Hamvas Béla születésnapja apropóján sok eseményről, például a Hamvas emlékfa ültetéséről is szó lesz az adásunkban
LÉGIÓSOK
A márciusi „Matrica” Műhelyen részt vevők találkozhattak a kecskeméti X. Gemina legió katonáival is. A hagyományőrzők tavaly ősszel itt zárták a katonai évet és most itt is nyitották meg az új „szezont”. A kürt megtisztításának ünnepén a katonák szertartást, bemutatót és ételkóstolót is tartottak.
Megszólaló: Bereczki Sándor – hagyományőrző
A NŐ
A szépség és a reklám – A női ideál alakulása a 20. század első felében címmel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tárlata nyílt meg a „Matrica” Múzeumban. Az öt évtizedet bemutató divat- és reklámtörténeti kiállítás a nők reklámozásban betöltött szerepét szemlélteti az intézmény gyűjteményének darabjaival. A tárlat 1900-tól az 1940-es évek végéig tekinti át a változó divatirányzatokat és egyúttal alkalmat ad a női szépségideál és a divat változásának nyomon követésére. Az egyes korszakok hangulatát és életérzését enteriőrök, fotómontázsok, korabeli ruhák, cipők és egyéb kiegészítők segítik felidézni.
Megszólaló: Kulich Julianna – kurátor, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa
NEMADOMFEL
A Nemadomfel Együttes kitűnő példa arra, hogy a mozgáskorlátozott, az értelmileg akadályozott és a látássérült emberek is lehetnek kitűnő „példák”, és igenis, az értelmileg akadályozott embereknek is van mondanivalója a világ számára, hiszen speciális helyzetükből adódóan, sajátosan látják a világ dolgait, de gyakran pont ez a rendhagyó látásmód ébresztheti rá az átlagembert arra, hogy melyek is az igazán értékes dolgok a világban. A Nemadomfel Együttes tagjai színvonalas zenéjükkel, elgondolkodtató dalszövegeikkel, őszinte lelkesedésükkel és az elmaradhatatlan „nemadomfel” életérzéssel örvendeztették meg az Arany János Iskola és Gimnázium diákjait az ún. Érzékenyítő program keretében tartott koncerten.
Megszólaló: Kiss Barna – a Nem Adom Fel Alapítvány művészeti vezetője, gitáros
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 28. – Psota Irén születésnapja (1929.)
Psota Irén a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja gyermekkorától színészi pályára készült. 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, abban a legendás osztályban, amelyben osztálytársa volt többek között Horváth Teri, Váradi Hédi vagy Szemes Mari. Minden műfajban otthonosan mozgott, az általa ábrázolt alakoknak szinte nincsenek határai. Szerepei a tragédiától a musicalen át a vígjátékig terjedtek. Minden alakítását összetetten, egyedi módon ábrázolta.
A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, éppúgy, mint a vígjátéki szerepeiben rejtőzködő tragédiát. Tette mindezt a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával.
KELETI ANIKÓ KIÁLLÍTÁSA
Az utolsó virág címmel Keleti Anikó festőművész akvarelljeiből nyílt kiállítás a HBVK előterében. Az ünnepélyes megnyitón Keleti Anikó volt a „kép”, József Rozsnyai Júlia pedig a „hang”.
Megszólaló: Keleti Anikó – festőművész; József Rozsnyai Júlia – színművész, könyvtáros
HAMVAS-FA
Városunk könyvtárának névadója, Hamvas Béla 120 évvel ezelőtt, 1897. március 23-án született Eperjesen, így 2017-ben, a jubileumi év során a HBVK munkatársai szervezésben számos eseményen tiszteleghetünk Hamvas emléke előtt. Az ünnepélyes rendezvénysorozat nyitányaként az intézmény mögött álló Hamvas-fa mellé kikerült egy emléktábla és az avatási ceremónián pedig köszöntőt mondott Baka Györgyi, aki ezer szállal kötődik a Hamvasi-szellemiséghez.
Megszólaló: Baka Györgyi – költő
HAMVAS BÉLA, AZ EMBER
A százhalombattai városi könyvtár 1999. december 1-je óta viseli Hamvas Béla nevét, de szelleme már évekkel korábban beköltözött az intézménybe az egykori szabadegyetemi estek, az ott felszólaló írók, irodalomtörténészek által. Azóta számos előadás, beszélgetés, klubest témáját adta az író, filozófus és nem utolsósorban könyvtáros szellemisége és munkássága. A Hamvas-fa avatását követően az érdeklődők személyesen találkozhattak és beszélgethettek Hamvas Béla egykori kollégájával Szabó Mihállyal, aki a bokodi erőműben dolgozott a kényszerűségből raktáros és gondnoki feladatokat ellátó íróval.
Megszólaló: Szabó Mihály – Hamvas Béla egykori munkatársa
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 31. – Emil Adolf von Behring halálának évfordulója (1917.)
Emil Adolf von Behring német bakteriológus, immunológus 1901-ben elsőként kapta meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a diftéria elleni szérum kidolgozásáért. Mivel ekkoriban a diftéria (vagyis a torokgyík) egyike volt a vezető
halálokoknak, Behringet „a gyermekek megmentőjeként”, tetanusz elleni
szérumáért pedig „a katonák megmentőjeként” ünnepelték. Érdekesség, hogy róla nevezték el a Von Behring krátert a Holdon, az ún. Behring aszteroidát, a Marburgi Egyetem Emil von Behring-díját, valamint számos németországi iskolát és utcát.
PESOVÁR GÁLA
Az V. Pesovár Napok zárásaként díjkiosztó és gálaműsornak adott otthont a BKK színházterme. Ez az esemény remek alkalom volt arra, hogy Nagy Péter Gábor igazgatóhelyettessel az öt nap rendezvényeiről is beszélgessünk.
Megszólaló: Nagy Péter Gábor – a PFAMI igazgatóhelyettese, táncpedagógus
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni