Paletta

Műsorunkban beszámolunk a Zenálkó Etel Közösségi Házban tartott családi napról és felidézzük az ExperiDance Produkció „Én, Leonardo” című táncjátékát is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A Madarak és fák napja története
Klebelsberg Kuno 1931-es, időnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletében – többek között – ez olvasható: ezen a napon a tanító hagyományosan „szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató „a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa „azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”. Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből mindez, Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolta a szokás felújítását és a miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e.

MADARAK ÉS FÁK
A hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e a Madarak és fák napja. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, amely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját, majd ezt követően – ahogy az iménti Napsorolónkban hallhatták – Klebelsberg Kuno „karolta fel” az ügyet. A Madarak és Fák Napja volt a téma a legutóbbi családi napon is a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban, ahol a gyerekek vidáman ismerkedhettek a különféle madarakkal és a környezetünkben élő fákkal.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 18. – Lackfi János születésnapja (1971.)
Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós Oláh János néven született, publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. Lackfi János személyében egy két lábon járó érettségi tétellel van dolgunk, erről ő így nyilatkozott: „Elismerem, kellemesen hullaszagú a dolog, de azért jóleső érzés. Az író-olvasó találkozókat is azért tartom fontosnak, mert kicsit rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy az irodalom nem egy halott fogalom, ami senkit nem érdekel. Ma is vannak olyan tankönyvek, amelyek irodalomtörténészi magasságokban fogalmaznak. Nem azokhoz szól, akiknek készült. Nem azt mondom, hogy Beatles-számra és Harry Potterre kell minden régi kötelező olvasmányt lecserélni, mert a régi íróinknak, költőinknek sok ma is érthető műve van. De élőbbé kell tenni az irodalmat.” Lackfi János ezen munkálkodik, így ő a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legtermékenyebb alkotója. Sosem tétlenkedik. Hallhatunk róla, legyen szó műfordításról, tanításról, kritikákról, blogolásról, gyermekirodalomról. Sőt irodalmi tevékenysége mellett fényképei is jelennek meg különféle folyóiratokban, de már önálló fotókiállítása is volt számos helyen.

EGRY – DERKOVITS – VAJDA
A két világháború között az európai képzőművészet fontos eseményeit a politikai és gazdasági viszonyok alakították. Az a két évtized, amely a két világháború közé ékelődött, páratlan helyzetbe hozta művészetünket. Egry József, Derkovits Gyula, Vajda Lajos munkásságát bemutatva, ezt a korszakot ismertette meg a hallgatóságával László Bandy a legutóbbi előadásán a HBVK-ban.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár

BULLET SHIH
Bullet Shih, a New Yorkban született képzőművész Budapesten él és egy kis kortárs galériát vezet Józsefvárosban. Itt állított ki László Bandy idén márciusban és ennek „viszonzásaként” most az ő képei láthatók a BKK Lépcső galériájában. Ahogy Szula Zsuzsanna fogalmazott: „hiába New Yorkban nőtt fel, az ottani piacvezérelt művészeti élettel szemben mindig vonzotta Európának az a klasszikus bája, ahol az alkotók füstös kávéházakban fejtik meg és forradalmasítják a valóságról alkotott képünket”. Valószínűleg ez vonzotta Bullet-et Budapestre, aztán – ha nem is egyenes út – de elvezette alkotásaival Százhalombattára.
Megszólaló: Bullet Shih – képzőművész

LEONARDO
Leonardo da Vinci, a reneszánsz hérosz, kirobbanóan sokszínű tehetségével örökre felszabadította gondolkodásunkat – de nyughatatlan elméje sötét oldalán számtalan befejezetlen művet, céltalan sodródást és magányt találunk. Zseniális művész, látnok tudós, nagyratörő építész, de milyen EMBER volt Leonardo da Vinci? Az ExperiDance Produkció Én, Leonardo című táncjátéka erre ad választ, bemutatva az életút kevésbé ismert, ellentmondásosan izgalmas epizódjait. A „zseni anatómiáját” a BKK közönsége is láthatta a legszabadabb művészet, a tánc segítségével egy lélegzetelállítóan látványos új produkcióban, Román Sándor koreográfiájával, Meskó Zsolt rendezésében és Czomba Imre zenéjével.
Megszólaló: Patonai Zsolt – táncművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 21. – Fehér Klára születésnapja (1919.)
Fehér Klára író, újságíró, Nemes László író felesége volt. Az 1950-es évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, amelyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat, gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt, humora és mély emberismerete tették népszerűvé. Gyermekeknek írt művei közül a Mi szemüvegesek, a Bezzeg az én időmben, az Én sose kapok levelet című ifjúsági regényei örök emberi problémák bemutatói. Ezért, bár sosem tartoztak a divat hullámai által repített művek közé, de ma is és mindenkor érvényesek.

DOBOSOK
„Szakértelem, színvonal, szenvedély! – ez a mottó áll a Metronóm Dobiskola honlapján. E három szó remekül tükrözte a dobosok május elsejei fellépését is.
Megszólaló: Buzás György – a Metronóm Dobiskola vezetője

IRINGÓS TÁNCOSOK
Südi Iringó arra törekedett, hogy az izgő-mozgó kicsiktől az egyetemistákig – sőt a felnőttek is – mindenki megtalálhassa az életkorához és stílusához illő tanfolyamot TáncStúdiójában. Az idei Városi Majálison a Tánc világnapjához kapcsolódó gálaműsorban – Iringó egyik régi tanítványa, Nyírő Anna irányításával léptek színpadra az Iringó TáncStúdió táncosai.
Megszólaló: Nyírő Anna – az Iringó TáncStúdió tanára, koreográfus

MYSTERY GANG
A Mystery Gang elnevezésű trió semmi mást nem csinál hosszú évek óta, mint a legautentikusabb, legelemibb, legkezdetlegesebb formájában mutatja be, milyen is volt a rock and roll Amerikában az ötvenes évek derekán. Azt mondják, egy átlagos koncertlátogatónak se kell több tíz percnél a Mystery Gang műsorából, hogy belássa, ezeket a dalokat pont a hihetetlenül egyszerű, ám metronóm pontosságú zakatolásuk miatt iszonyú nehéz jól előadni, arról nem beszélve, hogy az a fékeveszett szabadság és zabolátlan életérzés, amely ebből a zenéből árad, csakis hiteles fazonoktól fogadható el maradéktalanul. Egri Péternél hitelesebb rockabilly arcot pedig valószínűleg még sosem szült ez az ország. A „rockabilly királyai” zárták az idei Városi Majálist Százhalombattán.
Megszólaló: Egri Péter – a Mystery Gang énekese, gitárosa