudnak adni. Így volt ez az évadzáró koncerten is a BKK Kamaratermében.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy, a Canticum Novum Kamarakórus vezetője
CSIPKETÁBOR
A Gombolyag Klub a kézimunka, a csipkeverés iránt érdeklődők klubja, melynek tagjai évek óta az ország számos pontjáról várják mindazokat, akik egy egész héten át szívesen alkotnának – akár csipkét vernének, akár más technikával is dolgoznának. Az idei Csipketábornak is a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Ház adott otthont.
Megszólaló: Uti Lajosné – a Gombolyag Klub vezetője
KIS ÉJI KONCERT
Százhalombatta különleges hangulatú Múzeuma – mely nem „matricákat” rejt, hanem a település több tíz ezeréves történelmi múlt emlékekeit – az idén is csatlakozott a Múzeumok éjszakájához, hogy e cseppet sem szokványos napszakban is bebarangolhassák a tereit az érdeklődők. Az idén a Művészeti Iskola két tanárának koncertje is várta a látogatókat.
Megszólaló: Gergely Annamária – fuvolatanár, előadóművész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 18. – Jane Austen angol regényíró halálának évfordulója (1817)
Jane Austen angol regényírónő az általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője volt, írásaira a feszes kompozíció és az ironikus látásmód jellemző. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával – gondoljunk csak az Értelem és érzelem vagy a Büszkeség és balítélet főszereplőire. Jane Austen apja tiszteletes, anglikán plébános volt; az élénk és szeretetteljes családi háttér pedig ösztönzően hatott a lányra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolataik révén élményei jóval messzebbre jutottak a parókiánál. Jane ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját. Sohasem ment férjhez, bár fiatalon volt vőlegénye is, de az eljegyzést felbontották. Visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
BALOGH KÁLMÁN
Balogh Kálmán cimbalomművész sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a Gipsy Cimbalom Band-et. Zenésztársai egytől-egyig hangszerük mesterei és bármilyen zenei ötletet könnyedén megvalósítanak. Többnyire közismert dallamokból indulnak ki, a megközelítés azonban teljesen újszerű. A zenészek kezei alatt ezek a témák új életre kelnek, tele humorral, a műfajok, stílusok olyasfajta elegyítésével, ami mégsem okoz törést a zene egységében, így koncertjeiken sokféle kultúra sokféle zenéje megszólalhat. Az Óvárosi Kulturális Napokon Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band-et Szulák Andrea énekesnővel kiegészülve hallhatta a közönség.
Megszólaló: Balogh Kálmán – EMeRTon-díjas cimbalomművész
BERGENDY
Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, szaxofonos, énekes, a Bergendy együttes zenekarvezetője, testvérével, Bergendy Péterrel 1958-ban alapította a Bergendy-együttest. És ez az együttes még ma is „működik” Bergendy koncert-, tánc-, jazz- és szalonzenekar néven, a tagok között pedig 2 százhalombattai kötődésűt is találhatunk, hiszen az egyik vokalista, Szabó B. Beatrix városunkban él családjával; a trombitás, Antal Gábor pedig a helyi Művészeti Iskola tanára. Bergendy Istvánnal az Óvárosi Kulturális Napokon való fellépésük előtt beszélgettünk.
Megszólaló: Bergendy István – Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, szaxofonos, énekes