BÓBITA 50
A „Matrica” Múzeumban „Bóbita 50” címmel kiállítás nyílt a Pécsi Bóbita Bábszínház és Bábmúzeum gyűjteményéből. A szám arra utal, hogy a 2011/12-es évadban az 50. születésnapját ünnepelte a Bóbita. Több, mint fél évszázada már, hogy Kós Lajos vezetésével színre lépett egy pécsi bábegyüttes, amely azóta is töretlenül működik. Az elmúlt öt évtizedet átölelő válogatást láthatja a sz-i közönség a „Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: Sramó Gábor – a Pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Busójárás
A busójárás mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. Fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok megelégelték a török rabigát. Ijesztő álarcokba öltöztek, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkeltek a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról. Ennek a mondának nem sok valóságalapja van, hiszen a történelem a török kiűzését Mohácsról egész másként hagyta ránk. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
POMÁZI ZOLTÁN
Pomázi Zoltán – az Új Bojtorján együttes énekese – gyakran lép fel gyerekek előtt, egy szál gitárral a kezében. Ez igazi kihívás számára – azt mondja – megjárta már a világ legnagyobb színpadait is országunk mindmáig legjobb countryzenekarának tagjaként, ám emberközelbe vinni, kézzelfoghatóvá tenni a zenét a gyerekek számára, ennek ellenére, cseppet sem könnyű dolog. Márcsak azért sem, mert a legtöbb ovisnak lehet, hogy az ő előadása az első koncertélménye – így nagy a felelősség. Pomázi Zoltán dalaival igazi „karneváli” hangulatot teremtett a sz-i Szivárvány Óvodában.
Megszólaló: Pomázi Zoltán – énekes, gitáros
KŐRÖSI FARSANG
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban – amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák – a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással akarták elűzni ezeket. Mondhatni ennek az ősi szokásnak a „továbbélése” – az iskolákban megrendezett farsang is. Elsőként a sz-i Kőrösi Iskola felsősöknek szóló rendezvényére kalauzoljuk el Önöket.
Megszólaló: Éberl Klára – pedagógus; DÖK segítő tanár
1-ES ISKOLA – FARSANG
Régen az emberek azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. A régi babonákat később elfelejtették, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt. Szerencsére – hiszen a gyerekek, így a sz-i 1-es iskola diákjai is szívesen bújnak „más bőrébe”.
Megszólaló: BaticznéKrálik Annamária – pedagógus, főszervező
EÖTVÖS FARSANG
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, „farsangvasárnapra”, „farsanghétfőre”, „húshagyókeddre”, az ún. „farsangfarkára” összpontosulnak. És mivel ezek többnyire hétköznapok, az elmúlt hétvége volt a farsangok ideális időszaka. A sz-i Eötvös Loránd Általános Iskolában pénteken és szombaton is állt a bál…
Megszólaló: Kovács Marietta – pedagógus, a DÖK vezetője
CSERKÉSZ FARSANG
„A cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül.” Így szól a hivatalos megfogalmazás, mely a gyakorlatban, ilyenkor farsang idején arról szól, hogy a sz-i 1026-os számú Szent László Király Cserkészcsapat minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezvényükre. A jubileumi jótékonysági cserkészbál a Magyar bál elnevezést kapta – disznótoros vendéglátás és nóta – tánc – kacagás várta a vendégeket a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban.
Megszólaló: Mikulásik Gábor – az 1026-os számú Szent László Király Cserkészcsapat vezetője
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A busó öltözet
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványossággá lett busójárás célja a téltemetés, a télűzés. Az emberek ilyenkor tehát ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük és elszalad.
TAKÁTS TAMÁS
Takáts Tamás énekes–gitárost többek közt a Karthago, a Senator és az East zenekarok tagjaként ismerte meg a közönség, majd miután Gál Gáborral, a Karthago egykori technikusával megalakította a Takáts Tamás Dirty Blues Band-et, eleinte leginkább már csak ezzel a formációval lépett fel. Az eredetileg hobbizenekarnak indult csapat hamarosan nagy népszerűségre tett szert, számos zenésszel bővült és azóta is rendszeresen koncerteznek – csupán az változott, hogy az együttes nevéből – vallási okokból – elhagyták a Dirty-szócskát. Takáts Tamás számos együttes élén volt már frontember, ám most mégis egy olyan koncertről számolunk be Önöknek, ahol ő meghívott énekesként – a Freedom Zenekarral együtt lépett színpadra.
Megszólaló: Takáts Tamás – énekes, zeneszerző, zenész