Paletta

A „Barangolás a japán kimonók világában” című kiállítás során Holló Viktória számos érdekességet mesélt nekünk a kimonók különleges világáról

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 25. – Szent Kristóf napja
A legenda szerint volt egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. Egy remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrától, segítsen az átkelésben. Egyszer egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállainak. Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt és minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A gyermek fölfedte magát, mondta, hogy ő Krisztus, és vele hordozója a világ terhét cipelte a vállain.

KÉZMŰVES NAPKÖZI
A Gyöngyhalom kézműves bolt – cseppet sem szokványos módon – kézműves napközinek adott otthont, amelynek foglalkozásai során a gyerekek belekóstolhattak a csipke-, valamint a báb- és zoknifigura-készítés rejtelmeibe.
Megszólaló: Uti Lajosné – foglalkozásvezető, bolttulajdonos

SPANYOL TÁBOR
Spanyolországban a napok sokkal lassabban kezdődnek, mint Magyarországon. Az üzleteket 10 óra körül nyitják. A főétel tálalása 14 és 16 óra között történik. Ebben az időben az üzletek zárva tartanak, ez a sziesztára szánt idő. Körülbelül 17 óra tájékán nyitnak ki megint és 21 órakor zárnak. Ebben az időszakban kezdődik lassan az éjszakai élet és a vacsora ideje is. Aludni tényleg későn járnak és nyáron ugyanez érvényes a gyerekekre is. Ez csupán egy „lényeges” különbség a spanyol nép mentalitásában – amelyből ízelítőt kaphattak a „Viva Espana” elnevezésű spanyol tematikus kézműves táborban a gyerekek és ahol ezúttal a spanyol kultúrát, életmódot kutatták.
Megszólaló: Gere László – drámapedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 26. – Megjelenik az első eszperantó tankönyv
Az eszperantó nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, semleges nemzetközi segédnyelv. A mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben. Az elnevezés a Doktoro Esperanto-ból származik (eszperantó fordításban ez azt jelenti: „reménykedő doktor”), 1887-ben ugyanis Lazar Markovics Zamenhof ezen az álnéven jelentette meg az első könyvét, amelyben az eszperantó nyelvet részletezte. Zamenhof célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” a nemzetkultúrák határait, és előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között. Ő saját magát nem az eszperantó nyelv szerzőjének, hanem kezdeményezőjének nevezte.

ANIKÓ LÁNYA
Nagyné Török Anikó évek óta vezeti az SZTC Táncszakosztályát, fő profiljuk az akrobatikus rock and roll, de emellett színpadi show táncokat is tanulnak az ide járó növendékek. Az évzáró gálaműsorukban a BKK színpadán fellépett a koreográfus-táncszakosztályvezető lánya is, aki szinte a kezdetektől erősítette anyukája csapatát.
Megszólaló: Nagyné Török Anikó – az SZTC Táncszakosztályának vezetője

KIMONÓK
A kimonó ázsiai közvetítéssel vált Japán nemzeti viseletévé és számos változáson ment keresztül az évszázadok során. A kimonó alapszíne és mintázata függött a társadalomban betöltött státusztól és sokkal inkább az illető származását, mintsem ízlését tükrözte. Az antik, jó állapotú kimonók pedig családon belül öröklődnek; nem ritkán muzeális értéket képviselve. A „Barangolás a japán kimonók világában” című kiállítás során Holló Viktória számos érdekességet mesélt nekünk a kimonók különleges világáról.
Megszólaló: Holló Viktória – gyűjtő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 27. – Eötvös Lóránd születésnapja (1848)
Eötvös Loránd 1848. július 27-én született elszegényedett arisztokrata család sarjaként. Az érettségi után beiratkozott a jogi fakultásra, matematikát is hallgatott, az ásvány- és kőzettannal ismerkedett, kémiai oktatásban részesült. Végül is, az érdeklődési körének megfelelően, a természettudományokat választotta.1870-ben summa cum laude doktorált, a heidelbergi egyetemen. Ez a legmagasabb fokozat, melyről apjának a következőket írta: „...E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt... neve König Gyula, győri születésű matematikus.” A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést, ami az Eötvös-féle törvényként lett ismeretes. A gravitáció felé az 1880-as években fordult az érdeklődése. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját.

KARNAGYI KULISSZATITOK
A karnagy a kórus összjátékát kézmozdulatok jelrendszere segítségével irányítja, meghatározza a tempót, az előadott művek karakterét. Az általa kijelölt cél érdekében művészi elképzeléseit viszi végig a próbákon és a koncerten egyaránt. És hogy miként „működik” Csehák Izolda karnagyként – erről mesélt nekünk legutóbbi koncertjük után.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy

SZATAI GÁBOR
Kapcsolódásainkról címmel folytatódott az a zenés talk show-sorozat, amelyet a HIT Gyülekezete májusban indított útjára a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban. Az est vendégei ezúttal Szakcsi Lakatos Béla és Szatai Gábor voltak és a téma pedig az inspiráció, a Biblia, a generációk és az emberek közötti kapcsolódás volt. A most következő beszélgetés Szatai Gábor énekessel készült.
Megszólaló: Szatai Gábor – énekes