Paletta

Műsorunkban farsangolással köszöntjük a tavaszt. Több télűző mulatságon vettünk részt, és betekintést nyújtunk a Százszorszép Óvoda alapítványi báljába is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Tavasz
A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka. Kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt égöv része vagyunk. A trópusi éghajlaton nem létezik ez az évszak. A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai. Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre. A tavasz kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni: csillagászati (március 20-a körül): a tavaszi napéjegyenlőség időpontja, naptári (március 1-je), a meteorológiai: az idő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezdődik.

FARSANGI MESEDÉLUTÁN
A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai is, hiszen vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A HBVK-ban a februári mesedélután is a farsang és a tavasz jegyében telt.
Megszólaló: László Anikó – gyermekkönyvtáros, foglalkozásvezető

ARCHÍV ANYAG – 20 éves a Paletta
RÉGI EÖTVÖS FARSANG
A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Ahogy ilyenkor mondani szokták: „a feje tetejére áll a világ”. Hát, ha nem is ennyire ’vészes’ – ám a hétköznapoktól ’eltérő’ egy iskola élete is ilyenkor… Ismét egy kis időutazás következik – íme egy régi-régi farsang az archívumunkból.

EÖTVÖS FARSANG
Közel 20 év múlva – az idén – pedig ilyen volt a farsang az immár Százhalombattai Eötvös Loránd Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskola nevet viselő intézményben.
Megszólaló: Rigó Katalin – intézményvezető;
Hodur Henrietta – pedagógus, a DÖK vezetője

KŐRÖSI FARSANG
A farsang időszaka mindig is a táncmulatságok legfőbb ideje volt, minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, sőt, fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki – ha tetszett neki a lány – kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Ha ez a szokás nem is ’honosodott meg’ az iskolai bálokon – ám a 8. évfolyamosok számára ez egy fontos állomás. Kameránkkal a Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Sportiskolai Általános Iskola farsangján jártunk.
Megszólaló: Szabó Zoltán – intézményvezető;
Havasi Péter – pedagógus, tánctanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 6. – Michelangelo születésnapja (1475.)
Michelangelo, az olasz reneszánsz nagy mestere bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Legnagyobb hatású alkotásait szobrászként hozta létre, egyedülálló munkamódszerrel. Sohasem készített hosszas előkészítő tervet a szobraihoz, csak egy egészen kis mintát nagyolt ki viaszból, azután egyenesen a márványból faragta ki a művét, segédminta vagy modell nélkül. Nem volt festő és soha nem is akarta, hogy annak tartsák, egészen addig, amíg II. Gyula pápának eszébe nem jutott: mi lenne, ha kedvenc szobrásza festené ki a Sixtus-kápolnát. Michelangelo nagy gondot fordított a testek plasztikus ábrázolására, így egyes alakjai inkább plasztikai, mint festői alkotások. Ha Michelangelo nem tartotta magát festőnek, építésznek talán még kevésbé. Mégis a híres firenzei építészek mind az ő köpenyéből ’bújtak ki’, az ő stílusában dolgoztak. A firenzei származású pápák nem csak Róma, hanem városuk érdekében is adtak neki megbízásokat. Michelangelo rajzait, grafikáit nem az utókornak szánta, ezek csupán előkészítő vázlatok voltak, a festmény, szobor, épület megvalósításának alapját jelentették, ahol megjelenik a művész elképzelése. És bár Michelangelo a szavak világában nem mozgott olyan biztonsággal, mint más művészetekben, versei szintén nem elhanyagolható részét képezik életművének.

NYITOTT ABLAK
Nóti Károly a 1930-as évek legjobb vígjáték-kabaré szerzői közé tartozott. Nyitott ablak című zenés darabja a boldog békeidők végén játszódik. Központi figurája egy Novotny nevű baka, akinek egyik bajtársa egy éjszaka bemászik a polgármester szakácsnőjének nyitott ablakán és ennek a nyitott ablaknak a következménye: egy kisbaba lesz. És aztán ebből származnak a bonyodalmak… A Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka nyitotta a BKK idei bérletes előadásainak sorát.
Megszólaló: Gaál Attila Csaba – színész;
Széles Flóra – színésznő

LÉLEK ÉS SZÖGESDRÓT
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin, a diktatúrák ellen tiltakozó Nobel-díjas orosz író a 20. század egyik legfontosabb tanúja volt. Rendkívüli értéket képviselt, mivel bátran egész életét az emberi jogok védelmének szentelte. Domonkos László Lélek és szögesdrót című könyvében a 100 éve született nagy orosz író életét és munkásságát különleges magyar szemszögből, magyar ecsettel ábrázolja, áttekintést ad a műveiről, beavat egy forgatagos nagy élet részleteibe és igyekszik
megvilágítani Szolzsenyicin nem mindennapi személyiségét is. A könyvbemutatónak a Matrica Múzeum adott otthont.
Megszólaló: Domonkos László – író, újságíró, televíziós szerkesztő

ILLEGÁL BÁL
A 20. század talán legviharosabb évei az 1920-as évek voltak. A világháborúval a hátuk mögött az emberek azt érezték, hogy szinte elsodorják őket a változások. Néhányan örültek ennek, mások utálták, de a 20. század igazából ekkor kezdődött el. A húszas éveket a szesztilalom, a jazz térhódítása és a tömegsajtó kialakulása jellemezte. A lányok rövid ruhácskákban, sokszor már kissé hanyagul, de őrülten divatosan és mesés cipőben jártak. Rövidre vágatták a hajukat, erős sminkeket és lenyűgöző ékszereket viseltek. A Százszorszép Óvoda idei alapítványi bálja az 1920-as évek hangulatát idézte.
Megszólaló: Tóthné Papp Julianna – intézményvezető;
Hegedüs-Erdélyi Viktória – szülő;
Hegedüs Róbert – szülő