Paletta

A HBVK Családi mesedélutánjával, római kori Matrica Műhellyel és költői esttel is várjuk műsorunk nézőit

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A római katolikus egyház Jézus fogantatását ünnepli Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé és így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. A népi kalendárium szerint pedig derült idejével jó termést is ígér. Egyébként ősi hitvilágunkban már tetten érhető az istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya és gabonával, gyümölccsel ábrázolják. A székelyek és a csángók Babba Máriához fohászkodnak, akinek lába alatt a hold és feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Babba Máriát a Holdban látják és a teliholdat is Babba Máriának nevezik.

ÖLTÖGETÉS
A HBVK-ban a mesekedvelő gyerekek örömére folytatódnak a méltán népszerű Családi Mesedélutánok, ahol mindig lehetőség van alkotásra is. Legutóbb Kovács Marianna könyvtárvezető mesélt, László Julika néni pedig tavaszi öltögetéssel és papírhajtogatással várta az érdeklődőket.
Megszólaló: Lászlóné Julika – foglalkozásvezető

30 LÉPÉS A RÓMAI KORBAN
A márciusi „Matrica” Műhelyen részt vett a kecskeméti X. Gemina legió katonáival, majd az ő programjukat a római monopoly játék követte, melyben családok, csapatok gyűjthettek ezüstpénzt és vásárolhattak római villát vagy házat. A játék után pedig korabeli ékszerek másolatait is elkészíthették a gyerekek.
Megszólaló: Takácsné Németh Gabriella – régész, muzeológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 22. – Johann Wolfgang von Goethe halálának évfordulója (1832.)
185 éve halt meg Johann Wolfgang von Goethe német író, költő, grafikus, akinek óriási hatása volt az európai gondolkodásra, művészetre és a magyar irodalomra is.
Munkássága átöleli a költészetet, drámát, prózát, filozófiát és a tudományt. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott és jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa. Állítólag a világirodalom kifejezés is tőle származik, a korszakot pedig, melyben élt, Goethe koraként is említik.

KÖLTŐI EST
„Egy belső zarándoklat metamorfózisai – törtségből az ébredésbe” címmel Baka Györgyi költővel verseiről és Hamvas Béla szellemi hatásáról László Bandy és Szalai Gáborné beszélgetett a HBVK-ban tartott költői esten, mely esemény remek lehetőséget adott arra, hogy összegezzük a költőnő eddigi munkásságát.
Megszólaló: Baka Györgyi – költő

ZARÁNDOKLAT A VÁROSÉRT
A „Zarándoklat a Városért” elnevezésű rendezvényt az idén már 6. alkalommal szervezte meg a Százhalombattai Római Katolikus Plébánia, melyre nem csak a „templomba járókat”, a háttérben szimpatizálókat is invitálták. A zarándoklat ezúttal is alkalmas volt a nagyböjti engesztelésre, méltó előkészület a feltámadáshoz vezető út megélésére.
Megszólaló: Németh István – főszervező, a Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség világi elnöke

KAKUK PALI BÁCSI
Kakuk Pál Királdon, egy Borsod megyei kis bányatelepen született és már itt elkezdett néptáncot tanulni, majd Miskolcon az „Avas” táncegyüttesben táncolt, majd 18 évesen a Magyar Állami Népi Együttesbe nyert felvételt, ahol 25 évet töltött el. A világ szinte minden tájára eljutott és terjesztette a magyar népi kultúrát. 1992-ben szakmai nyugdíjba ment és ekkor az amatőr néptánc mozgalomban kezdett el tanítani, azóta is aktívan vezet és épít néptánccal foglalkozó közösségeket. Kakuk Pál volt 20 évvel ezelőtt a Forr-Más Hagyományőrző Együttes alapító tánckarvezetője is, a jubileumi gálaműsor kapcsán készült vele a most következő beszélgetés.
Megszólaló: Kakuk Pál – alapító tánckarvezető, táncművész, koreográfus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 26. – Ludwig van Beethoven halálának évfordulója (1827.)
190 éve halt meg Ludwig van Beethoven német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, a bécsi klasszicizmus legszubjektívebb hangú mestere, aki nagy, nemes eszméket öntött zenébe. Műveit a felvilágosodás, a klasszikus német filozófia és a francia polgári forradalom humanista eszméi hatották át. Nem műértők kis köréhez, hanem az egész emberiséghez akart szólni. Érdekesség, hogy Beethoven több ízben is ellátogatott Martonvásárra a Brunswick családhoz. Brunswick Ferenc azon kevés főurak közé tartozott, akit Beethoven személyes barátjává fogadott és akinek mecénási lelkületére élete végéig számíthatott.
Így talán az sem meglepő, hogy a zeneszerző – Anton Sauter muzsikus költő által a halottasházban levágott – hajfürtje Martonvásáron található. Az ereklyét Franz Seraphin Hölzlnek ajándékozta a költő, aki továbbajándékozta 1870-ben a Pécsi Dalárdának, majd 1958-ban a martonvásári Beethoven Emlékmúzeum kapta meg a dalárdától és azóta is itt tekinthető meg.

NŐNAPI SEPRENYI
Az idei Városi Nőnapon egy „meglepetés vendég”, Seprenyi László is fellépett, vele készült a most következő beszélgetés.
Megszólaló: Seprenyi László – színművész

SABBATHSONG
A Sabbathsong Klezmer Band vezetője, Masa Tamás azt mondja: az általuk
teremtett közösség tagjaként „lehetsz zsidó, roma vagy egyik sem: örömzene, amit hallasz. Öröm a zenésznek, öröm a publikumnak. Színtiszta élvezet.” Így volt ez a BKK-ban tartott koncertjükön is.
Megszólaló: Masa Tamás – együttesvezető, énekes; Beke Farkas Nándor – a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője