Paletta

Műsorunkban beszámolunk többek között A helység kalapácsa színházi előadásáról, riportot láthatnak Varga László legújabb kiállításáról és interjút készítettünk Peter Sramekkel is

EÖTVÖS ZÖLDBEN
A Százhalombattai Eötvös Loránd Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskolában egy egész héten át számos érdekes programmal színesítették a gyerekek életét. A Fenntarthatósági és Happy témahét zárásaként, a „Zöld pólós napon” Madárbarát Mini Tanösvény avatására is sor került.
Megszólaló: Pálosi Hajnalka – gyógypedagógus

VIZEK FUTNAK
„Vizek futnak, jegek ropognak…” – ez az idézet is olvasható volt a legutóbbi „Matrica” Műhely plakátján. A program során a gyerekek megismerhették az állandó kiállítás olyan részleteit és játszhattak olyan tárgyakkal, amelyek kapcsolódnak a város folyójához, a Dunához és a vízhez.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – múzeumpedagógus

ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
ÉPÜLŐ RÉGÉSZETI PARK
Április 1-jétől ismét várja a látogatókat a Régészeti Park – 'időutazásunk' 2001-be, még az épülő szabadtéri múzeumba 'repíti vissza' Önöket...

A HELYSÉG KALAPÁCSA
Pintér Gábor rendező, a galgahévízi Csikótojás Társulat mentora – saját bevallása szerint – nagyon örült a felkérésnek, hiszen nagyon szereti Petőfi Sándor vígeposzát, A helység kalapácsát, ám nem volt könnyű feladat, hiszen ezt nem színpadra írta Petőfi, tehát dramatizálni és világos színpadi helyzeteket kellett teremteni úgy, hogy megelevenedjen ez a mai fülnek nehéz, régies szöveg. A helység kalapácsa című művének színpadi változatát láthatták legutóbb a „Grund” bérletes diákok a BKK színháztermében.
Megszólaló: Pintér Gábor – rendező, színész, drámapedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 27. – Dienes László születésnapja (1889.)
130 éve született Dienes László szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató,  egyetemi tanár, aki középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, majd két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe és a Galilei Körbe. Szabó Ervin tanítványaként 1918 őszén a Fővárosi Könyvtár vezetője lett Budapesten. Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái 1914-től jelentek meg, mindeközben háborúellenes cikkeket is írt. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt mint politikai emigráns Romániában telepedett le és együtt indították meg a Bukaresti Hírlap című napilapot. Munkatársa volt a Napkeletnek is, amelyben rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról és a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett. 1922-ben Kolozsvárott telepedett le és a Keleti Újságnál volt szerkesztőségi tag 1925-ig. Amikor radikális gondolkodása miatt megverték, családjával Berlinben keresett menedéket. 1945-től Magyarországon élt, ahol haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója és a
jogi egyetem gazdaságtani tanszékének vezető tanára volt.

VARGA LACI KIÁLLÍTÁSA
2019. a Férfiak éve a HBVK-ban, így cseppet sem meglepő, hogy az idei év első kiállítója Varga László lett. A százhalombattai képzőművész László Bandy tanítványaként kezdte pályafutását, így nem ’véletlen’, hogy legújabb tárlatát is a ’Mester’ nyitotta meg.
Megszólaló: Varga László – képzőművész

VESZTERGÁM MIKLÓS
„Vesztergám Miklós tárogatójátékával valódi küldetést teljesít, népnevelést a népdalokkal és népénekekkel, a hazaszeretet felébresztését a hazafias művekkel és magyarázatukkal” – ezt Dr. Bakos Batu írta, amikor véleményezte a tárogatóművész Az első lépcsőfok a Szentkorona-tanhoz című könyvét. Vesztergám Miklós legutóbb a Második lépcsőfok a szakrális királysághoz című kötetét mutatta be a „Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: Vesztergám Miklós – tárogatóművész, író

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 28. – Makszim Gorkij születésnapja (1868.)
Makszim Gorkij orosz író, drámaíró, a szegények, csavargók, alkoholisták, a társadalomból kihullottak írója. Szülei korán meghaltak, nagyapja nevelte fel. Fiatalon évekig vándoréletet élt, bejárta Oroszországot. Elkeseredésében az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, 19 évesen mellbe lőtte magát. A golyó szíve helyett a tüdejét fúrta át, felépült ugyan, de sohasem jött teljesen rendbe. 1892-ben megírta első művét, a Makar Csudra című elbeszélést. Csatlakozott a bolsevikokhoz. Sokszor fogalmazott meg bírálatot a párt politikája miatt, ezért többször kényszerült emigrációba. Világhírűvé az Éjjeli menedékhely című színműve tette. 1906-ban írta Az anya című regényét, amelyet a szocialista realizmus első műveként tartanak számon. 1931-ben végleg hazatért. Sztálin többé nem engedte külföldre, így egyszerre volt fogoly és a rendszer elismert írója is.

PETER SRÁMEK
Peter Srámek Szlovákiából érkezett és a magyar közönség a Rising Star című műsorból ismerhette meg. Példaképe Zámbó Jimmy, akinek dalaival édesanyja ismertette meg. Az idei Városi nőnapi ünnepségen többek között – a rajongói által „király”-ként tisztelt – Jimmy dalát is énekelte Peter Srámek.
Megszólaló: Peter Srámek – énekes