Paletta

Műsorunkban szó lesz a Luca napjához kötődő népszokásokról, a Koldus és királyfi című előadásról az Experidence legutóbbi Százhalombattai fellépéséről is

SŐRÉS ROZKA
Hagyományos, élőszavas mesemondással, népi játékokkal és játszóházzal várják a HBVK-ban a családokat 2016 novemberétől 2017 februárjáig, havonta egy alkalommal, szombatonként. A Családi mesedélutánok programsorozat a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület mesemondóinak közreműködésével valósul meg. Decemberben Sőrés Rozka jött el a könyvtárba és mesélt a gyerekeknek.
Megszólaló: Sőrés Rozka – mesemondó

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 13. – Luca napja
A magyar néphit szerint Luca egy boszorkány, aki nevenapján, december 13-án előszeretettel riogatja az embereket és nem is elégszik meg mindig csak az ijesztgetéssel, kedvtelésből okoz ugyanis kárt emberekben és állatokban egyaránt. Nem csoda hát, hogy az emberek sokféle módszert kitaláltak, hogy távol tartsák a házuktól ezt a rontó nőszemélyt. Hazánk nyugati részein hagyománnyá vált a fiúk „kotyolni” járása. Ez abból állt, hogy hajnalban elindultak az ismerős házakhoz, ahol szalmára vagy fadarabra térdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket. Köszöntőjükért tojás járt ajándékba. Tréfából vagy kicserélték a kapukat vagy szétszedték a szekeret és fölvitték a tetőre, ahol ismét összerakták, így bosszantva a ház gazdáját.

DECEMBERI FORGATAG
Decemberi forgatag – ezt a címet kapta a „Matrica” Múzeum legutóbbi rendezvénye, amely három jeles naphoz kapcsolódott és a X. Gemina légió ünnepi lakomája, Luca-búza ültetés, ill. csillagdísz készítés várta az érdeklődőket. A hagyományőrzők Saturnusnak, az idő urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét is felelevenítették.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus; Bereczki Sándor – hagyományőrző

KOLDUS ÉS KIRÁLYFI
A Koldus és királyfi hol fájdalmas, hol humoros fordulatokat hozó történet, amely a XVI. századi Angliában játszódik. Mark Twain meséjét Anglia egyik királyának, VI. Edwardnak alakja köré szőtte és a regényben sikerült megmutatni, hogy egy nép mindenkori uralkodója csak akkor tapasztalhatja, milyen igazságosan is kormányozza országát, ha maga is a nép egyszerű fiai közé kerül és ugyanúgy bánnak vele, mint bárki mással a szegények között. Azt mondják, Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát… A Koldus és királyfi történetét az Apolló Színház társulatának előadásában láthatták a felső tagozatos diákok a BKK színháztermében.
Megszólaló: Heidinger Zoltán – társulatvezető, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Gonoszjáró nap
Luca napja gonoszjáró nap is volt, amikor a boszorkák megronthatják az embereket: emiatt be kell zárni minden ablakot, ajtót, amire még keresztet is rajzoltak. A seprűket is jól elrejtették előlük. A pénz kiadása és kölcsönkérése tilos volt ekkor. Pogácsát sütöttek, amellyel megjósolták a jövendőbeli élettársat. Ez úgy zajlott, hogy cédulákat készítettek, melyekre 12 nevet írtak rá. Mindennap egy pogácsát a tűzbe dobtak és amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta meg a jövendőbélit. A Luca kalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a Luca búzából pedig a következő év termésére.

NAGYIDAI CIGÁNYOK
Az Experidance Tánctársulat Nagyidai cigányok előadása Arany János azonos című vígeposzából készült táncjáték, tele költészettel, humorral és bravúros koreográfiával. Román Sándor nem csak a magyar néptánc és a népzene motívumait használta fel ebben a tánc-showban, hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is. Az 1852-ben, a szabadságharc paródiájaként írt és megtörtént eseményen alapuló költemény táncos változatát a BKK közönsége is láthatta.
Megszólaló: Holman Enikő – táncművész

ADVENTI KÓRUSKONCERT
A Kőrösi Iskola Orff Zenekara, Bodzavirág Kórusa és Bodzabogyók Énekegyüttese, Násztor Eszter, az Arany Iskola Margaréta kórusa és a gimnazisták Arany Hangok Énekegyüttese, valamint a Canticum Novum Kamarakórus, a Chorus Matricanus Nőikar és a Liszt Ferenc Vegyeskar közreműködésével jótékonysági adventi koncertre várták az érdeklődőket a Szent István templomba. Az est során nem csupán a léleknek szóló csodálatos hangok csendültek fel, hanem gyűjtést szerveztek az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs osztálya, valamint az osztályhoz kapcsolódó Démétér ház javára.
Megszólaló: Kriesch András – főszervező, karnagy

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Luca széke
A legnevezetesebb népi szokás az ún. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátták a széken ágaskodót, akit megpróbáltak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kellett szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük volt felszedni és így nem érhették utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.

ÉJSZAKA A MÚZEUMBAN
Az Iringó Táncstúdió évzáró gálaműsorán ezúttal egy fantasztikus tárlatvezetésre invitálták a közönséget. A program során a százhalombattai és martonvásári csoportok léptek színpadra.
Megszólaló: Südi Iringó – az Iringó TáncStúdió vezetője, táncos