Paletta

Idei utolsó kulturális magazinunkban ezúttal a Szilveszterhez és az Újévhez kapcsolódó néphagyományokat is megismerhetik

ZENÉS BLOKK
A népi megfigyelés úgy tartja, hogy újév napján, ha férfi lép be elsőként a lakásodba, ő hozza, viszont ha nő, akkor elviszi a szerencsét. Hát akkor most „lépjen be” hozzánk három férfi, három színművész – akikkel mindig jó riportozni és akikkel mindig „mosolygós riportok” születnek…
Megszólaló: Bozsó József; Buch Tibor, Egyházi Géza

BANDYS
Az évek során bebizonyosodott – László Bandy a szilveszteri Palettákból sem hiányozhat… Vele is mindig nagyon jó beszélgetni – még akkor is, ha kimerül a mikrofont működtető elem riport közben vagy amikor az operatőr elfelejti bekapcsolni a kamerát és így lemaradunk életem legjobb kérdéséről…
Megszólaló: László Bandy

FAJOK EREDETE
Újév napján semmiféleképpen ne együnk csirkét – hiszen a néphagyomány szerint, ha az új év első napján baromfit fogyasztunk, az egész évre elkaparja a szerencsét, sőt a pulyka ráadásul haragot is hoz a házhoz. Hát most ismerkedjenek meg Pötyivel, a tyúkkal, aki igazából japán kakas és A fajok eredete című színházi előadás oszlopos tagja… Na őt se tessék újév napján megenni, ő kérem egy produkció része.
Megszólaló: Mucsi Zoltán, Scherer Péter

TYÚKOK TÁNCA
És ha már állati jó dolgokról volt szó… – most következzék az Inversedance, vagyis Fodor Zoltán Társulata Vuk című előadásából egy részlet, a tyúkok és a kakas tánca – egyszerűen imádom ezt és mindig jó kedvre derít, ha látom…

BAKI-CSOKOR
Ha szeretnénk, hogy pénz álljon a házhoz az új évben, együnk lencsét, babot, borsót, hiszen ezek a pénz alakjával, szimbolikus jelentésükkel hozzák a pénzt, a bőséget. Ha pedig rétest eszünk, az pedig tartóssá teszi a gazdagságot. Na akkor most jöjjön egy bőséges adag bakikból – persze csak azért, hogy ezekből jövőre is legyen minél több…
Megszólaló: Orlai Balázs; Kriesch András; Ávéd-Brezánszky Ágnes; Fábián Zsófi; Kriesch András; Bedő Gábor; Mészáros Gábor

CICALEKVÁR ÉS STEVE
Már a XVIII. századból való írásból is ismert, hogy régi szokás újévkor a fokhagyma-kalendárium készítése, amelyből az év tizenkét hónapjának időjárására jósolhatunk. Tizenkét gerezd fokhagymába sót kell tenni, minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd. Hogy cicalekvárból lehetne-e kalendáriumot készíteni, nem tudom, sőt azt sem tudom, miért is mesélt nekem a cicalekvárról Lackfi János költő…, aztán pedig úgy „steve-esen” folytatjuk…
Megszólaló: Lackfi János; Kollár István „Steve”

CSÓKÁS
Hát ilyen, amikor a riporter, vagyis én a nevetéstől alig tudja folytatni a beszélgetést – ja meg még ilyen…, sőt, zavaró „elemek” is jöhetnek riport közben…
Megszólaló: Csóka László

BATTAI NAPOSOK
Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúzunk. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. És ha már az „általános ünnepi féktelenségnél” tartunk…, na, valami ilyesmi a Battai napok is, jöjjön most ebből egy csokorra való, amelyből kiderül az is, hogy állítólag puszilkodtam egy rózsaszínű felfújhatós nyuszival – Önök ezt el tudják képzelni?
Megszólaló: Buda Gábor, Körmendy Dávid; Lotfi Behnam, Walkó Csaba, Pál Gábor; Grósz Márton, Nagy Miklós; Gyurcsík Tibor

CIGÁNYOS TÁNC
Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat és ami az év első napján történik, az a néphit szerint később, az év során újra megismétlődik. Ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni: vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az új évbe és minden jót kívánnak egymásnak. Az óévtől pedig mindig hangosan, zajosan búcsúznak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Tegyenek így Önök is és „Legyenek áldottak és szerencsések mindannyian!”