Paletta

Műsorunkban megismerkedhetnek a Régészeti Park Keresd a sárkányt! elnevezésű családi napján fellépő Bordó Sárkány Régizene Renddel

BORDÓ SÁRKÁNY
A Régészeti Parkban a Keressük a sárkányt! című zenés középkori családi napon a Bordó Sárkány Régizene Rend tagjai szolgáltatták egész nap a ’talpalávalót’. A középkori világzenét játszó együttes igazi fúziós zenét játszik, dalaik között megszólalnak lírai dallamok és dinamikus hangvételű tánczenék is.
Megszólaló: Dickmann Roland – dudák, középkori sípok, furulyák, ütőhangszerek, ének

ŐSZ
A Forrás Néptáncegyüttes Végtelenből végtelenbe című táncszínházi produkciójának meghívóján Márai Sándor egyik gondolata szerepelt: „Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat.” Szigetvári József művészeti igazgató, az előadás dramaturgja azt mondja – ezt az idézetet mindenki másképp tudja értelmezni, ahogyan mindenkinek mást jelentenek az évszakok, a szerelmek, a valóság töredékei. A táncszínházi produkció ősz tétele kerül mai műsorunkban ’reflektorfénybe’.
Megszólaló: Szigetvári József – dramaturg

LÁBBÁBOS MESEMONDÓ
Csernik Szende – székely mesemondó és lábbábos saját elmondása szerint a mesélés számára összeforr a lábita bábozással, hiszen egyszer csak úgy gondolta, meg kell eleveníteni a szereplőket és mivel a kezei már foglaltak voltak, bábok kerültek a lábára. Így lett ő egy egyszemélyes bábszínház: a szoknyája a háttér, amin házikó és fácska is van és az alól bújnak ki a székely szereplők, hiszen róluk mesél leginkább, az ő életüket igyekszik visszaadni. Szende meséiben a székely szavak székely ízzel vannak ízesítve, hiszen abból a világból jött és ugyanúgy tudja csak visszaadni a meséket, ahogy egyszer ő kapta őket. Így volt ez a Battai Napokon is a gyereksátorban.
Megszólaló: Csernik Szende – székely mesemondó és lábbábos

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 29. – Szent Mihály arkangyal ünnepe
Szent Mihály, vagyis Mihály arkangyal egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Héberül „miká el”, ami azt jelenti „aki olyan, mint az Isten”. A többi főangyalhoz hasonlóan a művészetben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában, vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével). Mihály (vagyis Micháél) és Gábor (vagyis Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is. A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik Szent Mihály lova. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja is.

SZENES EMLÉKMŰSOR
A statisztikák szerint Szenes Iván Magyarország legtöbbet játszott szerzője, a Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma pedig több mint 400. Szenes Iván minden szerzeménye garancia a magas színvonalú, felhőtlen kikapcsolódásra – így volt ez a legendás dalszövegíró tiszteletére adott emlékkoncerten is, amely az idei Battai Napok nagyszínpadi programjainak sorát nyitotta. Gábriel orgánuma, kivételes előadói talentuma, Siménfalvy Ágota elbűvölő hangja, az őket kísérő tehetséges zenészek pedig igazán kivételes zenei csemegeként ’szólaltatták meg’ Szenes Iván dalait.
Megszólaló: Farkas Gábor Gábriel – énekes, színész

KÉKEK KIÁLLÍTÁSA
Hangyássyné Zsuzsa hagyománynak számító és a Battai Napokon immár 15. alkalommal látogatható kerti festmény kiállításán most először vettek részt festőművész- és keramikus társai, a KÉK művész csoport tagjai is alkotásaikkal.
Megszólaló: Hangyássyné Zsuzsa – festőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Szeptember 29. – Szent Mihály napja
A legenda szerint szeptember 29-én az olaszországi Gorganó-hegyen jelent meg Szent Mihály, ahol a tiszteletére később templomot építettek a hívek. Szent Mihály arkangyal az egyház ősi oltalmazója és a halottak szószólója. Jelképe a hatalmas kard, amivel legyőz minden gonoszt. A hagyomány úgy tartja, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra, innen a Szent Mihály lova elnevezés. Tisztelete egész Európában elterjedt, Magyarországon Szent István kora óta ünneplik. Ez a nap a gazdasági év fordulójára esik, jelzi az ősz kezdetét, ezért főként gazdasági élettel összefüggő szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá az őseink. Az ország sok részén a nyájak behajtásának, a pásztorok számadásának a napja volt.

COPACABANA
A Copacabana Brazil Showtánc remekül megkoreografált és ötletes műsora mind a női, mind a férfi szemnek rendkívül látványos. A ritmusos brazil zene és a dinamikus tánc pedig mindenkit magával ragad. Így volt ez az idei Battai Napokon való fellépésük során is.
Megszólaló: Reinhardt Susanne – manager

MARÓT VIKI
A Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar 2003 májusában alakult – ahogy ők mondják – egy „mosolygós C-dúrtól” hangos tavaszi napon. Az együttes olyan zenészekből áll, akiket egytől-egyig inspirált a 60-as, 70-es évek zenei világa. A zenekar alapítója: Novai Gábor, a zenekar énekesnője: Marót Viki. Az együttes másfél évtizedes fennállása alatt saját műfajt teremtett, amely aktuális zenei irányzatokat ötvöz a múlt század derekán született tánczenei műfajokkal. Az idei Battai Napokon színpadra lépett Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar is.
Megszólaló: Marót Viki – énekesnő