Paletta

Tánclázadás - Látvány, show, fergeteges hangulat, tehetséges gyerekek, felnőtt és profi táncosok – ez volt idén is a siker záloga és „A siker ára”

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Majális
A majális szó eredete a pogány korra vezethető vissza, a tavasz, a természet megújuló erejének ünneplésére utal és különösen az északi népeknél elterjedt. A tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe e nap és sok helyen szimbolikus cselekmények kapcsolódnak hozzá. Ilyen pl. a májusfaállítás, mely a szeretett lány háza előtt egyfajta szerelmi vallomás volt. Sok helyen, ha még állítanak is májusfát, „májfát”, akkor az egész település népe számára állítják a ligetekben, köztereken. Régen az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. A fát színes kendőkkel, szalagokkal – ezek egyértelmű nőszimbólumok –, sőt gyakran enni-és innivalókkal is díszítették – amit a legényeknek kellett lehozni – és a hagyomány szerint körül is táncolták a fát. Az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. Ehhez kapcsolódik még két kedves szokás, régen a ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba és a ház köré hordták, ill. – még napjainkban is élő szokás szerint – e nap reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratát.

SER GERGELY
Ser Gergely gyömrői születésű, a Szent László Lovagrendnél dolgozik, ahol tapasztalati úton történő katonai hagyományőrzéssel, kísérleti régészettel és életmód-rekonstrukcióval foglalkoznak, kiemelten a népvándorlás korának idejéből. Mindemellett Gergely hisz a népmesék igazságában, élőszavas mesemondással is foglalkozik – e „kettősségről” is kérdeztük őt a legutóbbi Családi Mesedélutánon a HBVK-ban, ahol ezúttal ő volt a mesélő.
Megszólaló: Ser Gergely – mesemondó

TARISZNYAKÉSZÍTŐS
A legutóbbi Családi Mesedélutánon a HBVK-ban – a hagyományoknak megfelelően – nemcsak a meséé volt a főszerep, hanem alkothattak is a gyerekek, ezúttal Varró Ágnessel.
Megszólaló: Varró Ágnes – foglalkozásvezető, kézműves

A NÉGY MUSKÉTÁS
Id. Alexandre Dumas regénye, „A három testőr” egy fiatalember kalandjait meséli el, akit D’Artagnannak hívnak és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai, Athos, Porthos és Aramis. Dumas regényét a Szép Ernő Színház társulata „A négy muskétás avagy a királynő nyaklánca” címmel musicalként dolgozta fel és ezt láthatták a felsőtagozatos diákok a BKK „Grund” bérletének záróelőadásaként.
Megszólaló: Szinovál Gyula – társulatvezető, rendező, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Florália
A Római Birodalomban május hónapban tartottak Florália ünnepeket. A római vallásban Flóra a virágoknak, virágzásnak, a természetnek tisztelt istennő volt. Ő személyesítette meg a tavaszt, az újjászületést. Hozzá kapcsolódik a Florália, a megújulás ünnepe, amely eredetileg a rómaiak egyik legnagyobb örömnapja volt. A floraliák kedvelt eseménye, hogy termékenységet szimbolizáló babot, borsót, lencsét dobtak a mulatózó nép közé. Az ünnepségeken színészek, táncosok, cirkuszi játékok szórakoztatták a közönséget. A hangulat magasra hágott, az esemény nem volt mentes a túláradó jókedvtől, a kicsapongásoktól, sőt, a durva tréfáktól sem.

KÖLTÉSZETNAPI GONDOLATOK 1.
A Magyar Költészet Napjához kapcsolódóan számos értékes gondolatot fogalmaztak meg kameránk előtt a HBVK munkatársai, amelyeket megosztunk majd Önökkel ebben a hónapban. Most következzék ebből az első összeállításunk.
Megszólaló: László Anikó – könyvtáros

REGŐS ÁGI KIÁLLÍTÁSA
A Cseh Tamás által szerkesztett „A csillagokkal táncoló Kojot” című könyvben szereplő mesék az észak-amerikai nagy síkság népeitől származnak. A világ keletkezéséről szóló mítoszok, a harci- és hőstörténetek, tanmesék és legendák a meséken keresztül maradtak az utókorra. Így váltak személyes ismerősökké a titokzatos teremtők és teremtmények, amelyek az indiánok hite szerint alakítják az emberek és a világ sorsát. Ez a könyv, ill. egy erre íródott zenemű ihlette Regős Ágnes képzőművész legújabb kiállítását, amelynek a BKK Galériája adott otthont.
Megszólaló: Regős Ágnes – képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Japán „majális”
A majálisok inkább kötődnek Európa országaihoz, mint Amerikához és a tavasz ünneplése inkább az ázsiai népek körében ismeretes még, ahol szintén fellelhetők hasonló okból tartott ünnepek. Japánban pl. ilyenkor tartják a Kodomo no hi nevű ünnepet, ami azt jelenti: Gyerekek napja. Az április 29-e és május 5-e közti hetet „Aranyhét”-nek nevezik Japánban. Kezdődik a növények ünnepével – ez a nap egyébként korábban Hirohito császár születésnapja volt és halála óta így tisztelegnek előtte. Május 3-a a Japán alkotmány ünnepe, május 4-e nemzeti munkaszüneti nap, a zárónap, május 5-e pedig a gyerekek napja. Korábban ez a nap a fiúk ünnepe volt, mára már általános gyereknap lett. A tradicionális dekorációk viszont a fiúk ünnepére utaló szimbólumok maradtak, pl. ponty-alakú szélzsákok és díszes szamuráj-figurák, fegyveres bábuk, szamuráj sisakok. Ezen a napon tartják a fiúk fesztiválját, a Tango no Sekku-t, valamint az Omikoshi körmenetet is, amelyen egy kisméretű szentélyt hordoznak körbe a közösség tagjai.

TÁNCLÁZADÁS
„Van, amikor egy álom megvalósítása fontosabb mindennél...” Így kezdett neki négy évvel ezelőtt Papp János táncművész a táncLÁZadás című „álom” megvalósításához és azóta is töretlen lelkesedéssel, újabb és újabb ötletekkel valósítja meg mindezt rendezőként, koreográfusként. Látvány, show, fergeteges hangulat, tehetséges gyerekek, felnőtt és profi táncosok – ez volt idén is a siker záloga és „A siker ára”. A táncLÁZadás showműsor ezúttal egy fiatal táncosról szólt, aki mindent megtesz azért, hogy életét úgy élje, ahogy megálmodta. Egy váratlan pillanatnak köszönhetően ez az álom megvalósulni látszik, de ennek, a sikernek ára van…
Megszólaló: Papp János JP – rendező, táncművész, koreográfus; Füzes Nóri – táncművész