ELSŐ MATINÉ
„Ne csak nézd, próbáld ki!” – ez a mottója a BKK új programsorozatának, a Családi Matinénak, amelyre kéthetente vasárnap délelőttönként sokféle programmal várják az érdeklődőket. Az első alkalommal a festésé és a táncé volt a főszerep.
Megszólaló: Szula Zsuzsanna – foglalkozásvezető, képzőművész; Fazekas Levente – foglalkozásvezető, képzőművész, Papp János – foglalkozásvezető, táncművész
MÁRCIUSKÁK
A román néphagyomány féltve őrzött kincsei a “márciuskák”, ezzel ajándékozzák meg a fiúk a lányokat, férfiemberek a fiatal és idősebb asszonyokat egyaránt. A százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak köszönhetően a kis piros-fehér zsinórral ellátott kitűzőkből kiállítás nyílt a BKK előterében.
Megszólaló: Zimmermann Krisztina – a százhalombattai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
GYÖNGYÉKSZEREK
A “lexikon” szerint a gyöngy “Csillogó gömböcske, amit általában ékszerként viselnek és vagy egy kagylóban természetes úton nő, vagy üvegből, kerámiából, kemény műanyagból készítik”. A “hivatalos megfogalmazás” helyett lássuk a gyöngyöket összefűzve, hiszen a BKK előterében – kis vitrinekben kaptak helyet azok a gyöngyékszerek is, amelyek két alkotó Skultéti Éva és Skultéti Dorottya kezemunkáját dícsérik.
Megszólaló: Skultéti Éva – gyöngyékszerkészítő; Skultéti Dorottya – gyöngyékszerkészítő
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 25. – Bartók Béla születésnapja (1881)
Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész és zenetudós édesapja iskolaigazgató, édesanyja zongoratanár volt. Kisgyermekkora óta tanult zongorázni, 11 évesen Pozsonyban Erkel Lászlónál, Erkel Ferenc fiánál folytatta tanulmányait. 23 éves korában kezdte tanulmányozni a magyar és a környezetünkben élő őshonos népek zenéjét, ennek kapcsán került közeli barátságba Kodály Zoltánnal. 1905 a népdalgyűjtés kezdetének éve, 1907-ben pedig a Zeneakadémia tanára lett. Első szerzői estjét Kodállyal közösen 1910-ben rendezték. Ezt követte a Fából faragott királyfi c. balett és a Kékszakállú herceg vára c. opera bemutatója. 1920-tól már nemzetközi koncert körutakat is tett Európában és az USA-ban. A második világháborúba sodródó hazáját és Európát 1940-ben hagyta el, New Yorkban telepedett le és itt is halt meg. Földi maradványait 1988-ban hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
TÁNCOS FELLÉPÉS
A Négy Muskétás Sportegyesület százhalombattai csoportja immár az SZVSE égisze alatt működik és egyre több táncolni szerető tagja van. A népes táncos csapat fellépett a legutóbbi Futabattán is.
Megszólaló: Mészáros Gábor – tánctanár, a tánccsoport vezetője
MESEAUTÓ
Az üzleti életben sikeres, de magánéletében boldogtalan bankvezér beleszeret az egyik alkalmazottjába. Titokban egy autót ajándékoz neki és még sofőrnek is elszegődik mellé, csak, hogy kiderítse, a lány önmagáért szereti-e. Ugye ismerős a történet? Az egyik legnagyobb magyar filmsiker, a Meseautó rendhagyó, ám az eredetihez méltó megformálásban került színre a Körúti Színház előadásában. Az igazi békebeli zenés vígjátékot a sz-i közönség is láthatta a BKK színháztermében.
Megszólaló: Galambos Zoltán – rendező, a Körúti Színház igazgatója; Lipták Péter – színművész; Tahi-Tóth László – színművész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 21. – World Poetry Day: a Költészet világnapja
1999. november 18-án az UNESCO közgyűlése az akkori marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára javaslatára, március 21-ét az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává. E napon világszerte verses-zenés esteket, szavalóversenyeket és egyéb rendezvényeket tartanak. Minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelnek. A Költészet világnapját ne tévesszük össze az április 11-ei Költészet napjával, amelyet csak mi, magyarok ünnepelünk.
ÚJRA “LEVELEK”
Levelek – jönnek-mennek, elvesznek, elégnek, előkerülnek. Levelek: meghatározzák életünket, örömet szereznek, bánatot okoznak, sorsokat pecsételnek meg. Levelek jó hírrel, szerelemmel, halállal – örökre megváltoztatva az életet. Levelek, amelyek érkezését remegve várjuk vagy rettegve félünk tőlük… A Forrás Néptáncegyüttes “Levelek” c. műsora ezekről a levelekről szól.
A nagysikerű előadás után a tánckarvezetőkkel, Zsille Dórával és Sikentáncz Szilveszterrel beszélgettünk.
Megszólaló: Zsille Dóra – tánckarvezető; Sikentáncz Szilveszter – tánckarvezető;
CIPŐ REKVIEM
Van, akinek a fiatalságát jelentették a Republic slágerei, van, akinek egész életét végigkísérték, és persze van olyan is, akinek eszébe sem jutott magától hallgatni őket. De ma talán már az utóbbiak is másképp gondolnak ezekre a dalokra, mint akkor. Az elmúlt héten, hétfő hajnalban elhunyt Bódi Lászlónál talán senki nem írt több slágert a rendszerváltás óta. A Republic dalai ugyanis tényleg slágerek, amik elől el sem lehetett rejtőzni, olyannyira részei voltak az adott korszaknak. Bódi László, “Cipőtől” mi is búcsúzunk – egy néhány évvel ezelőtt készült beszélgetésünk részleteinek felidézésével.
Megszólaló: Bódi László “Cipő” – énekes