Paletta

Magazinunkban mesés tárlatvezetéssel, mesedélutánnal és kiállítással is várjuk nézőinket

30 LÉPÉS
A „Matrica” Múzeum legutóbbi gyerekeknek szóló foglalkozása a 30 lépés a bronzkorban elnevezést kapta. A múlt iránt érdeklődő gyerekek miután megtekintették egy különleges, mesés tárlatvezetés során az állandó kiállítást, elképzelhettek egy bronzkori települést – épületeivel, élőlényeivel, környékével együtt és játéktáblán közösen eljátszották az akkor élt ember mindennapjait, végül pedig mindenki elkészíthette saját kedvenc bronzkori tárgyát.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus

GÁREMBUCKA
A Gárembucka nevű formáció mesemondói azt mondják, mint a mesékben a hősök, ők is elindultak világot látni, hogy felfedezzék a mesék csodálatos birodalmát és megosszák másokkal mindazt, amit ott találtak. Mesélnek kicsiknek, mesélnek nagyoknak és közben rengeteget játszanak és zenélnek is. A HBVK legutóbbi Családi mesedélután és játszóház foglalkozásán a mesemondók Bumberák Maja és Gregus László voltak.
Megszólaló: Gregus László – mesemondó; Bumberák Maja – mesemondó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Farsang
A farsang a nagy evések és ivások időszaka, mellyel – a hagyomány szerint – szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni. A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. Ilyenek a kormozás, a busójárás, a téltemetés – melyek a tél mint gonosz elűzését jelképezték. Ilyenkor maskarába bújt emberek jártak házról házra, adományokat gyűjtöttek, köszöntőket mondtak, mellyel az esztendő bőséges termését, az emberek jövőbeli sikereit hivatottak megjósolni. Régen általános volt a tánc és a bálozás szinte minden faluban. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Amikor elérkezett e nap vége, vagyis éjfél volt, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak és abbahagyták a mulatozást. A bíró letette a vonót vagy dudát, mert „begyött a böjt”. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda pedig már a hosszú böjt megkezdésének első napja.

SODRÁSBAN
Csóka László festőművész az idén januárban ünnepelte 50. születésnapját. A jeles évfordulót több nagyszabású magyarországi, illetve külföldi kiállítással szeretné ünnepelni, a közönsége számára pedig művészi élménnyé varázsolni. Csóka László utóbbi években készült alkotásai egy misztikus, különleges világot jelenít meg, absztrakt művek. A „Matrica” Múzeum új időszaki kiállítása ebbe, a művész különleges színes világába enged bepillantást az érdeklődőknek.
Megszólaló: Csóka László – festőművész

PESTI SRÁCOK
A Honvéd Férfikar az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült „Pesti srácok” című műsorában olyan kompozíciókat szólaltat meg, amelyekkel a forradalom és szabadságharcban résztvevőkre emlékeznek. Ezt az emlékkoncertet hallhatta a BKK közönsége is.
Megszólaló: Strausz Kálmán – a Honvéd Férfikar vezető karnagya, művészeti vezetője

FÁBIÁN JANKA
Fábián Janka (eredeti nevén Mezei Johanna) az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol-történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az évek során a történelem szeretete megmaradt, viszont az írás lett a fő „mozgatórugó” – így születtek sorra a romantikus regények történelmi háttérrel, és minden, ami ehhez kapcsolódik, szorosan vagy lazán – ahogy Fábián Janka fogalmaz – arcok, történetek, szerelmek és a nagybetűs történelem. „Történelem női tükörben” – ezt a címet kapta az írónő a HBVK-ban tartott találkozója a közönséggel.
Megszólaló: Fábián Janka – írónő

ÚJÉVKÖSZÖNTŐ
A Forrás Néptáncegyüttes évadnyitó, újévköszöntő gálaműsorában közreműködtek a Pesovár Ferenc Néptánc Suli növendékei és a Tarsoly Zenekar. A színházteremben tartott rendezvényt követően pedig a BKK közösségi terében táncház várta a fellépőket.
Megszólaló: Asztalos-Kiss Zsuzsanna – a PFAMI igazgatója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 31. – Franz Schubert születésnapja (1797.)
A 220 éve született osztrák zeneszerző, Franz Schubert rövid élete alatt (hiszen csupán 31 évet élt) ezernél is több darabot írt és újrateremtette a dal műfaját. A bécsi udvari énekkarban tanára Salieri volt, aki azt mondta róla: mindent tud, amit a zenéről tudni lehet. Egész életében nehéz anyagi körülmények között élt, nehéz természete miatt állást huzamosabb ideig nem kapott, előnytelen külseje miatt pedig a nősülésre sem igen gondolhatott. Magyarországon is járt, egy nyáron át zenetanári állást vállalt gróf Esterházy János lányai mellett Zselizen. Gyakran komponált dalokat korabeli költők verseire, így született első nyomtatásban megjelent műve a Rémkirály, melyet Goethe híres versére írt. Sorra születtek művei, de a bécsi színházaknak nem tetszett és a közönség figyelmét sem keltette fel, életében nem ismerték fel művészetének igazi jelentőségét. Schubert-et, saját kérésére, a währingeri temetőbe, Beethoven mellé temették, akit egész életében csodált.

BATTAI DALÁRDA
A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban a 2017-es Százhalom Kalendárium ünnepélyes bemutatóját a Battai Dalárda nevű férfikórus nyitotta meg. Ez a fellépés remek alkalom volt arra, hogy vezetőjükkel, Tóth Ernővel beszélgessünk a daloskedvű baráti társaságról.
Megszólaló: Tóth Ernő – a Battai Dalárda vezetője