Paletta

Bár a vízkereszttel véget ért a karácsonyi időszak, de Palettánkban még felidézzük az ünnepi és az adventi időszakot

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Holle anyó
Holle anyó közép-európai monda- és mesealak a megegyező című Grimm-meséből. Az újgermán pogányság Holle anyót istennőként tiszteli. Az övé minden nem látható, föld alatti kincs. Ő felel a hóért: minél jobban rázza dunyháját, annál több hó hullik a földre. Tavasszal pedig megáldja a zöldellő mezőket azáltal, hogy végighalad a földeken és réteken, így a nedv a növényekbe áramlik és a természet felébred. A mese a kutatók szerint többféleképpen olvasható. Alapüzenete: a jó és dolgos ember elnyeri jutalmát, a rossz és lusta megbűnhődik. Egyes értelmezésekben a történet visszavezethető oda, hogy sok nő halt meg szülés után, gyermekágyi lázban, a férfi újraházasodott és az új feleség megkülönböztette a régi és az új házasságból született, mostoha- és saját gyermeket. A szereplők párhuzamba állíthatóan a mitológia nap, hold és föld princípiumaival is: a dolgos lány a nap, a lusta lány a hold, Holle anyó pedig a földanya, aki az anyagi világ (a mostoha) romlottságával szemben áll és akihez olyan munkák kapcsolódnak, mint a szövés, fonás, kenyérsütés. Gyümölcsöt is ajándékoz a nőknek, segíti, egészségessé és termékennyé teszi őket. A Holle anyót 2006-ban a „Németország legszebb meséje”- díjjal tüntették ki.

HOLLE ANYÓ – PAPÍRSZÍNHÁZ
Télen, ill. az évvégi ünnepek tájékán gyakran hangzik el Holle anyó története, melynek főszereplője egy lány, akit mostohaanyja az édeslányával ellentétben mindig mellőz, arra kényszeríti, hogy ugorjon egy kútba egy elvesztett orsóért. A kút világában, ami ugyanakkor a felhők felett van, több próbát kell kiállnia és találkozik Holle anyóval… A mesét legutóbb a HBVK papírszínházi előadásainak sorában hallhatta a közönség – kicsik és nagyok egyaránt.
Megszólaló: László Anikó – foglalkozásvezető, gyermekkönyvtáros

LUKIN AMI
A Kőrösi Iskola aulájában került megrendezésre az a koncert, amelyen – a házigazda – a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola vonós és fúvós zenekarai mellett, az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola vonós és fúvós zenekara, valamint kórusa lépett fel.
Megszólaló: Szabóné Bán Ildikó – a Lukin László AMI intézményvezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Hó- és jégszobrok
A történetírók szerint jégszobrokat már időszámításunk szerint 387-ben készítettek a folyók jegéből Kínában. A jégveremben tárolt jeget kezdetben csak a halak és más élelmiszerek hűtésére használták, de később jégszobrokat készítettek belőle a császár számára. A jégszobor egy olyan szobortípus, amely készítésekor a művész nyersanyagként jeget használ, ebből faragja ki az elképzelt formát. Rövid élettartama miatt különleges alkalmakkor szokták alkalmazni díszítésként. Egy jégszobor attól függően, hogy milyenek a hőmérsékleti viszonyok, lehet néhány órás, de ép maradhat hónapokon keresztül is. A jég faragása számos nehézséget rejt magában kezdve azzal, hogy bizonyos hőmérséklet felett formázhatatlanná válik. A szobrokat legtöbb esetben egyetlen darab jégtömbből faragják, amelynek tömegét és sűrűségét tekintve számos kritériumnak kell megfelelnie. Leggyakrabban a színtiszta kristályvizet használják, hiszen ennek végeredménye az üvegszerű, átlátszó szobor. Zavaros vagy tejszerű akkor lesz a jég, ha mikroszkopikus oxigénbuborékok maradnak a víz alkotóelemei közt. Egy jégtömb, fűrész, képzelőerő és rendkívüli kézügyesség szükséges a káprázatos jégszobrok készítéséhez és persze nem árt, ha a szobrász bírja a hideget. A világban számos helyen rendeznek jégszobor kiállítást, pl. Harbinban, Kína leghidegebb városában telente évről-évre megrendezik a világ egyik legnagyobb jég-és hófesztiválját. Egy városrésznyi területen gigantikus jégépítményekkel és hatalmas hószobrokkal kápráztatják el a látogatókat.

ALADDIN
A BKK karácsonyi színházi előadása során a Turay Ida Színház Aladdin című zenés, táncos mesejátékában az Ezeregyéjszaka meséje kelt életre varázslatos díszletben, látványban Aladinnal, Dzsinivel és Jázminnal, akik a szeretet és a szerelem határtalan erejével képesek legyőzni a rosszat, a gonosz varázsló minden ármánykodását.
Megszólaló: Szilvási Judit – színésznő

BERECZ ANDRÁS
Berecz András – saját bevallása szerint – élete különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, „hajszolt embertársai örömét keresgélő” énekes, mesemondó lett. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú embernek mesél, énekel – de dalai és meséi a felnőttekhez szólnak inkább. Berecz András legutóbb a köztisztviselők karácsonyi ünnepségén lépett fel városunkban.
Megszólaló: Berecz András – Kossuth-díjas énekes, mesemondó, előadóművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 6. – Vízkereszt
Január 6-án a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek – vagyis a háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghez vitt első csodát. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A karácsonyfákat e napig szokás feldíszítve hagyni és ez a nap jelenti a farsangi időszak kezdetét is. Január 6-a időjós nap is, a népi kalendárium szerint, ha ezen a napon az eresz csurog, vagyis olvad, akkor hosszú lesz a tél, ám ha hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi, hogy csapadékos lesz a tavasz. Régen leginkább annak örültek, ha ezen a napon fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.

KELETI ANIKÓ
„A lélek: fénysugár.” – ez az idézet volt a mottója Keleti Anikó kiállításának, melynek a HBVK kiállítótere adott otthont.
Megszólaló: Keleti Anikó – festőművész

A FÉNY FELÉ
A magyar népzene lelket melengető, éltető ereje, a magyar költők verseiben az élet, az adott kor legtalálóbban megfogalmazott igazságai ’csendültek fel’ a BKK színháztermében „A fény felé” című koncerten, melyen József Attila, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső és Dzsida Jenő versei ötvöződtek a népzene, a klasszikus és kortárs zene sajátos ízeivel.
Megszólaló: Csík János – Kossuth-díjas zenész, prímás, énekes;
Őze Áron – Jászai Mari-díjas színész, rendező