Paletta

Könyvbemutatóval, fuvolakoncerttel és kiállítással is várjuk nézőinket legújabb Paletta című műsorunkban

KÖTÉLTÁNC
A HBVK-ban a Nemzetközi Gyermekkönyvnap alkalmából immár évek óta ezen a napon vendégül látnak egy kortárs írót, lehetőséget biztosítva ezzel, hogy személyes találkozásra, beszélgetésre kerüljön sor író és olvasó között. Az idén Németh Eszter volt a könyvtár vendége, a szerzővel a „Kötéltánc” című ifjúsági regényéről Kovács Marianna beszélgetett a diákok bevonásával. Egy korábbi olvasói vélemény a kötetről így hangzik: „Borzongtam, szomorkodtam, néhol nevettem és alapvetően szívesen olvastam Németh Eszter debütáló könyvét. A Kötéltánc fontos könyv, érzékeny témákat érint és a lehető legjobb módon boncolja őket. Abszolút nem bánnám, ha idővel a Kötéltánc kötelező olvasmány lenne a középiskolákban.”
Megszólaló: Németh Eszter – író

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 11. – a Magyar költészet napja
1905. április 11-én Budapesten hatodik gyermekként született József Attila, de csak két nővére: Jolán és Eta élt. Apja elhagyta családját, Attila 1910-ben nevelőszülőkhöz került Öcsödre, 1912-ben térthetett vissza Budapestre. A Ferencvárosban, szegény munkássorban élt. Édesanyja halála után Jolán nővérének férje lett a 14 éves fiú gyámja. A hányattatott sorsú kisgyermekből aztán az évek során korszakos jelentőségű költő lett, költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatta, versei a realizmussal, bensőségességükkel hatottak leginkább. Az 1930-as évek elején forradalmisága erősödött, tudatos politikai költészetet hozott létre. 1933-tól a hagyományos és avantgárd elemeket ötvöző költészet volt rá jellemző. Egészen fiatalon, 1937-ben szanatóriumba került, majd nénjei vették magukhoz. December 3-án a balatonszárszói állomáson egy tehervonat alá vettette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat, majd 1948-ban posztumusz Kossuth-díjat kapott, igazi elismerése ettől az időtől kezdődött. Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

BÍZNI
„Bízhatunk-e egymásban? Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem...” – ez az idézet lett a mottója az idei rendhagyó költészetnapi műsornak, amely minden évben a Sérültekért Alapítvány szervezésében, ill. a Felhőjárók és barátaik előadásában kerül bemutatásra. A Bízni című gálaműsornak ezúttal is a BKK adott otthont.
Megszólaló: Rédli Éva – főszervező, drámapedagógus; Szélpál Stefi – főszervező, drámapedagógus

VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ GÁLA
A HBVK munkatársai a Városi vers- és prózamondó verseny díjátadó gálájával, vagyis irodalomkedvelő gyerekekkel és méltán büszke szüleikkel köszöntötték a Magyar költészet napját. A műsorban kategóriánként a legjobbak adták elő produkciójukat a Polgármesteri Hivatal dísztermében.
Megszólaló: Kovács Marianna – a HBVK igazgatója

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 15. – Leonardo da Vinci születésnapja (1452)
Leonardo da Vinci igazi polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt; sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Az egyik legnagyobb festőnek tartják és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere.
Leonardo – a Vinci nevű olasz község melletti Anchianóban született egy nótárius, Ser Piero da Vinci és egy parasztlány, Caterina törvénytelen gyermekeként. Mai értelemben véve nem volt vezetékneve, a Da Vinci ’Vinciből való’-t jelent. Születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero Da Vinci volt, ami azt jelenti, hogy ’Leonardo, ser Piero fia Vinciből’. Leonardo da Vinci személye és munkássága számunkra lenyűgöző, bár ő maga élete alkonyán folyton azon kesergett, hogy nem alkotott semmi maradandót. Annak ellenére, hogy ő nem így érezte, minden fellelhető írás szerint zseni és polihisztor volt, akinek szavai, tervei és művei több mint fél évezred után is nagy hatást gyakorolnak a mai kor emberére.

FUVOLAKONCERT
Matuz Gergely fuvolaművész kétszer is Artisjus-díjas lett, a magyar kortárszene terjesztéséért tett tevékenységének elismeréseként. Matuz Gergely a magyar kortárszenét szívesen tolmácsolja a gyerekeknek is, így volt ez a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola fúvós tanszakos növendékeinknek tartott előadásán is, amelyre a BKK kamaratermében került sor.
Megszólaló: Matuz Gergely – fuvolaművész

CSENDÉLETEK
A csendélet egy festmény, ami különféle festőien csoportosított tárgyakat ábrázol. Az ábrázolt tárgyak leggyakrabban virágok, gyümölcsök, ételféleségek, szövetek, használati eszközök, hangszerek stb. Legismertebbek a virágcsendéletek. Így hangzik „lexikálisan” a csendélet szó magyarázata, de hogy milyen a csendéletek világa a „valóságban” – erre egy remek példa a HBVK Színek, versek, hangulatok sorozatának legutóbbi kiállítása.
Megszólaló: Takács Péter – műgyűjtő, festménybecsüs

MUSLINCÁK
A Damakné Ferenczi Anna által vezetett és daloskedvű férfiakból álló Muslinca Dalárda tagjainak célja, hogy elősegítsék a borkultúra, a kulturált szórakozás, éneklés és jókedv népszerűsítését. Így volt ez az idei Városi Nőnapon is.
Megszólaló: Bogai Ferenc; Takács Zoltán

FRICSKA
Moussa Ahmed, Papp Gergely Bálint és Papp Máté Bence közel 20 éve táncol a Gödöllő Táncegyüttesben és ők hárman alkotják a Fricska Táncegyüttest. A Fricska név játék: azt fejezi ki, hogy autentikus magyar néptáncot adnak elő modern köntösben, ezzel pedig a magyar hagyományokat szeretnék divatossá és minél szélesebb körben népszerűvé tenni. A BKK-ban diákokkal zsúfolásig telt nézőtér előtt lépett a három fiú színpadra.
Megszólaló: Moussa Ahmed – táncos; Papp Máté Bence – táncos; Papp Gergely Bálint – táncos