Mars isten tiszteletére áldozati szertartást muatatott be a X. Gemina Légió hagyományőrző csoport a "Matrcia" Múzeum udvarán
ADA
A Sérültekért Alapítvány munkatársai minden évben az Aranyszív-napján egy egész napos rendezvény részeként ünnepi műsorral is kedveskedtek mindazoknak, akik segítik munkájukat. A fellépők között volt ezúttal Labant Ada fuvolaművész is.
Megszólaló: Labant Ada – fuvolaművész
VARRÓKLUBOS TÁBOR
A Folthalom Foltvarró Klub tagjai mindannyian lépésről-lépésre ismerkedtek meg a foltvarrás rejtelmeivel, amely a színek és formák adta változatosságról szól. A töretlen lelkesedéssel alkotó csoporttagok nem csupán a megszokott klub-napokon találkoznak, hanem évente legalább egy alkalommal egy hosszú hétvégét is együtt töltenek, hogy a „táborozás” során megismerkedjenek valami újabb technikával.
Megszólaló: Sós Julianna – a Folthalom Varróklub vezetője
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 15. – Passuth László születésnapja (1900)
Passuth László író, műfordító jogi doktorátussal, jogtörténeti és jogfilozófiai alapos műveltséggel rendelkező banktisztviselőként dolgozott, miközben elképesztő nyelvérzékkel nemcsak műfordítói, hanem gyakorló tolmácsi szinten lett otthonos a latin, angol, francia, német, olasz, görög, spanyol és portugál nyelvekben. Élete folyamán mindezekből fordított is és egy jó évtizeden át az Országos Fordító Iroda nélkülözhetetlen szakembere volt. Évről évre új művekkel gazdagította az irodalmat és valóban tömegek olvasták az egyszerre érdekes és gazdag anyagukkal történelmi, kultúrtörténeti, olykor művészettörténeti vagy zenetörténeti ismereteket gazdagító könyveket. Passuth tudós szinten volt otthonos a történelemben, régészetben, művészetekben egyaránt. Kultúrtörténeti ismeretterjesztő vagy
elmélkedő cikkei, tanulmányai, útirajzai jelentek meg újságokban is. Óriási életművét ismerve elmondható, hogy a múlt század egyik jelentős, most már nyugodtan klasszikusnak mondható regényírója.
A JAPÁN KULTÚRA BŰVÖLETÉBEN
A kimonó összefoglaló nevén a japán nemzeti viselet. A kimonó szó eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra. A kimonóról általánosságban elmondható, hogy szabása kiterítve egy T betűt formáz és a legtöbb nyugati öltözéktől eltérően nem követi a test vonalát, szabásvonala szögletes. A „Barangolás a japán kimonók világában” című kiállítást a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont láthattak az érdeklődők, itt beszélgettünk Holló Viktóriával, az egyik „kimonógyűjtemény” tulajdonossal, aki évek óta a japán kultúra „bűvöletében él”.
Megszólaló: Holló Viktória – gyűjtő
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 16. – Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe
A Szentírás több helyen megemlékezik a Kármel hegyről, ahol Illés próféta élt és védelmezte a hit tisztaságát. Az egyházatyák a hegyet szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt Szűz Mária jelképének látták. A próféta után sok remete élt a hegyen, majd a 12. században rendet alapítottak itt azzal a céllal, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytassanak. A tengerről felszálló felhőben, mely Illés idejében a megmentő esőt hozta, a Szűzanya előképét látták. Így jött létre a kármelita rend. A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletét azok a szerzetesek hozták magukkal Európába, akik a szaracénok elől menekülve kényszerültek elhagyni ősi remeteségüket.
ÓVÁROSI FALFESTÉS
Az Óvárosi Falusi Napok második napján a SZIKE és a Látás Iskolája tagjai közös festésre invitálták a gyerekeket – kicsiket és nagyokat egyaránt. A nagy közös mű a Duna-parton, a Kossuth Lajos és a Hajós utca sarkán lévő vízátemelő fal felületére került.
Megszólaló: Fazekas Levente – képzőművész, tanár
LÉGIÓSOK
Az Aquincumban állomásozó X. Gemina Légió hagyományőrző csoport célja az ókori római katonai élet felelevenítése, emellett ízelítőt adnak a római polgárok mindennapjaiból öltözködésük, illetve a korabeli gasztronómia bemutatásán keresztül. A „Matrica” Múzeumban a 2016-os Múzeumok Éjszakáján a légiósok a rendezvény teljes időtartama alatt az épület előtt táboroztak, sőt Mars isten tiszteletére a múzeum udvarán áldozati szertartást is bemutattak a látogatóknak.
Megszólaló: Bereczki Sándor – hagyományőrző
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Július 17. – Tolnay Klári születésnapja (1914)
Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja újszülöttként a Rozália, Rózsi nevet kapta, Klárivá Gaál Béla filmrendező nemesítette 1934-ben a Meseautó című film forgatása előtt. A színház világával Bókay János révén ismerkedett meg, a szívélyes rokon otthonába fogadta a szárnypróbálgatások idejére. A falusi kislány hamar feltalálta magát és meghallgatásokra járt, kezdetben kevés sikerrel – majd a számos próbálkozás után eljutott a Hunnia Filmgyárba, ahol pártfogásba vette Gaál Béla rendező, aki tanodájában lányokat oktatgatott a filmszínészi mesterség alapismereteire. Tolnay Klári itt átmenetileg otthonra lelt, statisztált, egymondatos szerepeket kapott, míg nem megkínálták egy jelentősebb szereppel a Meseautó című sikerfilmben. A filmgyárból a Vígszínházba vezetett útja. Naivaként számos darabban szerepelt, kiugró sikert 1938-ban a Francia szobalány című vígjáték hozott neki. A háborús évek után Tolnay Klári, 1950-ben a Madách Színházban lelt otthonra. E nagyhírű színházban immár modern hősnőként sikert sikerre halmozott. Színészi másodvirágzását 1990 és 1998 között élte, mígnem 1998 őszén egy új szerep megformálására készülve, október 28-án éjszaka, talán erről a szerepről álmodva, itthagyott bennünket.
CANTICUM KONCERT
A Canticum Novum Kamarakórus évadzáró koncertjén – rendhagyó módon – vendégként a Muslinca Dalárda is fellépett és ezzel is színesedett a három téma köré csoportosított dalok köre a BKK kamaratermében összegyűlt közönség örömére.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy