CSIPKERÓZSIKA
Közel 600 kisiskolás látta a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Csipkerózsika c. zenés táncos mesejátékát a BKK Színháztermében. A határon túli magyar társulat előadásában az eredeti mese hét tündére a hét erényt testesíti meg: Spera a reményt, Justitia az igazságosságot, Credo a hitet, Carita a szeretetet, Temperantia a mértékletességet, Fortitudo az erőt és Sapientia a bölcsességet. A Háromszék Táncegyüttes előadásában Sapientia az a hetedik tündér, akit elfelejtenek meghívni a keresztelőre, ezért haragjában a tudás erényét rosszra használja.
Megszólaló: Ivácson László – rendező-koreográfus
SZABADTÉRI MATINÉ
A kéthetente vasárnaponként a BKK-ban megrendezett Családi matinékon az állandó alkotós, kézműves, festős, rajzolós programelemeket interaktív játékos, illetve népi játékos, tánctanítós, igazi gyerek-szülő programok egészítik ki. Legutóbb az alkotóházban a Paletta Szakkör vezetői, a játékos foglalkozás során pedig a Cats Dance Team vezetője, Czindrich József várták az érdeklődőket.
Megszólaló: Poszpisek Márta – foglalkozásvezető, grafikusművész; Czindrich József – foglalkozásvezető, tánctanár
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 13. – Mária Terézia születésnapja (1717)
1717. május 13-án, 296 éve született Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége.
A Habsburg-házból származó Mária Terézia 1740 és 1780 között magyar és cseh királynőként a hivatalos neve II. Mária volt. Teljes uralkodói címei: Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia királya, 1758-tól Magyarország apostoli királya, Csehország királya, Ausztria főhercegnője, Erdély fejedelme, 1765-től Erdély nagyfejedelme, Karintia, Krajna, Stájerország, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia és Milánó hercegnője, Flandria, Hennegau, Burgundia és Tirol grófnője. 1740. október 21-én férjét, Lotaringiai Ferencet az összes uralma alá tartozó országban névleg társuralkodói rangra emelte. Mária Terézia férje halála után elsőszülött fiát, a későbbi II. Józsefet tette meg névleg társuralkodóvá.
NYOLCAK
A Nyolcak – vagyis név szerint Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos – alkották a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoportot a 20. század elején. A Nyolcak művészetére a századelő avantgárd képzőművészeti irányzatai hatottak. A “forradalmi művészcsoport”-ról beszélt a hallgatóságnak László Bandy a legutóbbi művészettörténeti előadásán a “Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár
FAZI – SZULA KIÁLLÍTÁS
A százhalombattai SZAK Stúdió képzőművészei, Szula Zsuzsanna és Fazekas Levente munkáit láthatja a közönség a Barátság Kulturális Központ Galériájában június 16-áig. A kiállítás a SzubReál címet kapta, hogy miért?
Megszólaló: Fazekas Levente – képzőművész
DŰVŐ KONCERT
A Dűvő Zenekar az évtizedek alatt több átalakuláson is keresztülment, de legfőbb vágyuk mindig az volt, hogy méltón képviseljék a népzene tisztaságát, őszinteségét. Tagjai a Népművészet Ifjú Mesterei, emellett több kitüntető cím birtokosai, számtalan önálló és válogatáslemez közreműködői. „Szelidecske” – ezt a címet kapta a Dűvő Zenekar koncertje és táncháza, amelynek a BKK adott otthont.
Megszólaló: Hrúz Dénes – a Dűvő Zenekar vezetője
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Pünkösd
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Ehhez kapcsolható az a tavaszköszöntő szokás, miszerint már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat
(bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol pedig a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
VERES MÓNIKA
Nika az 1990-es évek végének népszerű tinisztárja volt, 2001-ben eMeRTon díjat is kapott , mint az év tiniénekesnője. Aztán egy kicsit háttérbe vonult, 2008-ban a Zárva a mennyország című duettel tért vissza a zenei életbe. 2012-ben jelentkezett a The Voice című tehetségkutatóba – azóta ismét a “reflektorfényben” láthatja őt a közönség. Így volt ez az idei sz-i Városi Majálison is.
Megszólaló: Veres Mónika – énekesnő
PÁL DÉNES
Pál Dénes a The Voice, Magyarország hangja c. tehetségkutató műsorban tűnt fel. A mély érzésekkel teli, csendesen elmélkedő, szerénységével és egyedi hangjával hódító fiú a műsor során elsőszámú közönségkedvencé lépett elő és győztesként fejezte be a műsort. Pál Dénes is fellépett az idei sz-i Városi Majálison.
Megszólaló: Pál Dénes – énekes