Paletta

Műsorunkban többek között a Summerfest legmegindítóbb rendezvényének, az Aranyszív Gálának a produkcióit, fellépőit mutatjuk be

MÁRAMAROS
Máramaros egy külön, szinte érintetlen kis világ Erdélyen belül, Románia északi, az ukrán határ menti területén. Az alapvetően román többségű Máramaros legnagyobb vonzereje a kontinensünkön utolsóként fennmaradt élő falusi kultúra, a népviselet, az évszázadok óta változatlan, hagyományos falvak a faragott kapukkal és különleges fatemplomaikkal. A Jávorfavirág Hagyományőrző Egyesület szervezésében – a fesztivál ideje alatt, attól független programként volt látható –  egy máramarosi fotóművésznő kiállítása a Szent István Római Katolikus templomban.
Megszólaló: Kónya Mária – a kiállítás szervezője, a Jávorfavirág Egyesület elnöke;
Navratil Zsuzsanna – a kiállítás rendezője, grafikus, illusztrátor

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban. A hónap elnevezése a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel a márciussal kezdődő régi római naptár szerint az év hetedik hónapja volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi, az Arvisurák szerint Földanya hava. Szeptember 13. napja szerencsétlen napnak számított a régi Rómában, ami ellen úgy védekeztek, hogy szöget vertek a falba. A magyar emberek a hónap utolsó napjától tartottak, ezen a napon nem vetettek, féltek attól, hogy a vetés zöld marad és nem érik be. A szeptember átmenet a nyár és az ősz között, a mezőgazdaságban ekkor történik a teljes betakarítás, a szüret, majd elkezdődik az őszi szántás-vetés.

DOBSA TAMÁS ÉS FELESÉGE
A Kuttyomfitty Társulat 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy olyan műsorokat mutasson be a zömmel gyermek-közönségnek, hogy a táncos élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismeretekhez juttassa őket. A Kuttyomfitty Társulat két délután is tartott előadást a fesztiválsátorban, ill. a mellette lévő füves területen.
Megszólaló: Dobsa Tamás – néptáncos, néptánc-pedagógus;
Dobsa Fodor Mónika – néptáncos, néptánc-pedagógus

VARRÓ ÁGI
A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár egyik közkedvelt eleme az a vásári kavalkád, amellyel a Rendezvényközpont parkolójában várják az érdeklődőket. Varró Ági az idén is kitelepült saját tervezésű varrott, horgolt, nemezelt játékaival, tárgyaival, ahol meggyőződhettünk arról, hogy ezek a termékek egyediségükkel valóban kilógnak a mindennapi futószalag termékek közül.
Megszólaló: Varró Ágnes – árus, kézműves

FELHŐJÁRÓK
A Százhalombattai Sérültekért Alapítvány Felhőjáróinak produkciói szavak nélküli színház, mely alapvető érzéseket közvetít a mozdulatok, gesztusok erejével. Különlegességük abban rejlik, hogy a fellépők önmagukat adva, felvállalják érzéseiket, őszinte, hiteles az előadásuk. Arra tanítanak, hogy mi is bátran merjük kifejezni érzéseinket. Így volt ez az idei Aranyszív napján is, amikor a fesztiválra érkezett külföldiek a nézőtéren ültek, a színpadon pedig a Felhőjárók Mozdulatszínház tagjai – kiegészülve forrásos táncosokkal, ill. a Kővirágok Énekiskola színjátszóival – léptek fel.
Megszólaló: Rédli Éva – drámapedagógus;
Szélpál Stefi – drámapedagógus

GÖRDÜLŐK
1999-ben alakult hazánk első kerekes székes tánccsoportja, a Gördülő Tánccsoport, melynek tagjai szintén minden évben színesítik fellépésükkel a fesztivál Aranyszív Napját. A gördülősök célja a szemléletformálás, hogy megmutassák, a fogyatékossággal élő ember is lehet önmegvalósításra képes személyiség, aki a lehetőségeihez képest önálló, aktív életet él. Önbizalmat, hitet és szeretetet adnak nem csak a fogyatékossággal élő társaknak, hanem minden embernek.
Megszólaló: Gálné Bosák Vivien – „gördülő táncos”;
Feledi Zoltán – „gördülő táncos”

KOVÁCS
A kovácsolás a legrégebbi képlékeny alakító művelet, már a bronzkorból is maradtak fenn erre utaló leletek. Évszázadokon át így állították elő a kéziszerszámokat, a háztartási és a gazdasági eszközöket a szegtől kezdve a kapáig, a fegyvereket és a páncélokat, dísztárgyakat. Az eljárás a gépi kovácsolás terjedése ellenére máig fennmaradt, ám kiveszőben van a mesterség. Erről is beszélgettünk a Summerfest vásári forgatagában portékáit áruló kováccsal.
Megszólaló: Molnár Gábor – kovács

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 2. – Fadrusz János születésnapja (1858.)
Fadrusz János szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. Fadrusz első nagy megbízását szülővárosától, Pozsonytól kapta. A művész Mária Terézia magyar királynő alakját választotta és készített egy kétszeres életnagyságú lovasszobrot, a királynő méltóságteljesen ül a lován, két oldalán egy-egy magyar főúr alakja, amint
védelmezőn állnak mellette. A szobrot 1897. május 16-án avatták fel Pozsonyban és szépségének csakhamar híre ment, a korabeli sajtó is hosszasan méltatta. Sajnálatos, hogy Fadrusznak ez az első nagy mesterműve 1921. október 26-án a Csehszlovák Légió katonái vandalizmusának esett áldozatul, akik a felismerhetetlenségig összetörték. A művészettörténészek szerint a Mátyás király emlékmű átütő sikere hozta meg az igazi hírnevet Fadrusznak. Ez az alkotás művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.

FC BATTA
Augusztus második hétvégéjén – még a fesztivál előtt – hangulatkoncertekkel várták a BKK munkatársai az érdeklődőket a Szent István téren. Huff Zalán és Szegedi Dávid Nagy Gáborral egy jól bevált triót alkotnak évek óta – ezúttal viszont Gábor helyett Kiss Péter és felesége, Szabó Éva tette teljessé a ’hangzást’.
Megszólaló: Szegedi Dávid – zenész;
Huff Zalán – zenész;
Kissné Szabó Éva – zenész;
Kiss Péter – zenész