Paletta

Műsorunkban többek között szó lesz a HBVK népi játszóházzal egybekötött népmesedélutánjáról, a Múzsák társulat színházi előadásáról és az AMI Zongora tanszaki koncertjéről is

CSALÁDI MESEDÉLUTÁN
A Hamvas Béla Városi Könyvtárban már komoly hagyománya van a népmesékkel, népmesemondással összefüggő programoknak. Kezdve a Magyar Népmese Napja megünneplésének kezdeményezésétől, a nyári Népmese Hét rendezvényén át, a 2010. évi Országos Népmese Konferencia helyszínének biztosításáig és nem utolsó sorban a kapcsolódó szakirodalom széles kínálatáig, ami külön egységként elérhető és kutatható a gyermekkönyvtári részlegben. A „legújabb”, a tavaly novemberben útjára indult Családi mesedélutánok programsorozat a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület mesemondóinak közreműködésével valósul meg és a szombat délutáni programot népi játszóház is gazdagítja Hagyományok Házához kötődő szakembereknek köszönhetően.
Megszólaló: Kántor Szilvia – népi játszóház-vezető 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 6. – Vízkereszt
Vízkereszt napján a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek (vagyis a három királyok Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát, a víz borrá változtatását a Kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A karácsonyfákat e napig szokás feldíszítve hagyni és ez a nap jelenti a farsangi időszak kezdetét is. Ha ezen a napon az eresz csurog, vagyis olvad, akkor hosszú lesz a tél, ám ha hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. Régen leginkább annak örültek, ha ezen a napon fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.

MELYIKET A 9 KÖZÜL?
Jókai Mór „Melyiket a 9 közül?” című novellája arról szól, hogy a 9 gyermekével élő szegény csizmadia karácsony reggelén egy különös ajánlatot kap a felettük élő gazdag úrtól, ha a gyámsága alá veheti az egyik fiát, a kiválasztott gyermeket tanult, gazdag úrrá teszi. A családfőnek az atyai szív legnehezebb döntését kell meghoznia: melyiket a 9 közül? A történet feldolgozását a Múzsák Társulat előadásában láthatta karácsonykor a BKK közönsége.
Megszólaló: Endrődi Ági – színésznő, a Múzsák Társulat vezetője

ÉVVÉGI ZONGORAKONCERT
Decemberben zongora tanszaki hangversennyel zárult a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskolában a programok sora. Ez a koncert remek lehetőség volt arra, hogy az intézmény nevelőtestületét néhány hónapja erősítő zongoratanárt, Matuska Zoltánnét is egy kicsit megismerjük.
Megszólaló: Matuska Zoltánné – zongoratanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 13. – Csákányi László születésnapja (1921.)
95 éve született Csákányi (eredeti nevén Zsigovits) László Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, népszerű szinkronszínész. Horvát családból származott, utóbb nevét magyarosította. Középiskolai tanulmányait Szentgotthárdon végezte, majd a Színművészeti Akadémia hallgatója volt, ahol 1942-ben diplomázott. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett és csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd a Fővárosi Operettszínházban, a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad művésze volt. Csákányi László sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, például az ő „hangjához kapcsolható” a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Frédije, a Disney Dzsungel könyvének Baluja, ő volt Karak a Vukban, Döbrögi pedig a Lúdas Matyiban.

NÉGY ÉVSZAK
A BKK előtéri vitrineiben januártól Takács Péter gyűjteményéből látható egy válogatás, és hogy miért is „emlékezetes” számára a Négy évszak, mint festői téma, erről is mesélt nekünk a műgyűjtő.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

BATTA FORRADALMA
„Mindég az igazat, de csakis az igazat” címmel rendhagyó színielőadást láthattak az érdeklődők a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Ház színháztermében. A színdarab Batta ’56-os forradalmát mutatja be a helyi Nemzeti Bizottmány elnöke, Sefcsik István személyes visszaemlékezése és a hivatalos nyomozati anyagok felhasználásával. Színpadra Gere László állította, helyi középiskolások szereplésével, a „Matrica” Múzeum szervezésében, az ’56-os Emlékbizottság támogatásával létrejött „Batta forradalma” című programsorozat részeként.
Megszólaló: Gere László – drámapedagógus, rendező

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Január 12. – Agatha Christie halálának évfordulója (1976.)
40 éve halt meg a „krimi koronázatlan királynője” Agatha Christie. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után az ő könyveit adták ki a harmadik legnagyobb példányszámban az egész világon. Az egyik színpadi darabja, az Egérfogó pedig a mai napig tartja az első előadást követően (elsőként 1952-ben mutatták be Londonban) a leghosszabb időn át játszott előadás rekordját. Agatha Christie első regényét 1920-ban adták ki, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, a belga magándetektívet, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. A másik ismert szereplője Miss Marple, az amatőr nyomozó vénkisasszony, akit olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői. A második világháború idején írta regényeit, a Függönyt, Poirot utolsó esetét és a Szunnyadó gyilkosságot, melyeket két nagy nyomozója utolsó ügyeinek szánt.  Agatha Christie mindkét könyvet elzárta egy bankszéfbe és csak élete végén, több mint harminc évvel később adatta ki, amikor érezte, hogy többé nem tud írni.

ÚJÉVI KONCERT
A Freedom Zenekar immár 8. alkalommal rendezte meg újévi koncertjét a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban és ezúttal a Gólyahír Egyesület javára ajánlották a rendezvényt.
Megszólaló: Fekete-Kovács Kornél – Liszt Ferenc-díjas trombitás