Paletta

Adás időpontja: 
2013. december 23, hétfő, 19:15
Leírás: 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Mézeskalács története

A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki.  Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több, mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. A 16/17. században Nürnbergben lendült fel a formaalakítás művészi stílusa, ami egész Közép-Európában elterjedt. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló szárazsütemény készíthető, ám a méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel „mézesbábos” céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.

KARÁCSONYVÁRÓ
A karácsony elképzelhetetlen mézeskalács nélkül. Önmagában a sütemény is nagyon karácsonyi, fűszeres illata és íze mennyei. De a készítése is kellemes készülődés az ünnepre, hiszen akár a gyerekekkel együtt készíthetjük és díszíthetjük a süteményt. Arról nem is beszélve, hogy a hideg téli estéken a sütőből áradó finom illatok felmelegítik és kellemes illattal árasztják el az egész házat. A hagyományokhoz híven, az idén is karácsonyváró mézeskalács-készítésre invitálták az érdeklődőket a HBVK gyermekkönyvtárának munkatársai.
Megszólaló: Spánitz Éva – foglalkozásvezető, gyermekkönyvtáros

AJÁNDÉKKÉSZÍTŐS „MATRICA” MŰHELY
„Amíg anyuék elfoglaltak, gyere és készíts szütyőt és ékszert a középkori Báté faluban, vagy alkoss múzeumi ajándék dobozkát, csoki bonbont, karácsonyfadíszt!” – ez olvasható a legutóbbi „Matrica” Műhely plakátján. A gyerekek miután a „Báté 695” című kiállítást bebarangolták és Báté Dorka segítségével megismerték a település középkori életét – nekiláttak az alkotásnak.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus; Szeifert Ábel Botond

DIÓTÖRŐ
Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. Marika egy diótörő bábot kap ajándékba. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be. Megindul a kalandok sorozata. Így kezdődik Csajkovszkij: Diótörő c. műve, amelyet a Szegedi Kortárs Balett mesebalett előadásában ismét láthatott a százhalombattai közönség.

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Karácsonyi vacsora

Amikor az esthajnalcsillag már feljött – a hagyomány szerint – akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Több vidéken csak az éjféli mise után fogyasztották el, addig böjtöltek. A kultikus jellegű, mágikus célzatú vacsora alatt az emberi magatartásnak szigorú rendje volt. Elfogyasztása előtt, hogy a gonosz lelket elriasszák, az udvarban a gazda puskát sütött el. A gazdaasszony mindent előre odakészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. A karácsonyi abroszt többnyire csak erre az alkalomra használták. Bűvös erőt tulajdonítottak neki és tavasszal vetőabroszként használták, hogy gazdagabb legyen a termés. Az asztalra égő szentelt gyertya, Jézus jelképe került. Mellé helyezték az egész „Jézus-kenyeret”, „Jézus-kalácsot”. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek. Ennek gonoszűző célzata volt. A következő fogás – vidékenként változóan – bab, köleskása, szilva, cibere vagy mákos tészta, majd a „bagolytüdő” néven emlegetett aszaltalma volt. Több vidéken a gazdaasszony vacsora után egy szép piros almát annyi szeletre vágott, ahányan ültek az asztalnál, mondván, amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család.

GITÁR ÉS CSELLÓ TANSZAKI KONCERT
A gitár a húros hangszerek, ezen belül a pengetős hangszerek csoportjába tartozó hangszer. Megszólaltatása pengetővel, illetve ujjal történik.  A cselló (más néven gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer és hasonlóan a hegedű család többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik. És hogy mi a közös a gitárban és a csellóban – hogy egy napon volt e két tanszak növendékeinek koncertje a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskolában.

HEGEDŰ TANSZAKI KONCERT
A hegedű a vonós hangszerek hegedű-családjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja.  A hangszer iránt támasztott igények következtében az egyik legösszetettebb építési szakértelmet igénylő hangszer, gondos készítési és játéktechnikai bánásmódot kíván. Kameránkkal a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola hegedű tanszakának koncertjén jártunk.
Megszólaló: Lőrincz Melinda – hegedűtanár

MANDEL KONCERT
Mandel Róbert mint hangszerkészítő és hangszer-restaurátor hangszereit múzeumokban fellehető eredeti példányok hű másolataként maga készítette. Tekerőlantjával az 1980-as évek elején a világon elsőként koncertezett az USA-ban, Ausztráliában és Izraelben. Zenekarával, a Mandel Quartettel több mint 30 éve muzsikálnak a közönségnek. Az udvari táncdallamok, régi históriás énekek, valamint a virtuóz hangszeres darabok többsége mára már feledésbe merült, így azoknak, akik nyitottak a történelmi kultúra felfedezésére, az együttes koncertje a BKK-ban különleges hangszereikkel meghatározó élmény lehetett.
Megszólaló: Mandel Róbert – zeneművész, hangszertörténész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 25. Karácsony

December 25-e a téli napforduló ideje, különböző vallásokban a napisten ünnepe. A hagyományos paraszti életben a család ünnepe volt. A keresztények ezen a napon Jézus Krisztus születése napját ünneplik. A keresztény családok ilyenkor elmentek a templomba, utána megebédeltek a karácsonyi asztalról. Ekkor megszűnt a böjti tilalom, ehettek, ihattak, vígadhattak, viszont semmilyen munkát nem szabadott végezni, sokhelyütt még a seprést is tiltották. Néhol a főzés is tilos volt, ezért jellemző – a máig is fennmaradt hagyomány – hogy kocsonyát ettek. Ezen a napon is jártak a karácsonyköszöntők. Betlehemeztek, pásztorjátékot mutattak be és ezzel ajándékokat gyűjtöttek.
December 26.  Karácsony másnapja, István napja
István – az egyház első vértanúja, államalapító királyunk, Szent István névadó szentje – napját, Karácsony másnapját egészség- és termésvarázsló napnak tartották. Ha jó idő volt, azt mondták, jó lesz a termés. E napon is jártak még a betlehemesek, de az Istvánok – akikből akkoriban sok volt faluhelyen – egymáshoz is szívesen jártak ilyenkor köszöntgetni. A szokást „istvánozásnak” is nevezték.
Az étkezések ilyenkor is még az ünnepi menüt jelentették. Húsleves, disznóhúsból készült főétel, kalács, bor, pálinka szerepelt a leggyakrabban az étlapon.

25 ÉVES A CHORUS MATRICANUS
Százhalombatta egyetlen nőikara 1988-ban alakult „Fiatal Énekesek” néven. 1998-ban a kórus 10 éves jubileumi koncertjén vették fel a Chorus Matricanus nőikar nevet. A 25 éves születésnapját ünneplő kórus jubileumi műsora egyben lemezbemutató koncert is volt, melynek a százhalombattai Református Templom adott otthont. Fűri Anna karnaggyal a fellépés után beszélgettünk.
Megszólaló: Fűri Anna – a Chorus Matricanus Nőikar karnagya