Paletta

Műsorunkban többek között szó lesz elefánt kiállításról, rendhagyó néptánc óráról és a Freedom Jazz Quartett újévi koncertjéről is

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 22. – a Himnusz születésnapja
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. De népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban és először 1828-ban jelentette meg. A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes szerkezetű költemény. A vers keretét adó első és utolsó versszak a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok pedig a múltat és jelent állítják szembe egymással. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti
Színház mutatta be 1844-ben. Érdekesség, hogy a magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává.

ELEFÁNT-KIÁLLÍTÁS
Kínában az elefánt őshonos állat volt, melyet a fizikai, mentális erő és a hatalom jelképének tartottak. Sőt a boldogság jelképének is – talán nemcsak azért mert az „elefánton ülni” és a „boldogság” szó a kínai nyelvben hasonlítanak egymáshoz. A feng shui, vagyis az ősi kínai hagyomány szerint pedig: „A felálló ormányú elefánt szerencsét hoz, a család és az egészség területén”. Czakó Nicolette elefánt gyűjteményének első darabját 2006 októberében kapta, hogy szerencsét hozzon az egészségi állapotában. Ezt követőn elkezdtek szaporodni az elefántok az otthonában és már több 300 darabos a „készlet”. Czakó Nicolette igazán gazdag és sokszínű gyűjteményének a BKK adott otthont, hogy mások is láthassák mindezt.
Megszólaló: Czakó Nicolette – gyűjtő

BUKOVICS JÁNOS
Január 22-én a Magyar Kultúra Lovagjává avatják Bukovics János apci vadőrt, akit a Közösen Apcért Podmaniczky díjas Egyesület jelölt a megtisztelő címre. Bukovics János a nagyapai hagyományt követve lett a Palócföld ismert mesemondója, majd miután a népmesei hagyományok ápolásának segítőjeként az ország szinte valamennyi szegletén megfordult, „megálmodta” a Turán innen, Turán túl mesefesztivált és lett a néphagyományokat bemutató rendezvény bonyolítója. A battai gyerekek is megismerhették őt, a „kalapos mesemondó bácsit”, a legutóbbi Családi mesedélutánon.
Megszólaló: Bukovics János – mesemondó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 16. – Mikszáth Kálmán születésnapja (1847. )
Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, majd Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit. 1873-ban feleségül vette Mauks Ilonát. Nagy nyomorban éltek, ezért Mikszáth el akart válni a feleségétől, mert azt gondolta, hogy rendes jövedelem nélkül nem méltó a feleségéhez. De ő nem akart válni, így az akkor még sikertelen író azt hazudta, hogy mást szeret és végül elváltak. 1874-ben jelent meg Mikszáth első önálló műve, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben visszatért Budapestre, majd nemsokára a Pesti Hírlaphoz került és Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Az irodalmi sikert hamarosan a magánéleti és politikai sikerek is követték: 1882-ben ismét megkérte volt felesége, Mauks Ilona kezét és újra összeházasodtak.

SZIVÁRVÁNY BÁL
A Százhalombattai Szivárvány Óvoda kollektívája és szülői munkaközössége óriási izgalommal és várakozással fogott bele az intézmény első nagyszabású báljának rendezésébe, melynek a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont adott helyet. Az izgalomból még jutott aznapra is, hiszen az óvoda munkatársai meglepetéssel is készültek a bálozóknak…
Megszólaló: Raczkó Tamásné – a Szivárvány Óvoda vezetője

RENDHAGYÓ NÉPTÁNC ÓRA
Az Arany Iskolában rendhagyó néptánc órát tartottak még 2016 novemberében, melyen egy profi zenészekből álló alkalmi trió szolgáltatta a zenét, a gyerekek nagy-nagy örömére – következzék most az erről készült beszámolónk.
Megszólaló: Kunos Tamás – a Csík Zenekar Kossuth-díjas brácsása; Páll Éva – a Bara Zenekar Junior Prima Díjas prímása

GÉCZI JOHANNA KIÁLLÍTÁSA
Géczi Johanna László Bandy növendékeként a Látás Iskolájában kezdett, majd a különböző lépcsőfokokat bejárva, mára már – fiatal kora ellenére – igazi művésszé érett. Johanna azt mondja, hogy mindig is szeretett volna művészeti területen tanulni, szakmává tenni ezt a hobbit és most – animáció szakos hallgatóként – lehetősége is van erre. A Lépcső Galéria legújabb időszaki kiállításán pedig megmutatja a művészetkedvelő közönségnek, hogyan lehet az animációt és az állórajzot „összekötni”, a mozgást állóképben megörökíteni.
Megszólaló: Géczi Johanna – animáció szakos hallgató, képzőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 21. – a Nautilust vízre bocsájtják (1954.)
1954. január 21-én bocsátották vízre az Egyesült Államokban a világ első nukleáris üzemű tengeralattjáróját, a Nautilust. Az atommeghajtású tengeralattjáró nagy előnye, hogy a motor működéséhez nincs szükségük levegőre, így akár többször képesek megkerülni a Földet, folyamatosan a víz alatt hajózva. A hagyományos hajótestű jármű 98 méter hosszúságú, 8,5 méter széles, 43 km/óra merülési sebesség elérésére volt képes. A Nautilust 1980. március 3-án végleg kivonták a hadrendből, „békében” vonult nyugalomba, hiszen harci bevetésben soha nem vett részt. 1986 áprilisa óta pedig egy haditengerészeti múzeumban várja a haditechnika iránt érdeklődő látogatókat.

TAKÁTS TAMÁS
A Freedom zenekar hagyományos újévi koncertjein a fiatal és magasan képzett muzsikusok évről évre megújulva és egyre érettebben lépnek a közönség elé, mindig újabb és újabb vendégfellépőkkel is kiegészülve. Az idén – immár nyolcadik alkalommal megrendezett hangversenyen – Takáts Tamás rock- és bluesénekes, gitáros ismét színesítette dalaival a repertoárt, hiszen a Karthago, az East és a Takáts Tamás Blues Band, vagyis saját formációinak dalait is hallhatta a közönség sajátos feldolgozásban.
Megszólaló: Takáts Tamás – rock- és bluesénekes, gitáros