Paletta

Húsvéti ünnepi színházi előadásként a veszprémi Pannon Várszínház Mária evangéliuma című rockoperáját láthatta a BKK közönsége

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvéti jelkép – a bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány, amelynek eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak és annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.

NYUSZIS CSALÁDI NAP
A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta és mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt és az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált az évek során – így az Óvárosi húsvétváró családi napot sem lehetett volna nyuszi nélkül megtartani...
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus

MÉZESKALÁCSOS CSALÁDI NAP
A húsvéti jelképek, szimbólumok egyike a barka. Érdekesség, a barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. A Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban a Húsvéti készülődés során számos olyan dísz is készült, amelyek a barka-ágak díszítésére is szolgálhatnak.
Megszólaló: Tószegi Judit – foglalkozásvezető, mézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Húsvéti jelkép – a tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Régen a minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

MÁRIA EVANGÉLIUMA
Húsvéti ünnepi színházi előadásként a veszprémi Pannon Várszínház Mária evangéliuma című rockoperáját láthatta a BKK közönsége. A Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi szerzőhármas nevével fémjelzett nagyszabású produkcióban a bibliai alaptörténeten túl lehetőség mutatkozik az anyaság szerepének értelmezésére, sokrétű kibontására. Igazi összművészeti produkcióra törekedtek az alkotók: a magas szintű énektudás, a színészi játék, a kortárs táncszínházi jelenetek egysége pedig lenyűgözte a battai közönséget is.
Megszólaló: P. Petőcz András – színművész; Ágoston Máté – színművész

HÚSVÉTI KONCERT
Az idén immár 18. alkalommal adott húsvéti koncertet a Canticum Novum Kamarakórus. Csehák Izolda karnaggyal a Szent István templomban tartott program után beszélgettünk, arról is, hogy ez az ünnepi esemény mennyire fontos az életükben.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Tojáshímzés és a tojás, mint jelkép
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. A díszített tojás neve hímes tojás és magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Érdekesség, hogy a görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint pedig, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

BOGDÁN BENCE
Egy-Pár-Kapcsolat – az ismerkedéstől a gyermekvállalásig címmel 3 alkalommal tartott és tart még április 20-án, beszélgetésre is alkalmat adó előadást Bogdán Bence a HBVK-ban. A pszichológus a nagy érdeklődésre való tekintettel, előadássorozatához kapcsolódóan legutóbb – mintegy ráadásként – párkapcsolati kérdésekről kötetlen beszélgetésre várta az érdeklődőket.
Megszólaló: Bogdán Bence – pszichológus

EMLÉK ÉS VARÁZSLAT
Számos emlékezetes és varázslatos pillanat született ismét a Felhőjárók Mozdulatszínház költészetnapi gálaműsorán, amelynek a BKK színházterme adott otthont. A Sérültekért Alapítvány és a Világfa Alapítvány közös műsora előtt a két főszervezővel, Szélpál Stefivel és Rédli Évával beszélgettünk, többek között az idei műsor címéről is, Emlék és varázslat.
Megszólaló: Rédli Éva – főszervező, drámapedagógus; Szélpál Stefi – főszervező, drámapedagógus