Paletta

Műsorunkban egy izgalmas, kifejezetten felnőtteknek szóló színdarabot, fiatalabb nézőinknek pedig egy mese bábjátékot mutatunk be

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November első napjai
November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja, de nem római hagyatékképpen, hanem kelta befolyás szerint. Ezt bizonyítja, hogy a november elsején megtartott Mindenszentek napját, ill. másodikán (vagy ha ez vasárnapra esik, akkor harmadikán) megült Halottak napját csak a 9. és 10. század óta ünnepli meg az Egyház, holott Angliában, kelta területen már a 8. században is közünnep volt. Amikor aztán a kelta elem a francia egyházban is megerősödött, akkor a maguk ősi ünnepét áthozták a katolikus egyházi évbe is. A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. Az utóbbi ünnep főként a Krisztus utáni 1000. évre várt világvége szorongásos hangulatában született meg, amikor is a halandók igyekeztek az
elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. Sírjaikon gyertyákat gyújtottak, a sírokat rendbe is hozták, hogy az elhunytak szívesen maradjanak otthonukban. Ezen a napon hosszan szólnak a harangok és ebben az ünnepben tornyosul az emberiség halálfélelme, amely a mágikus koroknak egyik leghatalmasabb szellemi mozgatóereje volt.

RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁS
Három magyar képzőművész – Bőszin Endre, Marosán Gyula és Szecskó Ilona, egymástól függetlenül – 1956 novemberében, a forradalom leverését követően úgy döntött, hogy emigrál a szabad világba, akkori fogalmak szerint disszidál. 1966-ban Kanadában, Torontóban találkoztak egymással és egy alkotó együttműködés jött létre köztük. A „Matrica” Múzeum „Toronto – Budapest” elnevezésű kiállítása Takács Péter és – legfőképpen – Szánthó Tibor gyűjteményéből jött létre és a retrospektív, vagyis visszatekintő tárlat egyben tisztelgés az „56-osok” előtt.
Megszólaló: Véghelyi Balázs – író;
Szánthó Tibor – a kiállítás kurátora, fotográfus

BANDY 78
László Bandy nem csupán sajátos dobozműveket, „dobozgrafikákat” alkot, melyek a grafika és plasztika műfaji lehetőségeit ötvözik – hanem ’sima papírra’ – az utóbbi időben egyre több – ahogy ő hívja ’napló-lapot’ is rajzol. ’Újabb naplólapok’ – ezt a címet kapta a százhalombattai képzőművész legújabb, a BKK Lépcső és mini galériában nyílt kiállítása.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 28. – a Nyugati pályaudvar megnyitása (1877.)
Az első indóházat, vagyis azt az épületet, ahonnan a vonatok indultak, a mai Nyugati pályaudvar helyén 1846-ban, a Pest-Vác vasútvonal átadásakor építették meg. Mivel a következő évtizedekben a hazai vasútvonalak egyre terebélyesedtek, a pályaudvar forgalma és a benne dolgozók száma nőtt, a környék pedig egyre inkább a belváros részévé vált, ezért felmerült az új állomás építésének igénye. 1877. október 28-án nyitották meg az utazóközönség előtt a Nyugati pályaudvar új épületét. A Gustave Eiffel és August de Serres tervei alapján, három év alatt elkészült állomás egyszerre szolgálta az utazóközönség igényeit és felelt meg a városrendezés szempontjainak. A 615 négyzetméteres épület az Osztrák-Magyar
Monarchia legnagyobb pályaudvara volt. Legszebb része és nevezetessége a Királyi váróterem, amely Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné számára készült. Eleinte az új állomás Budapesti pályaudvar néven vált ismertté, majd 1891-ben Nyugati pályaudvarra keresztelték, amely elnevezés, meglepő módon, az építkezést finanszírozó társaság nevére utal.

POM-POM
Ki ne ismerné Pom Pom-ot és barátait, Órarugógerincű Felpattanót, Festéktüsszentő Hapci Benőt, Radírpókot vagy épp a szeretetreméltó, kerekded Gombóc Artúrt. Azt viszont kevesen tudják, hogy egy kövér madár is lehet szerelmes vagy, hogy milyen gonoszságokra vetemedhet egy megátalkodott Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél? Szerencsére Pom Pom mindig ott terem, ahol szükség van rá és a problémák varázslatos módon megoldódnak körülötte. Humoros és tanulságos történet barátságról, önbecsülésről – ezt láthatták a százhalombattai óvodások az Aranyszamár Bábszínház előadásában a BKK színháztermében.
Megszólaló: Baranyai Anita – bábszínész

GÖRÖGÖS
Kaszap Ágnes néhány évvel ezelőtt egy görög férfi oldalán találta meg a boldogságot és Christos-szal ma már egy kétéves kisfiú büszke szülei – ők tartottak használati tárgyakkal és fotókkal illusztrált előadást a HBVK-ban, a görög kultúráról és a két nép közötti (főként kulturális) különbségekről, az egymásra találásról, a nehézségektől a boldogságig.
Megszólaló: Konstantopoulus Ágnes – előadó

CSIPKETÜNDÉR
Évadkezdés a Népszínháznál. Elkezdődtek a meghallgatások, ajánlkozások, szereplőválogatások. Tehetséges és kevésbé rátermett, olykor önjelölt színésznék várakoznak a színidirektor irodája előtt. Így kezdődik a Felvonási Tünetek Színházi Műhely ’Csipketündér’ című előadása, melyet a HBVK-ban láthatott a százhalombattai közönség.
Megszólaló: Murzsa Kata – rendező, a FTSzM vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Október 29. – Ihász Gábor énekes születésnapja (1946.)
Ihász Gábor dalszerző, énekes autodidakta módon tanult meg gitározni. Első sikeres dalát, a Kék csillag fenn az égen címűt 1968-ban írta. Szécsi Pál zeneszerzője volt és hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf, a Kék Csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig–Eszményi-párossal; de Szűcs Judith és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt. Két önálló nagylemeze jelent meg életében – az első 1980-ban, a második 1983-ban – és egy halála után, de azt is még ő készítette elő.
Mindössze 40 éves volt, mikor unokája megszületett, így ő lett Magyarország első „popnagypapája”.

OLÁH GERGŐ AKUSZTIK
Oláh Gergő – saját bevallása szerint – az egyik legjobb tapasztalata a zenével az volt, amikor gyakorolt és olyan szinten magával ragadta a zene, hogy szó szerint érezte a szeretetet a zene iránt. Az idei Battai Napokon Oláh Gergő akusztik-formációjával lépett fel a nagyszínpadon.
Megszólaló: Oláh Gergő – énekes