Műsorunkban tájékoztatást kaphatnak a várhatóan szeptembertől induló Napos-Holdas Tanodáról, és meghallgattuk Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus előadását is
NAPOS-HOLDAS TANODA
NaposHoldas néven ún. tanoda indul szeptembertől városunkban, amelyben a gyerekekre egyénre szabott alapfokú oktatás, tapasztaláson alapuló megismerés, szabadságra, kreativitásra nevelés, kis létszám, egyéni tempó és természetközeliség vár. A NaposHoldas Tanoda bemutatkozásán a HBVK-ban az ötletgazda-alapítóval és a tanítóval beszélgettünk.
Megszólaló: Rédli Éva – ötletgazda és alapító, drámapedagógus; Papné Kollár Anikó – tanító
ÖNÉRVÉNYESÍTÉS
Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint: „azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: És akkor mi van?! Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk.” Dr. Almási Kitti az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (közismertebb nevén a Lipótmezőn) ismerkedett meg közelebbről a hangulat- és szorongásos zavarok terápiájával, jelenleg, immár magánpraxisában, ez tartozik fő terápiás területei közé. Önérvényesítés, önmegvalósítás (félelmek és gátlások leküzdése) – ez volt a téma a BKK Kamaratermében tartott előadásán.
Megszólaló: Dr. Almási Kitti – klinikai szakpszichológus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 6. – Michelangelo születésnapja (1475.)
Michelangelo, az olasz reneszánsz nagy mestere áttörve a hagyományos kereteket, ledöntve az emberi és művészi szabadság korlátait, műveivel egy olyan örök érvényű világot teremtett, amely túlnő századokon, korokon, irányzatokon. Örök harcban volt önmagával és a világgal, ezt az állandó küzdelmet véste márványba, festette falra és foglalta versbe. A szobrászatban, festészetben és az építészetben egyaránt eljutott az alkotás csúcsára, de önmagát azonban mindig szobrásznak vallotta. A művészi pályája tragikus. Kora ifjúságától fogva jellemzik a riadt menekülések, hirtelen pánikok, váratlan meghasonlások. Nemcsak pápai megbízóival áll állandóan hadilábon, hanem munkatársaival is. Nyoma sincs benne az anyagiasságnak, mégis állandóan anyagi gondokkal viaskodik. Ha munkájával foglalkozott, beérte egy darab kenyérrel és azt is munka közben ette. Gazdag volt, de szegény ember módjára élt. Családját szerette, bár félt, hogy munkájában zavarják. Michelangelo különös, vad, magányos ember volt.
FELICE ÉS CLAIRE
Tennessee Williams az egyik legsűrűbben játszott huszadik századi szerző kevésbé ismert és ritkán játszott, több mint egy évtizeden át érlelt, 1973-ra befejezett színműve A kétszereplős darab. Ez a dráma ihlette meg Szabó Brigittát és Bolla Gábort – így született meg a Felice és Claire című színdarab forgatókönyve. Ezt a darabot láthatták az Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjai, nem „véletlenül” ők, hiszen az egyik címszereplő, Szabó Brigitta szintén ebbe az iskolába jár.
Megszólaló: Farkas Bálint – a „színész”; Szabó Brigitta – a „színésznő”
SZILUETT
A szatirikus és egyéb sajtóból, ill. a médiából jól ismert karikaturista, a „sztárok rajzolójának” nevezett DLUHO, vagyis Dluhopolszky László már másfél évtizede készít különböző céges és magán rendezvényeken party karikatúrát, illetve művészi sziluettek kivágását. Tavaly karikatúrákkal, az idén pedig sziluettekkel, vagyis árnyképekkel lepte meg az Arany bál közönségét.
Megszólaló: Dluhopolszky László – portrékarikaturista, sziluettművész
HAMVAS FILMKLUB
A HBVK munkatársai a Hamvas120-Filmklub első állomásával egy egész éves rendezvénysorozatot indítottak útjára, amely során számos alkalommal tisztelegnek az idén 120 éves Hamvas Béla személye és munkássága előtt. A filmklub havonta egy-egy alkalommal várja majd az érdeklődőket különböző Hamvas Bélához kapcsolódó felvételek közös megtekintésére – és klub lévén – beszélgetésre, emlékezésre.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – a Hamvas120-Filmklub vezetője, könyvtáros
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 10. – Kertész Mihály halálának évfordulója (1962.)
55 éve halt meg Kertész Mihály Oscar-díjas magyar-amerikai filmrendező. Budapesten született 1886. december 25-én éjjel Kaminer Manó néven, zsidó családba. 17 éves korában elszökött otthonról egy cirkusszal, majd színésznek tanult. 1905-ben pedig vezetéknevét Kertészre változtatta. A filmtörténet hajnalán kezdetben még színészként az elsők között kezdett a némafilmezéssel foglalkozni. Dániában volt az első rendezése, majd Kolozsváron és Berlinben is dolgozott. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és Michael Curtiz-re angolosította nevét. 1927-ben lett a Warner Bros. állandó munkatársa és hosszú hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített. Kertész Mihály a Casablanca című film rendezéséért kapta meg az Oscar-díj a legjobb rendezőnek elismerést.
ARANY VÁROS MŰVÉSZCSOPORT
Az Arany Város Művészcsoport – Kecskés Zoltán megfogalmazása szerint – „12 alkotó, egy tucat színes, izgalmas egyéniség, 12 belső világ a premierről, Nagykőrösről”. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola egykori diákjainak – akik mára meglett művészek – alkotásaiból nyílt kiállítás a BKK emeleti galériájában.
Megszólaló: Molnár Eszter – művészettörténész
RETROVÍZIÓ
Idén is megrendezésre került az 1026.-os számú Szent László Király cserkészcsapat nagysikerű jótékonysági bálja, melynek témája ismét a retro volt. Az est során új sztárok és új fellépők léptek színpadra, de a hangulat a régi, igazán „retrovízió” volt.
Megszólaló: Ostorházi Norbert – főszervező, cserkész
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni