ÜTŐ TANSZAKI
Ütőhangszernek – megszólaltatási módjánál fogva – azokat a hangszereket nevezik, amelyeket kézzel, lábbal, vagy külön e célra készült szerszámmal, verővel, esetleg billentyűs, mechanikus szerkezettel megütve szólaltatnak meg. Ide tartoznak azok a hangszerek is, melyeknél a hangot olyan mozgás – rázás, kaparás, forgatás – által hozzák létre, mely közvetve eredményezi a hangszer részeinek összeütődését. Juhász Balázs a sz-i Művészeti Iskola új ütőtanára igazán sokféle ütőhangszerrel ismerteti meg növendékeit – így természetes volt, hogy az „Ütő tanszaki hangverseny” is ezt a sokféleséget tükrözze.
Megszólaló: Juhász Balázs – ütőtanár
DRÁMANAP
A BKK adott otthont a sz-i Arany János Általános Iskola által szervezett Drámanapnak, amelyen Mikó Csaba Tükörváros titka c. művét mutatták be a gyerekek – saját diáktársaiknak.
Megszólaló: Leszák Zoltánné – drámapedagógus
RÉGÉSZKEDŐ M. MŰHELY
A „Matrica” Múzeum legutóbbi, „RégÉSZkedő” című foglalkozására mindazokat várták, akik szeretnének egy kicsit „igazi régészek” lenni – vagyis „ásni”, rajzolni, fotózni, tisztítani, csomagolni, „mikroszkópozni”…
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, muzeológus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 23. – Stendhal születésnapja (1783)
230 éve született a híres francia író, a realizmus első képviselőinek egyike, Stendhal. Eredeti neve Marie-Henri Beyle volt. Az élete során 171 írói álnevet használt szerző leghíresebb regényei a Vörös és fekete és A pármai kolostor. Stendhal egészen fiatalon, 16 évesen Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi és az oroszországi hadjáratokban. A napóleoni háborúkat követően Milánóban telepedett le és ekkor kezdte meg irodalmi pályafutását. Eleinte főleg fordításai, útirajzai jelentek meg. 1821-ben visszatért Párizsba, majd konzulként képviselte hazáját Olaszországban. Azt mondják Stendhal lelkes zenerajongó és nagy nőcsábász volt, a nőkkel szembeni empátiája regényeiben is megnyilvánul.
SÜT A HOLD
Nóti Károly a pesti kabaré virtuóza, a csavaros logikájú, bravúros dialógusok nagymestere volt. Bohózataival, kabaré tréfáival a múlt század huszas éveitől nevettette a publikumot. A Karinthy Színház négy egyfelvonásos bohózatában ezek a franciás könnyedségű, sikamlós, körkörös félreértéseken, elhallásokon alapuló jelenetek teszik egyre mulatságosabbá a szereplők alakját és figurázzák ki őket, nevettető bájjal. Süt a Hold – ezt a címet kapta a BKK színpadán is bemutatott négy bohózat.
Megszólaló: Kiss Gábor – rendező, színművész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 23. – Madarász Katalin születésnapja (1934)
Madarász Katalin szüleitől örökölte a népi kultúra (zene, tánc, ének) szeretetét, édesapja színjátszó csoportot, édesanyja tánccsoportot vezetett. Madarász Katalin – saját bevallása szerint – a magyar nótát nem szerette fiatal korában. A nótát könnyedebb, pusztán szórakoztató műfajnak tartotta. Menet közben döbbent rá arra, hogy nem egészen volt helyes az ítélete ebben. Az évek során rájött, hogy a nóták költői módon fejezik ki az érzéseket. Tagja volt a Rajkó Zenekarnak, szerepelt a Honvéd Művészegyüttesben, a Bartók Együttesben is. 1954-ben kezdett el énekelni, és 1962-től hivatásos népdalénekes. Megkapta többek között a Magyar Rádió Nívódíját, Jákó Vera-díjat, Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Madarász Katalin 2000 óta Érden él.
KI VAGYOK?
„Szabadiskola – 500 év történelme versben és dalban” címmel új irodalmi előadássorozat kezdődött a Hamvas Béla Városi Könyvtárban, Dinnyés József zeneszerző, előadóművész „daltulajdonos” közreműködésével. „Ki vagyok? Kik vesznek körül?” - az önmeghatározás kísérletei és a velünk élő költők énekelt verseinek tanui lehettek az érdeklődők az első előadáson. A dalokat Dinnyés
József az elmúlt 40 évben írt műveiből válogatta.
Megszólaló: Dinnyés József – zeneszerző, előadóművész, „daltulajdonos”
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 26. – Selye János születésnapja (1907)
Selye János 1907. január 26-án született Bécsben. Édesanyja osztrák, apja magyar katonaorvos volt. Selye János a bencés gimnázium befejezését követően, a családi hagyományokat folytatva, a prágai német egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, itt szerzett orvosi valamint kémiai doktorátust. Mielőtt doktorrá avatták, Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult. Apjával ellentétben a kutatói pályát választja. Nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki. E mellett nagy figyelmet szentelt korunk betegségének, a szívinfarktusnak is. Stresszelméletéért közel 10 éven át jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg.
ÚJÉVI FREEDOM KONCERT
A Freedom Zenekar egyedi hangzásvilága különleges zeni élményt nyújt a klasszikus és a könnyűzenét kedvelő közönségnek egyaránt. Így volt ez az Újévi koncertjükön is, ahol ezúttal is vendégekkel kiegészülve zenéltek.
Megszólaló: Farkas Izsák – a Freedom Zenekar hegedűse; Dandó Zoltán – „vendégzenész”, hangszerelő