Paletta

Adás időpontja: 
2013. november 25, hétfő, 19:15
Leírás: 

KOLDUS ÉS KIRÁLYFI
Ki ne próbált volna különböző figurákat vetíteni a falra úgy, hogy a kezeit hátulról egy lámpával világítja meg? Nagyjából ez az alapja az árnyjáték-színháznak is, ám ezen egyszerű trükkhöz számos, jóval bonyolultabb is kapcsolódik azon az előadáson, amelyet a BKK közönsége is láthatott a Mézes Napokon. A BonBon Árnyékszínház egy egészen különleges, Magyarországon egyedülálló technikával készült, parádés kivitelű mesés-zenés játéka Mark Twain regénye alapján Dobos Emőke látványvilágával, Tarr Ferenc szövegére és Alpár Balázs zenéjére készült. A Koldus és királyfi c. előadáson a bábszínészek és a mesélő, Lukácsházi Győző együtt adták elő ezt a varázslatos történetet, felejthetetlen élményt kínálva kicsiknek, nagyoknak egyaránt.
Megszólaló: Tarr Ferenc – szövegíró

KÖZÖS VARRÁS
A százhalombattai Folthalom Foltvarró Klub tagjai rendszeresen látogatják egymást a régió foltvarróival, de az ország távolabbi településeivel is szoros kapcsolatot ápolnak. A hasonló érdeklődésű hölgyek között barátság alakult ki az idők során, a találkozókon ötleteket, technikákat, szabásmintákat cserélnek, megvitatják a foltvarrás millió csínját-bínját. Így volt ez a legutóbbi közös varráson is – a Zenálkó Etel Óvárosi Közössségi Házban.
Megszólaló: Sós Julianna – a Folthalom Foltvarró Klub vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 30. – Jonathan Swift születésnapja (1667)
Jonathan Swift ír szatirikus író tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy nyugalmazott politikusnak lett a titkára. Miután visszatért Írországba, az anglikán egyház felszentelt papja lett. Swiftet izgalmas, ám udvariatlan és különc embernek tartották. Irodalmi pályafutása 1701-ben kezdődött, műveinek megjelenésével pedig elkötelezte magát az írói pálya mellett. Legismertebb műve a Gulliver utazásai c. szatirikus utazási regénye érdekes és egyben izgalmas történet egy családapáról, Guliverről szól, aki körbeutazza a világot, hogy többet tudhasson meg más kultúrákról, emberekről. A regény 1726-ban íródott, egy kitalált szereplő képzeletbeli utazása, de a valószínűség látszatával, egyes szám első személyben, konkrét dátumokkal. A regény négy részből áll, ami négy utazást jelent – a törpék, az óriások, a filozófusok és a lovak országába.

KINCSES KOLOZSVÁR
Kolozsvár, Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa volt a témája a HBVK „Színek, versek, hangulatok: Barangolások Erdélyben” elnevezésű sorozatának legutóbbi állomásán, amelyen a Kincses Kolozsvárhoz kapcsolódó irodalmi és képzőművészeti alkotások kerültek „reflektorfénybe”.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

AMERIKA KOLOMBUSZ ELŐTT
A „Matrica” Múzeum művészettörténeti előadás-sorozatának második állomásán az előadó a Kolombusz előtti Amerika világában kalauzolta el közönséget. László Bandy azt mondja: Mexikótól Peruig fejlett civilizációk emlékeit találjuk a kontinensen, de a régészeti emlékek mellett láthatjuk, hogyan él tovább ez a kultúra a népművészetben.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár

KAPU-ABSZTRAKCIÓK
Az absztrakció jelentése: elvonatkoztatás, elvonás, lényeges tulajdonságok kiemelése, elkülönítése. És hogy mit jelent a „Kapu–absztrakciók” szóösszetétel, megfejthetik mindazok, akik megnézik Homolya Gábor kiállítását a BKK Mini galériájában.
Megszólaló: Homolya Gábor – grafikus és művész, fotós

HRABAL HUMORA
Bohumil Hrabal cseh író kifejező, rendkívül vizuális stílusban írt, gyakran nagyon hosszú mondatokban. Kedvenc karakterei gyakran fogalmaznak meg alapvető igazságokat a cseh kispolgár együgyű bölcsességével. Hősei egyszerre nevetségesek – primitív humoruk és kispolgári bujaságuk miatt – és testesítik meg a legnagyobb nehézségeket is túlvészelő életvidámságot és a legrosszabb körülmények között is boldogságra törekvést. „Humor az irodalomban” címmel
Pap János nevetéskutató tartott előadást Bohumil Hrabal humoráról a HBVK-ban.
Megszólaló: Pap János – nevetéskutató, zenei akusztikus, a Zeneművészeti Egyetem tanára

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November negyedik csütörtöke – Hálaadás ünnep
A Hálaadás Észak-Amerikában az egyik legnagyobb ünnep, minden évben november negyedik csütörtökén tartják. Az ünnep onnan ered, hogy a hajón érkezett fázó és éhező telepeseket az indiánok segítették a túlélésben. Megtanították őket a helyi halászat, vadászat mikéntjére, megmutatták az ehető növényeket. A túlélők az őszi bőséges termés után nagy ünnepséget rendeztek, ahová az indiánokat is meghívták. Hálaadáskor a legtöbb amerikai kiveszi szabadságként a következő napot, a pénteket is, ehhez jön még a szombat, meg a vasárnap, így négy napos az ünnep. A családok tagjai ilyenkor a távoli helyekről is hazautaznak, hogy együtt töltsék az ünnepeket. Elmaradhatatlan a hálaadás napi vacsora, melynek legfontosabb eleme, a pulyka olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást „pulyka napnak” is nevezik.

40 ÉVES A LISZT KÓRUS
A Liszt Ferenc Vegyeskar a város legrégebbi művészeti csoportja, mely Százhalombatta ipari arculatát igényes muzsikálással ellensúlyozta, ezzel bevonzotta a régióból is az amatőr énekeseket – kortól függetlenül – akiknek a munka, tanulás, gyermeknevelés mellett itt minőségi kikapcsolódásban lehet részük. A kórus 40 éves jubileumi koncertjének a Szent István Katolikus Templom adott otthont.
Megszólaló: Strausz Kálmán – karnagy